A 72 éves Szente András Washingtonban élt, a civil életben, mérnökként nagyobb karriert futott be, mint a sportban. Az egyetemre az 1960-as olimpia ezüstérme után vették fel, előtte származása miatt kirekesztették. Édesapjának fodrászüzlete volt, amelyikben huszonnyolcan dolgoztak az államosítás előtt.

Nem politikai, hanem gazdasági okokból disszidált 1969-ben.

„Amerikában a nulláról indultam, a feketékkel együtt dolgoztam két hónapig, kemény fizikai munkát végeztem, árkokat takarítottunk, ástunk. Mivel nem beszéltem a nyelvet, nem számított, milyen diplomám van, de egy ismerősön keresztül bekerültem egy céghez, ahol a műszaki rajzaimat fel lehetett használni. Ahogy megtanultam a nyelvet, minden sokkal egyszerűbb lett. A kitartás megvolt bennem, mindig jobb akartam lenni annál, aki mellettem volt, és ez szerencsére sikerült is” – emlékezett vissza életére két évvel ezelőtt a római olimpia ötvenedik évfordulóján.

Szente a légkondicionálás első számú szakembere lett, számtalan híres amerikai épület hűtését tervezte.

„Boldog vagyok, amikor mesélik az emberek, hogy voltak Floridában, és megnézték Disney kalózait a föld alatt, mert mindig megkérdezem tőlük, melegük volt-e. Mondják, kellemes volt a klíma, én pedig utána árulom csak el: én terveztem. Össze se tudom számolni, hány reptéren, irányítótoronyban szerveztem meg a hűtést. Még a szaúdi főhercegnél is én tettem elviselhetővé a levegőt. Kivitt a sivatagba, mondta, hogy ott szeretné kényelemesen eltölteni az idejét, mire mondtam, mivel nincs áram, nem lesz könnyű. Szabad kezet adott, és odavitette az áramot a sivatagba” – mondta a munkájáról.

Miután nyugdíjas lett, spanyolul és zongorázni tanult. Floridában nyaralt, váratlanul érte a halál.