Inkább szerettük, mint utáltuk ezt a vb-t, nézzük meg, melyek voltak azok a dolgok, amelyekért érdemes volt egy hónapot a tv előtt ülni. Csöcsök nem lesznek.
Nem csak azért, mert két válogatottsággal a háta mögött, 20 évesen lőtt öt gólt és adott három gólpasszt a tornán, hanem mert ránézésre is roppant szimpatikus srác. Csak elviszi valamelyik rendes csapat a Bayern Münchenből.
Mindenki sejtette, hogy valami ilyesmi lesz a vége, de azért átélni mégis csak más volt, mondhatni katarktikus. A csapattal különösebb bajunk nem volt, de jobb lett volna, ha ki sem jutnak. Az továbbra is érthetetlen, hogy miért kellett eddig várni Domenech menesztésével.
Mindenki úgy játszik, ahogy akar, de ahogy például Svájc futott neki a vb-nek, az nem tetszett, ahogy viszont Uruguay és Chile, az igen. Elhajították a pajzsot, aztán ordítva rohantak, a fejük fölött buzogányt lóbálva, ahogy egy kolléga megjegyezte. Nem egy tehetségtelen egyik sem.
Bárki, aki komolyan gondolta a vb előtt, hogy Maradona ebből az argentin csapatból a kerethez méltó, értékelhető eredményt fog kihozni, azt nem lehet komolyan venni. Aki viszont már az elején hátradőlt, és csak élvezte a műsort egy hatalmas adag popcornnal meg egy literes colával, az nem csalódhatott.
Ha a bilit ki lehet borítani jó értelemben is, akkor ez neki sikerült. Teljeseny nyilvánvaló, hogy az egész csapat nevében beszélt, és ha valaki egy ilyen rizikós dolgot magára vállal, az nemes cselekedet, ráadásul a francia L'Equipe ezt a mondatot címlapon hozta le, amelyre a francia sajtó történetében még nem volt példa.
Ha ezentúl bárki pontosan és frappánsan akarja meghatározni a "nemzeti hős" kifejezést, ez volt az. Ember ennél többet a hazájáért nem tehet, Suárez feláldozta magát, hősi halált halt, mint Dugovics Titusz Nándorfehérvárnál.
Nincs rá jobb szó, szívszorító volt minden, ami ezzel a csapattal a vb-n történt. A himnusz alatt zokogó és szalutáló játékosaiktól kezdve a brazilok elleni szenzációs játékukon át a portugálok elleni drámáig, amikor az országban 4-0-nál még az élő közvetítést is beszüntették. Nagyon szeretnénk, ha négy év múlva is ott lennének, de az, hogy valószínűleg nem lesznek ott, csak fokozza érzelmeinket. Fantasztikus volt, fantasztikus.
Magyar bíró 12 éve nem vezetett vb-n, ráadásul Kassai a spanyol-német elődöntőt gyakorlatilag hiba nélkül hozta, bárki bármit is mondjon. Tudjuk, hogy szerencséje volt a párosításokkal, de ez nem változtat semmin.
Ehhez és ehhez nem lehet sokat hozzátenni. Minden vb-n van ilyen, és teljesen mindegy, hogy Maradonáé '86-ban vagy Arie Haané '78-ban nagyobb volt-e vagy sem, dél-afrikában ezek voltak a legszebbek.
Így utólag talán fel sem tűnik, az alap, hogy egy vb szépen, békésen zajlik. A torna előtt azonban nem volt ez annyira egyértelmű, mindenki azt találgatta, vajon hány drukkert puffantanak le majd naponta Johannesburgban. Szerencsére úgy alakult, egyet sem, pár lopástól eltekintve olyan csend volt az egy hónap alatt, ahogy annak lenni kell.