Tíz éve rendezett Athén olimpiát, de az akkori modern létesítmények többsége már az enyészetéi lettek. Néhány stadiont már elkezdett visszafoglalni a növényzet, de enélkül is tragikus a látvány. A sorsukra hagyott épületek egyáltalán nem emlékeztetnek a pompára.

Athén eredetileg az 1996-os olimpiát szerette volna megszerezni, ha már száz évvel korábban, 1896-ban Görögországban kezdődtek el az újkori olimpiák. Nem ő lett a nyerő, az amerikai Atlanta lett a rendező, majd némileg vigaszként is a 2004-es olimpiát kapták meg a görögök.

Sokan tartottak attól, hogy nem fog sikerülni nekik összehozni a játékokat, de a rohammunkának köszönhetően mégis nagyobb gond nélkül ment le az olimpia. Igaz ebbe bele is roppant Görögország, mert az építkezésékhez óriási hiteleket vett fel, amelyek részben az elmúlt években kibontakozó gazdasági válságot is elősegítették. A tervezett költségek menetközben a duplájukra nőttek, közel 9 milliárd eurót költöttek az olimpiai előkészületekre.

Amikor egy rendező elvállalja az olimpiát, általában megtervezi az utóhasznosítást is, mert mi értelme volna milliárdokat kidobni arra, hogy sportlétesítmények két hétig működjenek, aztán senki ne használja őket. Athénban is voltak erre tervek, de nehéz mit kezdeni egy baseballstadionnal vagy egy szlalomkajakpályával, ha a sportágnak nincsen hazai bázisa. A nagyvonalú görög szervezők pedig azt a hibát is elkövették, hogy alig építettek ideiglenes létesítményeket, mindent az örökkévalóságnak szántak. Aztán tíz év alatt hozzá sem nyúltak szinte semmihez.