A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) teljes mellszélességgel kiáll amellett, hogy Budapest pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári olimpia megrendezésére - jelentette be Borkai Zsolt MOB-elnök.
„Még rengeteg tennivalónk van, míg ténylegesen elkészíthetjük és leadhatjuk a pályázati anyagot, számos apró és kevésbé apró részletet tisztázni kell, de a szándékunk egyértelmű: Budapesten szeretnénk vendégül látni a világ legjobb sportolóit" - fogalmazott Borkai Zsolt a MOB honlapján.
A MOB első embere korábban többször, több fórumon kijelentette, hogy egyáltalán nem tartja „földtől elrugaszkodott" ötletnek a kandidálást, és rövidesen akár konkrét lépések is történhetnek. A pályázat sikerét elősegítheti, hogy Magyarország három év múlva első alkalommal adhat otthont egy olimpiai eseménynek.
„Győr a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon bizonyíthatja, hogy hazánk sikeresen le tud bonyolítani egy komoly olimpiai multisporteseményt, még ha az méretében nem is említhető egy lapon egy olimpiával." Nagyon bíznak benne, hogy Győrben pozitív benyomást tesznek a nemzetközi közvéleményre, és mindenkiben tudatosul, hogy „érdemes belénk fektetnie a bizalmát."
Borkai hangsúlyozta, hogy Magyarország akárhány rangos nemzetközi viadalt rendezett a múltban, sohasem okozott csalódást, és a nemzetközi színtéren úgy tartják számon az országot, mint amely rendre megfelel az elvárásoknak, sőt túl is teljesíti azokat.
A 2024-es olimpia helyszínét 2017-ben jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az Egyesült Államokban négy (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországban pedig két város (Berlin, Hamburg) vív a jelöltségért, de Róma és Isztambul esélyei sem elhanyagolhatók.
Múlt pénteken Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, NOB-tag hangsúlyozta: szerinte a magyar főváros alkalmas lehet arra, hogy 2024-ben nyári olimpiát rendezzen.
A 2016-os játékoknak Rio de Janeiro, a 2020-asnak Tokió ad otthont, így 2024-ben jó esély van az európai rendezésre.
Budapest mint esetleges, lehetséges házigazdája egy nyári olimpiának a játékok újkori történelme során korábban kilencszer került szóba. Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében merült fel a magyar főváros:
1896: A rendezést Athén kapta, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az ötletgazda Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett és az ókori játékok hazájában rendezték az első újkori olimpiát.
1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor merült fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt elmaradt.
1920: Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, de mint vesztes hatalom még a magyar sportolókat sem engedték indulni Antwerpenben.
1936: Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.
1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.
1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.
1960.: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.
2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. Két év múlva, 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.
2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.