A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabálya úgy szólt, a doppingvétség miatt a fél évnél hosszabb büntetést kapott sportolók nem indulhatnak az eltiltásuk lejárta utáni olimpián. Tehát hiába versenyezhet valaki hivatalosan az adott sportágában, mert mondjuk idén májusban letelt a büntetése, nem lehetett volna ott Londonban, hiába nyer akár világbajnokságot is, vagy szerezne olimpiai kvótát. Legkorábban csak a 2016-os olimpiára lett volna nevezhető. A szabályzás magyar sportolókat is érintett, Kiss Balázs birkózó világbajnokunkat és Szepesi Nikolett úszónkat.

A bírálatok szerint, és ezzel mentek a bíróságra is: a NOB duplán bünteti a sportolókat. Az olimpiai bizottság nem érvelt, egyszerűen úgy gondolta, joga van eldönteni, hogy milyen feltételekkel nevezhető valaki az olimpiára.

A CAS döntésével érvénytelennek és alkalmazhatatlannak nevezte a szabályt, mivel kétszer büntet, és nincs összhangban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) irányelveivel.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Anitdopping Csoport (MACS) vezetője szerint a hathónapos szabály sokféle kérdést felvetett, ezért is voltak gondok az alkalmazhatóságával. Azt elfogadja, hogy a NOB a tiszta sport jegyében, a doppinggal megbukott sportolókat távol akarta tartani az olimpiától, de azt már furcsállja, hogy ez az elv csak az eltiltás lejárta utáni következő olimpiára vonatkozott, míg a többin már minden akadály nélkül részt vehet a korábban eltiltott.

A MACS vezetője azt is érdekesnek találta, hogy pont hat hónapnál húzták meg a határt. A kisebb vétségekért általában három hónap és egy év közötti eltiltásokat szabnak ki, gyakran egészen eltérő okokból, és ezért Tiszeker szerint a vétkes sportolókat nehéz egyértelműen elítélni, vagy felmenteni. Míg egy anabolikus szteroiddal megbukott sportoló esetében elfogadhatónak tartja az olimpiáról való eltiltást, a nem sportteljesítménnyel kapcsolatos doppinvétségeknél szerinte is erős lenne ez a büntetés.

Több sportoló bukott már meg például kannabisszal, és bár doppinglistás a hatóanyag, szinte sohasem teljesítményfokozás miatt juttatják a szervezetébe, az etikai vétség sem kérdés, de talán túlzás lett volna emiatt esélyt sem adni nekik az olimpián.

Még ennél is érdekesebb azoknak a sportolóknak a helyzete, akiknél semmilyen doppingszert nem mutattak ki, csupán szabályt sértettek azzal, hogy nem voltak az általuk előre megadott helyen, és nem találták meg a doppingellenőrök, vagy nem jelezték időben visszatérésüket. Szepesi Nikolett, Európa-bajnoki bronzérmes hátúszónk például ezért nem reménykedhet a londoni olimpiában.

Kiss Balázs aromatáz-inhibitorral bukott meg egy versenyen kívüli ellenőrzés során, a birkózó elismerte, hogy hibázott, tudtán kívül, egy táplálék-kiegészítővel vitte be a szervezetébe a doppingszert.

Tiszeker szerint, ha maradt volna a hathónapos szabály, azzal a fegyelmi bizottságokat is nehéz helyzetbe hozzák. Egy-egy sportoló doppingügyének tárgyalásakor óhatatlanul a hat hónaphoz igazították volna a büntetési tételeket. Éppen ezért a CAS  állásfoglalása előtt úgy gondolta, csak akkor születhetnek objektív döntések, ha eltörlik a szabályt, vagy szigorítják, oly módon, hogy aki egyszer megbukott doppinggal, az már soha többé nem indulhat olimpián.

Christophe de Kepper, A NOB főigazgatója még áprilisban jelezte: a NOB tartja majd magát a CAS határozatához.