Vancouver felkészült, de kérdés, hogy könnyen felejthető két hete lesz ez a téli olimpiának, vagy az unalmas 2006-os után újra izgalmas eseményt rendeznek. Először lesz fedett helyen a megnyitó, a legtöbb éremre a németeknek, az amerikaiaknak és természetesen a hazaiaknak van esélyük. Szerencsével 1980 után újabb magyar érem is összejöhet.
A pénteken kezdődő vancouveri olimpián ismét az a tét, hogy egy nagyváros tud-e élvezhető, szerethető téli játékokat rendezni. Torino 2006-ban a legtöbbeknek felejthető, botrány- és izgalommentes eseményt adott, amely elveszett az észak-olasz városban, illetve a távolabbra fekvő helyszínek közötti utazgatásban.
Amikor 2003-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) prágai ülésén egészen szoros döntéssel Vancouvernek adta a rendezés jogát, ez a tapasztalat még nem volt meg. Az egymilliós kanadai város 2010-ért a koreai Pjongcsangot, illetve az osztrák Salzburgot győzte le. (Mindkettő kisebb város Vancouvernél, de előbbi egy sűrűn lakott területen található.)
Az első öt téli játékot világhírű (St. Moritz, Svájc) és kevéssé ismert (Lake Placid, USA) hegyi üdülőfaluk rendezték, az első nagyváros az 52-es helyszín, Oslo volt. Házigazda lehetett 60-ban az a Squaw Valley, amely a rendezés elnyerésekor egy síliftből és egy fogadóból állt. A hatvanas-hetvenes években újabb nagyvárosok, Innsbruck, Grenoble, Szapporo következtek, majd 80-ban a NOB újra megpróbálkozott az alig párezres Lake Placiddel. Szinte teljes csőd lett belőle, majd egyre nagyobb települések kapták az olimpiákat. A 92-es és a 94-es azonban ismét egy-egy kisváros, Albertville és Lillehammer (illetve tágabb környékük) volt a rendező. Azóta megint nagyobb városok, Nagano, Salt Lake City és Torino jöttek, és a következő, 2014-es helyszín, az orosz Szocsi is ide illik.
A nyugati parti város több mint negyven éve nézte ki magának a téli olimpiát: már 1968-ban megalakult az első szervező bizottság. Pályáztak a 76-os játékokra (ez Denveré lett, de az amerikai város végül népszavazáson mondott nemet a rendezésre), majd jelentkeztek 1980-ra (visszaléptek a döntés előtt, Lake Placid így egyedül maradt).
Az eddigi legnagyobb rendező város abban is hasonlít Torinóra, hogy a városban megrendezhető számok mellett a síversenyeket és a csúszósportokat nagyon messze, a 130 kilométerre lévő Whistler-Blackbombban rendezik majd. Persze volt erre már példa korábban is (először 1952-ben, Oslóban), de azzal, hogy emiatt nem egy, hanem két olimpiai falut alakítottak ki, biztosan nem tesznek jót az olimpiai hangulat kialkításának.
Vancouver felkészült az olimpiára, a játékokért lelkesedő kanadaiak nem mutattak be olyan bénázást, mint 2004 előtt a görögök, de nem is sokkolták fantasztikus épületekkel a világot, mint a 2008-as olimpia városa, Peking. A legtöbb helyszín felújított sportcsarnok, épület, amelyek megfelelő helyszínek lesznek, újat azonban biztos nem mutatnak. (Pedig a téli olimpiák esetében is van erre példa: a 94-es lillehammeri olimpia korcsolyaversenyeit a hegyoldalba süllyesztett gjöviki arénában rendezték.)
Nehézségek persze voltak, a legnagyobbak a vancouveri olimpiai falu finanszírozásával. A szervezési költségek is jóval meghaladják a tervezettet: az összeg 2004-es 1,35 milliárd dollárról (kb. 267 milliárd forint) 1,76 milliárdra (350 milliárd forint) ugrott. Ezt jogdíjakból, kereskedelmi bevételekből fedezik és ebbe nem számították bele a létesítmények állami forrásból történt 500 millió dolláros felépítését-felújítását, valamint a Vancouver és Whistler közötti autópálya szintén több százmillió dolláros felújítását. Ha minden, az olimpiához köthető kiadást egybeveszünk, a februári két hét költsége eléri a hatmilliárd dollárt, vagyis 1200 milliárd forintot.
