Példátlan, de 2012-ben elmarad a fedettpályás atlétikai országos bajnokság, mert a versenynek nem tudnak megfelelő helyszínt biztosítani. A Puskás Ferenc Stadion mellett felállított sátorban sérülésveszélyes a pálya, máshol pedig nincsenek meg a feltételek a versenyrendezéshez. Egyelőre nincs megoldás, évekbe telhet, míg állandó csarnokot kapnak az atléták.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sokáig az Olimpiai Csarnokban rendezte az országos bajnokságokat, 2005-ben azonban bontani kezdték a létesítményt, amelynek helyére a Syma-csarnokot húzták fel. Az atléták ekkor kényszerültek először a téli hónapokra a Szoborkert mellett felállított sátorba. Az átmenetinek tekintett létesítménybe a 2004-es budapesti fedettpályás világbajnokságon használt pályát állították fel. 2006-ra a Syma-csarnok elkészült, a versenyek és edzések is visszakerültek oda, a sátrat és a pályát elbontották. A pályaelemeket azóta a Puskás-stadionban tárolták, mint most kiderült, nem túl körültekintően.
A MASZ öt éven keresztül használhatta a Syma-csarnokot, de ennek meg is volt az ára. Mivel az épület magántulajdonban van, naponta egymillió forint plusz áfa bérleti díjat kellett fizetni a használatért. A csarnokot évente 170 napig lehetett sportcélra igénybe venni. A bérleti díj szinte teljes egészében állami költségvetésből ment, a MASZ 2,4-3,5 milliós összegekkel szállt be az edzésidők lekötésébe.
Gyulai Miklós MASZ-elnök a legnagyobb hibának azt tartja, hogy az Olimpiai Csarnok lebontása után a szövetség akkori vezetése és az állami sportirányítás nem kötött olyan megállapodást, ami állandó fedettpályás lehetőséget biztosított volna az atlétáknak.
2010-ben a Magyar Nemzeti Sportközpontok (MNSK) új vezetése már nem tudta és nem akarta finanszírozni ilyen mértékben a téli felkészülést. Részben a gazdasági válság miatt, részben azért, mert problémásnak találták a PPP-konstrukcióban épült Syma-csarnokkal kötött szerződéseket. A 2010-es szezonban ugyan 40 nappal kevesebbet, de még edzhettek az atléták a Syma-csarnokban. 2011-re azonban megszűnt a kedvezményezett helyzet. Az MNSK kereste a lehetőségeket az atléták érdekében, de a takarékosság miatt olcsó megoldást választott, és újra felállították a sátrat.
Csakhogy a világbajnokságra készült, fa- és betonelemekből is álló pálya állaga a szinte szabad ég alatti tárolásban öt-hat év alatt erősen leromlott, és a sátor alépítménye sem igazán stabil, hiába terítettek le egy mart aszfaltréteget. A pálya így mozog, és a megvetemedett alkatrészek miatt nem sikerülhetett tökéletesen az összeállítás. Az illesztési hibák, hézagok, süppedések miatt versenyre alkalmatlan a pálya. A körpálya belső ívén is több helyen instabil a rekortán. A sprinterek egyenesébe belenézve is látszik, hogy hullámos a felület. Deák Nagy Marcell 400-as junior Európa-bajnok mikroblogján azt írta, hogy Bécsbe ment edzeni, mert a pesti pálya nem a legjobb. „Mikor futunk rajta, érezni, mozog az egész, nincs meg a stabilitása, és ha ezen közel százkilós emberek több százszor végigfutnak még rosszabb lehet. Néhol besüpped, és így centiméterekkel is odébb kerülhet a lábfej. Egy gátfutónál, aki minden lépését megtervezi, ez végzetes lehet, tizedmásodperceket veszíthet. Edzésre még így is jó a pálya, de maximumra nem tudunk futni, és így pont a felkészülés lényege veszik el” – mondta egy másik válogatott kerettag atléta.
Ezt erősítette meg Gyulai is, aki szerint nincs sok értelme, hogy versenyzők ne a maximumra törekedve induljanak el. „Oda jutottam, hogy olimpia évében, bármennyire is nagyon fontos lenne a verseny, nem kockáztathatom meg, hogy a már kvalifikált versenyzők közül bárki is megsérüljön, és oda az olimpia."
Sérülések már eddig is voltak, többen hajlítóizom-fájdalmakról számoltak be, térd- és derékproblémák jelentkeztek a pálya miatt. A 100 méteren utánpótlás-Eb-7. Karlik Dániel Achilles-ín-szakadást szenvedett.
A bajnokságnak egyelőre nem találtak új helyszínt, de Gyulai még reménykedik, hogy az ob visszakerülhet a Syma-csarnokba visszakerülhet. Korábban a Budapest Sportcsarnok, majd a helyén felépülő Papp László Aréna is adott otthont atlétikai versenyeknek. Utóbbiban nincs esély bajnokságot rendezni: mint Gyulai elmondta, a bérleti díjak nagyon magasak, és hiába menne le két nap alatt a verseny, a pálya építése, hitelesítése és bontása további öt-hat napot venne igénybe. A MASZ-nak pedig korlátozottak az anyagi lehetőségei, egy hétre nem tudják kivenni a létesítményt, és díjmentes, állami napért sem folyamodnának.
A versenyeztetést a MASZ környező országokban rendezett eseményeken próbálta megoldani úgy, hogy szervezett buszjáratokat indított atlétáinak. Az utazást a bajnokság felszabaduló rendezési költségeiből finanszírozták. Itthon a Budapest Honvéd futófolyosóján tudnak néhány számban versenyeket lebonyolítani.
Azt egyelőre nem tudni, mikorra rendeződik a helyzet. A Puskás-stadion rekonstrukciója mellett atlétikai létesítmények építését is ígérte a kormány. Egyelőre ez nem tűnik túl biztatónak, még a Puskás bontása sem kezdődött el, bár már többször bejelentették, hogy hamarosan nekilátnak. Emiatt nem sikerült keresztülvinni azt az elképzelést sem, hogy a mobil pályát egy stabil betonteknőben állítsák fel. Ha elkezdődne a stadion rekonstrukciója, az atlétikai pályát is egyből bontani kéne, és így 3-400 millió forint veszne kárba.
Megkerestük Vígh Lászlót, az MNSK vezetőjét is, hogyan próbálják meg rövid- vagy hosszú távon rendezni az atléták fedettpályás igényét, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.