1930 óta négyévente miniolimpián küzdenek meg egymással az egykori Brit Birodalom országai. A Nemzetközösségi Játékokon gyeptekézni is lehet, de világsztárok is vannak minden sportág mezőnyében. És ki lehet élni guernsey-i nacionalizmust is, már ha létezik ilyen egyáltalán.
Az olimpiai eszme mindenkit magával ragad, a világban se szeri, se száma az olimpiára sokban hasonlító, négyévente rendezett multisporteseményeknek. A legnagyobb különbség azonban az, hogy erősen szűkitik az indulók körét.
Ázsiai Játékok már régóta vannak, de létezik Délkelet-Ázsiai Játékok, ahogy miniállamok olimpiája is, a Nemzetközösségi Játékok (továbbiakban NJ ) pedig javarészt az egykori brit gyarmatbirodalom országait hozza össze. A következő játékok Glasgow-ban kezdődik július 23-án, megint utálhatják egymást az angolok és a skótok, a guernsey-iek meg a man-szigetekiek, a gibraltáriak, és így tovább.
A Nemzetközösségi Játékok annyira közösségi, hogy egyáltalán nem kell felvállalniuk a közösséget például az északíreknek a walesiekkel, a skótoknak az angolokkal, Niuénak Új-Zélanddal. Szinte minden külön identitással vagy közigazgatással rendelkező terület indíthat csapatot.
A NJ-n Nagy-Britannia nyolc részre bomolva vesz részt. Ez okoz némi feszültséget, az amúgy britként együtt készülő sportolókat próbálják is egymásnak ugrasztani, nem sok sikerrel.
Nagy-Britannián kívül Európából még Málta és Ciprus indul, a többi földrészről meg az egykori gyarmatok. Összesen 53 ország 71 csapata jogosult résztvenni.
A NJ ötlete majdnem egy időben pattant ki az újkori olimpiák felélesztésével. John Astley Cooper már 1891-ben felvetette, hogy négyévenként rendezzenek versenyeket a birodalom sportolóinak, amik remek alkalmak lehetnek arra, hogy a különböző népek jobban megértsék egymást. Ötlete azonban sokáig nem valósult meg.
1911-ben, V. György megkoronázásakor ugyan volt egy verseny, de az első hivatalos, akkori nevén Brit Birodalmi Játékokra 1930-ig várni kellett. Ezt a kanadai Hamilton rendezte 11 ország 400 sportolójának 7 sportágban. Ezek közül hat az olimpiák műsorán is szerepelt, és muszáj volt valami igazán angolosnak is bekerülnie. Így gyeptekében is megmérkőztek a csapatok, olyannyira, hogy ez a sportág azóta is kirobbanthatalan a programból. Ezenkívül igazi angol sport még egy van műsoron, a kosárlabdával nagyjából egy időben születő és ahhoz nagyon hasonló netball. Kosár itt is van, csak éppen palánk nincs mögötte és heten játsszák. A programban további nem olimpiai sportágak a hetes rögbi, az erőemelés, a fallabda és a ritmikus gimnasztika.
Hiába tűnik úgy, hogy a ma már nem is létező birodalmat a királynő személye képes összefogni, a NJ története botrányoktól sem volt mentes. 1978-ban például Nigéria azért bojkottálta a játékokat, mert nehezményezte, hogy Új-Zéland az aparheid ellenére sportkapcsolatokat tart fenn Dél-Afrikával. Ez később is problémát okozott, 1986-ben 32 afrikai és karibi csapat maradt távol, mert Margaret Thatcher brit miniszterelnök sem határolódott el Dél-Afrikától. A játékok azonban ennek ellenére népszerű maradt, és egyre nagyobbá vált.
Ugyanakkor a Nemzetközösségi Játékokat akár el is lehetne törölni: ha Oroszországot melegelleneséggel vádolták a téli olimpián, akkor a Nemzetek Közösségének is van szégyellnivalója, a hozzá tartozó 53 ország közül 42-ben bűnnek számít melegnek lenni.
A legtöbbször Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália volt a rendező (csak 1942-ben és 1946-ban maradt el a NJ), de Új-Zéland, Jamaica, Malajzia és India is volt már házigazda. Utóbbi négy évvel ezelőtt elég botrányos versenyeket rendezett.
Újdelhiben képtelen voltak rendes körülményeket teremteni, a szállásra és az ellátásra folyamatosan panaszkodtak a sportolók. A koszos szobákba majmok szöktek be, de kobrát is fogtak teniszpályán. Továbbá 15 sportolót víz fertőzött meg, a sportolók a nézőkre panaszkodtak, akik folyamatosan zavarták őket, többen bekiabálások miatt ugrottak ki a rajtnál, de sokan leginkább azon akadtak ki, hogy a főszervező az 1997-ben meghalt Lady Dianát is megnyitó vendégei között köszöntötte.
