A vezető konzervatív vasárnapi brit lap munkatársai kéthavi nyomozómunkával tárták fel az olimpiai belépők terjesztését övező korrupciót. 54 ország olimpiai, illetve nemzeti jegyértékesítő szervezeteinek illetékesei voltak hajlandók korrupt jegyügyletekre. A szervezet 210 tagországból áll.

A The Sunday Times riporterei Djordje Visackival, a Szerb Olimpiai Bizottság főtitkárával egy áprilisi budapesti tanácskozáson léptek kapcsolatba. Visacki a lap szerint a Hilton szállodában találkozott az újságírókkal, akik azt mondták neki, hogy egy liechtensteini vagyonalap képviseletében szeretnének nagy mennyiségű olimpiai belépőt vásárolni egy befektetőnek. 

A rejtett kamerával rögzített beszélgetésen a szerb olimpiai vezető kijelentette, hogy természetesen tárgyalhatunk a dologról.

Nem sokkal a budapesti találkozó után, már Londonban a két riporter telefonhívást kapott Milos Milenkovictól, a Szerbiának kiutalt olimpiai belépők értékesítőjétől, aki kapcsolatba hozta az újságírókat az értékesítést végző ügynökség vezetőjével, Ivan Radojeviccsel. 

Radojevic a cég belgrádi székhelyén találkozott az oknyomozókkal, közölte velük, hogy ezerötszáz olimpiai belépőt tud eladni nekik 80 ezer font (csaknem 30 millió forint) készpénzért.

Ez 30 százalékos felár az eredeti árhoz képest, ám Radojevic elmondta, hogy Szerbiában egyes belépők a névérték ezer százalékán találnak gazdára, úgyhogy ő tulajdonképpen jutányos áron kínálja a jegyeket.

Asta Zirlyte, a litvániai értékesítést végző Baltic Clipper nevű cég igazgatója - akivel a riporterek Frankfurtban találkoztak - ugyanakkor a felajánlott kétszeres felárat sem tartotta elégségesnek, javasolva az újságíróknak, hogy nézzenek már körül a piacon. 

Zirlyte szerint a nyitóünnepségre szóló csomagok tízezer fonton forognak. A brit lap riporterei kapcsolatba léptek még Joav Bruckkal, az izraeli és a ciprusi jegyértékesítést végző ügynökség vezetőjével, aki 525 belépőt kínált fel, köztük huszonkettőt az egyik legkeresettebb versenyszámra, a százméteres síkfutás döntőjére, AA kategóriás, vagyis a legjobb ülőhelyekre, összesen 66 ezer - egyenként háromezer - fontért, a hivatalos ár háromszorosáért.

A cikk megnevezi még Görögországot, Thaiföldet, Szaúd-Arábiát, Pakisztánt, Lengyelországot és Indonéziát azon országok között, amelyek hajlandóak voltak olimpiai belépők adásvételére.

A The Sunday Times idézi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közleményét, amely rendkívül súlyosnak minősítette a cikket. A NOB azonnali vizsgálatot indított.

Áprilisban az ukránok egyik vezetője már belebukott a jegybotrányba.