Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemet (BME) is váratlanul érte, hogy az államhoz kerül a két egyetem által működtetett Bogdánfy utcai sporttelep vagyonkezelési joga. A Nemzeti Sportközpontok állítja, nem sérülnek az egyetemek sportoláshoz való hozzáférési lehetőségei, és a Tüskecsarnok építése miatt kell átvenniük a sporttelepeket.

Az ELTE hallgatói önkormányzatának elnöke, Kalina Gergely szerint mindkét intézmény és hallgatói is a Magyar Közlönyből értesültek arról, hogy a Nemzeti Sportközpontokhoz (NSK) kerülnek a létesítmények, azt nem előzte meg semmilyen egyeztetés.

A BME műszaki főigazgató helyettese, Péhl Gábor is megerősítette, az Emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI) hívták őket egyeztetésre a téma megjelölése nélkül, és ott közölték velük a határozatot. A kormányhatározat szerint a sporttelepek a Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. közreműködésével kerülnének át az NSK-hoz, a tulajdonos eddig is az állam volt mindhárom területen.

Az egyetemek egyelőre nem tudják, mit lépjenek, csak a vagyonkezelés átvételének tényét ismerik, egyeztetést kérnek, és próbálják felmérni, milyen új feladataik, költségeik lehetnek.

Úgy tudjuk, a BME rektora a helyzet tisztázása érdekében levelet írt Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek és Balog Zoltánnak, a sportot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztérium vezetőjének is.

Az egyetemek korábban csak a Tüskecsarnokról és a hozzá kapcsolódó létesítmények használatáról tárgyaltak Vígh László kormánybiztossal. Mindkét egyetem pályahasználati jogot kért, ezért is lepődtek meg a döntésen, ami az eddig az ő fenntartásuk alatt lévő területekről szól.

Egy korábbi egyeztetésen az is szóba került, hogy a sporttelepek területén egy utat kellene átvezetni, mert a Tüskecsarnok most nagyon nehezen megközelíthető. A két sporttelepet elválasztó Warga László út burkolata nem bírja a nagy terhelést, és az egyetemi tömb útjai is túlzsúfoltak. Kalina szerint az útépítés ötletét az egyetemek is elfogadták. Ezt pedig akkor tudja legkönnyebben megtenni az NSK, ha övé a Tüskecsarnok közelében lévő terület is, ez indokolhatja a sporttelepek egy kézben tartását. Így egyszerűbb lehet a Tüskecsarnokhoz kötődő adminisztráció és hatósági engedélyeztetés, ez is gyorsíthatja az építkezést. A BME- és ELTE-spottelep, valamint a Tüskecsarnok eleve egy helyrajzi számon van, osztatlan közös tulajdonban.

Az NSK is ezzel érvelt, hogy miért kerül egységes kezelésbe az egész terület: „A beruházás előrehaladásában eddig csúszásokat eredményezett, hogy az érintett terület három intézmény (ELTE, BME, NSK) vagyonkezelésében áll. A kormányhatározat értelmében a teljes ingatlan az NSK vagyonkezelésébe kerül, ezzel az építkezés előkészítése és a kivitelezés is felgyorsulhat" - válaszolt írásban kérdésünkre az NSK, amely szerint a gyorsítás a hallgatók érdeke is, mert előbb használhatják a Tüskecsarnokot.

Az NSK szerint nem sérül majd az egyetemek érdeke, ugyanúgy használhatják majd a létesítményeiket, ahogy eddig, és továbbra is a birtokukban maradnak majd: „A Nemzeti Sportközpontok nem tervezi jelenleg a területen található létesítmények bezárását, elbontását, sőt amennyiben kapcsolható a beruházásához akár még fejlesztések elvégzése is elképzelhető" - írták.

A Tüskecsarnok építésének befejezéséről 2012 márciusában döntött a kormány, az NSK áprilisban között szerződést a tervezővel, az építkezést 2013 tavaszán akarják kezdeni, és egy év múlva, 2014-ben már átadnák a sportlétesítményt.