Lőrincz a döntőben is az egész nap mutatott vehemenciával kezdett, Kim Hjeovun is aktívan ment előre, de támadási elől ügyesen kifordult a magyar. Az első másfél percben nem volt értékelhető akció, így parterhelyzetbe küldték le a koreait. Szabálytalan fogásért először úgy tűnt, megintik Lőrinczet, de végül nem kapott büntetőpontot. Kim jól védekezett, menekült a szőnyegről, a magyar birkózó a menet utolsó másodpercében megemelte, de már nem tudta átfordítani, a jó védekezésért a koreai kapott pontot. A második menetben is állóharcban fárasztották egymást, Lőrincz próbálta befogni Kim karját, de nem sikerült neki, a bírónak is jelezte, hogy szabálytalanul védekezik ellenfele, de az nem kapott intést. Másfél perc után Lőrincz ment le parterbe, nem tudta kivédekezni, Kim megemelte és a szőnyegen kívül tette két pontért. A magyarnak ideje sem volt visszatámadni, az utolsó tíz másodpercben is ő volt lent, már nem tudott felállni.

„Úgy éreztem, egyben vagyok, jól ment egész nap. A parter előtt 20 másodpercig nem engedte magát befogni a koreai, de nem szóltak rá. Így alakult, nagyon csalódott vagyok, úgy érzem, több volt bennem" - mondta a Magyar Televízió riporterének az elvesztett döntő után Lőrincz Tamás.

„Egyszer találkoztunk már a világbajnokságon, ott sikerült megvernem, de most állásban nem nagyon fértem oda hozzá. Örülök azért az ezüstnek, de ez egy olyan dolog, ami már soha többé nem jön vissza. Indulhatok még olimpián, de nagyon sajnálom, ebben tényleg több volt. Soha életemben nem fogom elfelejteni ezt, szép is, de óriási csalódás is. Itt voltam annak a kapujában, hogy az olimpiai bajnok legyek, nehéz ezt feldolgozni".

Az első meccstől lendületben

Már  az első mérkőzésén lenyűgözően szerepelt Lőrincz, a nyolc közé jutásért a német Frank Stäbler ellen. A magyar nagyon agilisen támadott, még fel perc sem telt el, amikor megfogta ellenfelét és egy válldobással máris 3-0-ra vezetett. Ezután is ment előre, újabb akciójára egy pontot kapott. Stäbler egy mögékerüléssel szerzett pontot, de Lőrincz kontrollálta, és 4-1-re elvitte az első menetet. A másodikban is ment a pontért, kitolta a szőnyegről a németet, majd egy mögékerüléssel és levitellel 2-0-ra vezetett, Stäbler egyszerűen nem tudott mit kezdeni a rohamaival.

A négy közé jutásért Justin Dashaun Lesterrel birkózott. A világbajnoki harmadikat még sohasem győzte le a magyar. Lőrincz ellene is nagy lendülettel kezdett, de a nagyon erősnek tűnő amerikait nem tudta megfogni. Az állóharcból Lester jött ki jobban, kitolta Lőrinczet a szőnyegről, 1-0-ra vezetett. A magyar aktív maradt, űzte-hajtotta Lestert, de egy lecsúszott, fejre menő fogásért megintette a bíró, így 2-0-ra elvesztette a menetet. A folytatásban Lőrincznek sikerült egy mögékerüléssel pontot szereznie, és ezzel kihúzta a menet végéig. Lester fizikai fölénye eltűnt, az aktív magyar megtörte. A döntő menetben is kijött ez a különbség, Lőrincz állóharcban is erősebb volt, pár centin múlt, hogy nem sikerült kitolnia a szőnyegről Lestert. Már csak néhány másodperc volt hátra, hogy leküldjék valamelyik birkózót parterbe, amikor Lőrincz egy gyors mögékerüléssel levitte az amerikait, és megelőzte, hogy a szerencse dönthessen. A mérkőzésvezető három pontot adott az akcióra, az amerikaiak azonban vitatták, hogy egyáltalán pontot ért az akció. Videóbírót kértek, végül egy pontot ítéltek Lőrincznek, és plusz egyet kapott azért, mert jogosulatlan volt az amerikaiak óvása. A 2-0-s előnyét megőrizte a végéig, Lester elfáradt, hiába jött előre.

Lőrinczet az elődöntőben is továbbvitte a lendülete, elkapta a fonalat, hiába jött ellene a kétszeres világbajnoki második Manuhar Tszhadaja. A grúz jóval zömökebb és egy fejjel kisebb Lőrincznél, a 74 kilós súlycsoportot is megjárta. De a fizikai fölénye mit sem számított, Lőrincz rárontott, és egy perc sem kellett neki, hogy földre vigye a fejénél befogva, megkontrázva annak akcióját. A dobásáért három pont járt. A hátralévő időt állásban védekezte ki, övé lett az első menet. A másodikban sem volt kétséges a fölénye, előbb egy hárompontos, majd egypontos akcióval győzte le a grúzt, aki pontot sem tudott csinálni ellene. A szaltókat dobáló Módos helyett ő más ünneplést választott, simán leteperte edzőjét, Takács Ferencet.

A 26 éves Lőrincz, barátainak, edzőtársainak csak Szöcsi, az egyik titkos favoritja volt súlycsoportjának. Igazán kiugró eredménye eddig nem volt, bár húsz évesen, még juniorként felnőtt Európa-bajnokságot is nyert. „Mindennek megvan a miértje. Volt, hogy kisebb sérüléssel bajlódott, volt, hogy nem volt megfelelő a motivációja. Hát most megvan" - mondta erről a kötöttfogású kapitány, Struhács György.

A kezdetek

Lőrincz 8 éves korában kezdett birkózni, majd kamaszként került az ország legjobb edzőit egyesítő Mr. Tus Birkózóiskolába. 16 évesen már válogatott volt, kadettként a legjobb eredménye egy Európa-bajnoki 4. hely volt.

A 20 évesen megnyert Európa-bajnokság után következő évben, már felnőttként kvalifikálta magát a pekingi olimpiára, ami előtt két hónappal a Bakiban rendezett Golden Grand Prix-n az athéni bajnok azerit, Darid Manszurovot legyőzve nyert. Az olimpián ezután csalódást okozott, két vereséggel lett nyolcadik.

2009-ben sérülés hátráltatta, 2010-ben viszont a döntőért birkózhatott a moszkvai vébén - végül a bronzmeccsen is kikapott. A tavalyi vébén a végül ezüstérmes Tszhadaja állította meg, akit most az elődöntőben nagyon magabiztosan vert.

Lőrincz erősségének a kapitány, Struhács a lenti birkózást tartja. Olimpia előtt adott nyilatkozatában a legjobbnak nevezte a négy magyar kötöttfogású közül. „Korábban meg tudták törni, ha nem úgy sikerült az első perc. Most nem látom ennek esélyét. Nagyon elszánt" – mondta. Ilyen felkészülés után ez nem is csoda.

Az olimpiákon összességében harmadik legeredményesebb sportágunk - legutóbb Pekingben a 84 kilós Fodor Zoltán lett ezüstérmes, 2004-ben Majoros István megnyerte az 55 kilósok versenyét - szövetségi edzői nem viccelnek. „Ennek fele se tréfa" – mondta maga Lőrincz is a felkészülés során, amikor éppen hárman rontottak rá.