A 2013-as világjátékokon eredményesen szereplő versenyzők és edzőik összesen 492 millió forintos jutalmat kaphatnak. Nem mindenki érti, hogy az itthon kevéssé ismert sportesemény sikeres magyarjai miért érdemelnek többet, mint mondjuk a téli olimpikonok.

A Blikk sokallta az érmeseknek és helyezetteknek járó összeget, főleg, hogy a lap értelmezése szerint a legtöbbet azok a maratoni kajak-kenusok kapták, akiknek a versenyszámai nem is szerepeltek a világjátékok hivatalos programjában, csak meghívottak voltak.

A kajak-kenu szövetség és a nem olimpiai sportágak vezetője nem érti, mi a baj a jutalmakkal.

A kajak-kenu sportág a világjátékokon mindig képviseltette magát, de azt általában a rendező dönti el, hogy milyen számokat rendez meg. A megelőző két játékokon a sárkányhajózás szerepelt, a kolumbiaiak ezt cserélték le a maratoni számokra. Már csak azért is, mert ha egy szám háromszor szerepel a világjátékokon, az attól kezdve állandó lesz. Az eseménynek pedig az az egyik célja, hogy a sokszínű legyen, és minél több sportág mutatkozhasson be. Tehát azért, mert valami meghívásos szám, még nem jelenti azt, hogy ne volna hivatalos.

„A kérdés elég összetett, egy 2013. júniusi kormányrendelet határozza meg a jutalmazható sportolók körét és az állami jutalmak mértékét. Ez a rendelet a világjátékokat is tartalmazza, eszerint az ott eredményes sportolók az olimpiai jutalmak 50 százalékát kaphatják. (Aranyért 17,5, ezüstért 12,5, bronzért, 10, negyedik, ötödik, hatodik helyezésért 7,5, 5, illetve 4 millió forint adható.) Ez a rendelet nem tesz különbséget aközött, hogy az adott sportág állandó vagy meghívott-e a világjátékokon” – mondta Ábrahám Attila, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára.

Ábrahám szerint az sem lehet kérdés, hogy komolyan vehetőek-e ezek a versenyek, – a világjátékok a nem olimpia sportágak legfontosabb négyévente rendezett eseménye. „A kvalifikációnak kőkemény rendszere van, hasonlóan nehéz kijutni, mint egy olimpiára, a kajakosaink is csak világbajnokságon szerezhettek kvótát.”

A főtitkár nem tart attól, hogy amiért most jutalmazták az érmeseket, a kajakosok inkább a világjátékokra készülnének, mert ott talán könnyebb nyerni és így pénzt keresni. „Nem tartom jogosnak, azokat a félelmeket, amelyek szerint elszívóhatás léphet fel. Aki kajakozni vagy kenuzni kezd Magyarországon, az kivétel nélkül az olimpiai aranyat célozza meg. A realitások és az egyéni képességek persze irányíthatnak valakit a maratoni szakág felé, de 80 százalékban lehetetlen átnyergelni. Ez olyasmi, mintha arra kérnék Usain Boltot, hogy álljon ki az etiópokkal tízezer méteren.”

A nem olimpiai sportágakért felelős MOB-alelnök, Leyrer Richárd sem osztja azt a nézetet, hogy a világjátékokon induló sportolókat a pénz motiválná. „Az induláskor alig valaki ismerte azt a jogszabályt, ami lehetővé tette a díjazást. A nem olimpiai sportágak képviselői még kiéhezetebbek a sikerre, mint az olimpikonok. Ők sem a jutalomért mentek ki. A pénzt senki sem kapná érdemtelenül, ezek a sportolók igazi idolok, a maguk területén olyan sikeres hősök, akik sok fiatalt tudnak motiválni és a sportban tartani. A jutalmakra akár életműdíjként is lehet tekinteni, a 13 maratoni vb-t nyerő Csay Renáta esetében ez megkérdőjelezhetetlen.”

A nem olimpiai sportágak minimális támogatással működnek, 44 sportág évi 200 millió forintot kap, ha ezt összehasonlítjuk a kiemelt sportágak egymillárdjaival, könnyen belátható, hogy lelkesedés és saját anyagi ráfordítások még létezni sem tudnának ezek a sportágak, nemhogy talpon maradni.

Leyrer szerint éppen a most megszavazott jutalmak segítenek abban, hogy a nem olimpiai sportágak is megszerezzék a maguk becsületét. „Magyarország jól motivál, és ha tényleg sportoló nemzetté akarunk válni, akkor ebben a sportképben ezeknek a sportágaknak is helyet kell találni.”

Bár túlzott médiafigyelmet nem kapnak a világjátékok, nem szabad leírni az ott szereplő sportágakat. A világjátékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elismeri, és több esetben az olimpiai előszobájának tekinthető. A triatlon, vagy a 2020-ban szereplő rögbi is itt kezdte, a baseball is megjárta már az olimpiát, míg például a ritmikus gimnasztika mindkét játékok műsorában szerepel.

„A világjátékok egyre dinamikusabban fejlődnek, míg az olimpián már minőségi és mennyiségi korlátok uralkodnak, itt még van esély a növekedésre. A programban már most is sok olyan sportág van, ami jobban megfelel a 21. századi követelményeinek, mint néhány régebbi olimpián szereplő szám. A világjátékok jó eséllyel hamarosan a legnézettebb sportesemények közé léphet” – mondta Ábrahám.