Hogy ennyi pénzért különleges olimpiát hoz-e össze Vancouver, nagy kérdés. Abban már biztosan egyedülálló esemény lesz, hogy először tartják a megnyitót (és a záróünnepséget is) zárt helyen, az 55 ezer férőhelyes BC Place-ben. A megnyitó részleteit titokban tartják, a legtöbbeket foglalkoztató kérdés, ki gyújtja majd meg az olimpiai lángot. A sajtó biztosra veszi, hogy Wayne Gretzky a kiválasztott, de a szervezőbizottság elnöke cáfolta ezt.
Ami a versenyeket illeti, az éremtáblázat első helyére ezúttal is a németek a legesélyesebbek, Torinóban 29 érmet gyűjtöttek. Bizakodnak a 2006-ban mögöttük végző amerikaiak is: Vancouver nekik szinte hazai pálya, azzal az előnnyel, hogy nem lesz rajtuk ugyanaz a nyomás, mintha otthon szerepelnének. A négy éve az éremtáblázaton harmadik Kanadával is mindenképp számolni kell. A hazaiak sokat tettek azért, hogy ne olyan gyászosan szerepeljenek saját olimpiájukon, mint eddig tették. Kanada eddig kétszer rendezett olimpiát (76-ban Montrealban nyárit, 88-ban Calgaryban téli), de ezeken sportolói egyetlen aranyat sem hoztak össze. Ezért külön programot indítottak Own the Podium (Legyen miénk a dobogó) címmel, amit sokak szerint kicsit túl komolyan vettek: a megszokottnál is jobban kizárták a külföldi versenyzőket az olimpia előtt a helyszínekről, hogy így szerezzenek előnyt.
Torinóban talán nem volt egyetlen igazán kiemelkedő teljesítmény sem, azért is lehetett sokak számára szürkébb az az olimpia. A nagy sikereket többek között a csinos amerikai alpesi síelőtől, Lindsey Vonntól lehet várni, annak ellenére, hogy a kezdés előtt egy hétig nem tudott edzeni. A sílövő Ole Einar Björndalennek három érem hiányzik ahhoz, hogy holtversenyben a legsikeresebb téli olimpiai sportoló legyen a szintén norvég sífutóval, Björn Dählie-vel együtt. Az amerikai rövidpályás gyorskorcsolyázó, Apolo Anton Ohno már most hazája legsikeresebb férfi versenyzője öt téli érmével (a gyorskorcsolyázó Eric Heidennel együtt), az otthon celebnek számító sportoló egyedüli rekorder lehet. Az olasz szánkós, Armin Zöggeler sorozatban harmadik sikerére készül, amivel egy nagyon szűk táborba lépne be.
A magyar sportolók a téli olimpiákon általában nagyon messze végeznek a dobogótól, utoljára Regőczy Krisztina és Sallay András szerzett érmet - a jégtáncosok között, ezüstöt 1980-ban. Kicsit máshogyan van ez most: a rövidpályás gyorskorcsolyázók női váltója tavaly Európa-bajnok volt. A sportágban az észak-amerikaiak és az ázsiaiak dominálnak, de mindössze nyolcas a mezőny, a négyes döntőbe kerüléssel már biztos lenne az 1980 utáni legjobb magyar helyezés.
Mindezeket azonban felülírhatja a téli olimpiák leggyengébb pontja: az időjárás. Vancouverben is van már ezzel gond: a városhoz közeli Cypress-hegyen nem volt eddig hó, majd viharral érkezett meg. A távoli Whistlerben van hó, de ott meg a köd fog bajokat okozni. És az sem kizárt, hogy a következő két hétben beköszönt a meleg, esővel.