A 2012-es londoni olimpián induló nemzetek közül Észak-Korea és Kazahsztán sportolói eddig messze túlteljesítettek, míg a németek és oroszok nagyon lassan indultak csak be. A svédek eddig érem nélkül állnak, míg egy 15 éves litván úszó történelmet írva megszerezte az ország első érmét, rögtön egy aranyat.
A londoni olimpia legnagyobb meglepetéseivel azok a nemzetek szolgáltak, amiktől múltjuk alapján nem várt sokat a közönség. Kedd reggel az összesített éremtáblázat negyedik helyén Észak-Korea tanyázik, megelőzve olyan nagy sportnemzeteket, mint Németország és Nagy-Britannia.
Az észak-koreaiak az elmúlt két olimpián folyamatosan javuló teljesítményt nyújtottak. Az athéni olimpián még csak öt érmet szereztek, aranyat azonban nem, majd Pekingben már sikerült két aranyérmet begyűjteniük. Idei teljesítményük már most felülmúlja ezt, hiszen már három aranyuk és egy bronzuk van.
Sporttörténelmet írt a litván csapat egyik tagja. Ruta Meilutyte Litvánia történelmének első érmét szerezte meg hétfőn, ráadásul rögtön egy aranyat. A 15 éves lány a százméteres mellúszásában ért be elsőnek, majd eredményét meglátva szinte sokkot kapott a vízben.
Hasonló meglepetéssel szolgált Kazahsztán. A volt szovjet tagállamnak egy férfi kerékpáros és egy női súlyemelő szerzett aranyérmet, amivel az összesített érmetáblázat hetedik helyére küzdötték fel magukat. Teljesítményük azonban mégsem számít meglepetésnek, mivel a pekingi olimpiáról is két arannyal távoztak, ám ott gyűjtöttek hozzá még négy ezüstöt és hét bronzot is.
Az olimpiák történetében hagyományosan mindig előkelő helyen állt a Szovjetunió és 1992-től Oroszország is, ennek ellenére az oroszok igen lassan indultak be a londoni olimpián. A negyedik napon az orosz atléták még csak két aranyat és három bronzot tudnak felmutatni, amivel az összesített ranglista hatodik helyén állnak. Az elvárások azonban magasak, hiszen Pekingből az oroszok 23 aranyérmet vittek haza.
A svédeknek a sportmúltjuk alapján szintén előkelő helyen kellene állniuk, azonban a londoni olimpián még egyetlen érmet sem sikerült begyűjteniük. Gyenge teljesítményük csupán azért nem teljesen meglepő, mert eredményük már a 2008-as olimpián sem volt kiemelkedő, atlétáik mindössze négy ezüstöt és egy bronzot gyűjtöttek össze Pekingben.
A svédekhez hasonlóan aggasztó a németek helyzete is, akik az olimpia harmadik napjáig nem szereztek érmet, noha a történelmi összesítésben mind az NDK, mind a NSZK jelentős múltra tekinthet vissza. Az első néhány napokban a németek úszásban és kerékpározásban is csalódást okoztak, így a közvélemény hétfőn már szinte kétségbeesve várta az első sikerüket. Az első német érmet végül Britta Heidemann párbajtőröző szerezte meg hétfőn, aki ezüstöt vitt haza.
A rosszul teljesítő nemzetek között a házigazda angolok is ott vannak, akik a hazai pálya ellenére mindössze három medált gyűjtöttek össze, két bronzot és egy ezüstöt. Öröm lehet az ürömben, hogy a hétfőn bronzérmet szerző férfi tornászok kereken száz éve szereztek újra érmet olimpián, ráadásul közvetlenül a verseny után úgy tűnt, ezüstöt nyertek, azonban a japán csapat óvást nyújtott be.
Az olimpia előtt megjelenő előzetes becslésekhez képest az eddigi eredmények jelentős eltéréseket mutatnak. Az amerikai Daniel Johnson közgazdasági alapokra helyezett becslései szerint az Egyesült Államok és Kína után Oroszországnak, Nagy-Britannianak és Németországnak kellene következnie a megszerzett érmek ranglistáján, éppen azoknak a nemzeteknek, amiknek eddig nem sikerült villantani a játékokon.
Johnson és az angol Goldman Sachs előzetes számításai is az induló országok gazdasági hátterét vették alapul. Elképzelésük szerint a magasabb GDP és életszínvonal hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett infrastruktúrát igénylő számokban a gazdagabb és fejlettebb országok kerekedjenek felül. Kazahsztán és Észak-Korea sikerei, a litván meglepetés, valamint a német, a svéd és az angol kezdeti kudarc azonban éppen ezt az alapelvet cáfolja meg.