Ilyen bakira Glasgow-ban nem lehet számítani, de a résztvevő országok már eddig is szállítottak botrányokat. Három napja derült ki, hogy nyolc ország 48 sportolóját a saját szövetségük rendesen benevezni is képtelen volt, ők csak a szervezőknek köszönhették, hogy külön engedéllyel végül indulhatnak.
Az indiaiak az utolsó pillanatban léptették vissza egyik női atlétájukat, mert túl magas volt a férfihormonszintje. A kenyaiak nagyjából ugyanazt játszották el, mint a futball-vb-n a ghánaiak és a kameruniak. A top atléták, mint a 800-as világcsúcstartó David Rudisha bojkottal fenyegetőztek, mert nem kapták meg a szövetségüktől a korábbi világversenyekért járó díjazásukat. Végül a kormány vállalt garanciát, hogy még a verseny rajta előtt kifizeti a tartozásokat.
Bár a higiéniás helyzet Skóciában jobb, mint Indiában, pár nappal ezelőtt a hasmenéssel, hányással járó norovírus 50, a játékokon dolgozó munkást betegített meg. Sportolók állítólag nem kapták el a vírust, mert a fertőzés forrásaként azonosított vécét lezárták időközben.
Doppingbotrány még nem előzte meg a glasgow-i NJ-t – négy évvel ezelőtt már a kezdés előtt öt indiai bukott meg –, de a doppingellenőröknek máris sikerült felidegesíteniük egy bokszolót. Az ír Paddy Barnestól hétfő este akartak mintát venni edzés után, de a bunyós, hogy hozza a súlyát, teljesen kiszárította magát, képtelen volt pisilni. Az ellenőrök hajnal kettőig vártak a mintára, aztán elengedték. Barnesnak nem sok időt adtak pihenni, fél nyolckor megint kopogtattak nála.
A malajziai Nur Ayuni Farhana Abdul Halimot viszont senki sem fogja Glasgow-ban ellenőrizni, mert a tízméteres légpuska női címvédője el sem indul, azon egyszerű oknál fogva, hogy elveszítette a dzsekijét. Egy sportlövőnek ez pedig majdnem olyan fontos, mint a fegyvere. A sportlövő csomagja utazás közben keveredett el, és azóta sem találták meg. Próbált kölcsöndzsekit szerezni, de nem sikerült jót találnia, újat pedig nem vesz, mert hónapokba telne betörnie.
A NJ a rengeteg kvázi- és miniállam részvétele miatt is őriz valamit a korai olimpiák amatőr bájából, – nehéz elképzelni, hogy mondjuk Turk & Caicos vagy Vanuatu világsztár sportolót ad –, de nagy versenyekre így is lehet számítani, amire garanciát adhatnak az olyan nevek, mint a háromszoros olimpiai bajnok kerékpáros Bradley Wiggins vagy a már említett Rudisha.
A két olimpia közötti időszak elvileg lehetőséget ad arra, hogy csúcsformában és maximumot nyújtva szerepeljenek a sportolók, de most nem ilyen egyszerű a kérdés. Ha csak a két legnépszerűbb sportágat nézzük, az úszást és az atlétikát, az európaiak helyzete nem könnyű. Alig egy hónapon belül mindkét sportágból Európa-bajnokságot rendeznek, ilyen rövid időn belül pedig kevesen képesek még egyszer csúcsformába lendülni. A sportolóknak dönteniük kell, hogy melyik esemény bír számukra nagyobb presztízzsel.
A NJ-n az afrikaiak, az ázsiaiak, az amerikaiak, az ausztrálok kétségkívül oda fogják tenni magukat, ahogy arra már korábban is volt példa. 1974-ben a christchurch-i játékokon Filbert Bayi futott félelmetes világcsúcsot. A tanzániai 1500-as meglehetősen szokatlan taktikával, a rajttól a célig egyedül futva írta át a korábbi rekordot.
Úgy, ahogy ő, ma már senki sem versenyez, de világsztárokkal így is tele lesznek a stadionok, Wiggins és a többi pályakerékpáros kétségkívül megmozgatja a hazaiakat, de Usain Bolt show-járól sem akarnak majd lemaradni a nézők. Igaz, a sérülésből visszajövő futó, csak a 4x100-at vállalta a jamaicai váltóval, százon és kétszázon nem startol el.
Az angolok pedig a két éve két olimpiai aranyat nyerő Mo Farah-ért őrülhetnek meg, igaz, a hosszútávfutó most nincs akkora formában.
A versenyek csütörtökön a gyeptekével kezdődnek.