A sporttörténelemben már volt rá példa, hogy pénzfeldobással dőlt el egy mérkőzés, de arra nagyon kevésszer, hogy egyáltalán nem is játszottak. Az Ázsiai Játékokon a Kuvait–Maldív-szigetek krikettmeccsen a szerencse hozta ki győztesnek Kuvaitot.

A dél-koreai Incshonban hétfőn pocsék idő volt, a folyamatosan szakadó eső miatt nem lehetett megrendezni a krikettmeccset, a gyep használhatatlanná vált, a programot azonban tartani kellett. Az Ázsiai Játékok szabályai szerint rossz idő esetén előbb a meccs rövidítésével kell próbálkozni, de ha az sem lehetséges, akkor pénzfeldobással kell eldönteni, ki nyert.

Az eső nem akart elállni, így ez be is következett. A kuvaiti csapatkapitány, Mahmúd Basztaki jól választott, a bíró által feldobott pénzérme fejet mutatott. Kuvaitnak ez volt az első győzelme, de ezzel mindjárt továbbjutott a legjobb nyolcba.

A pénzfeldobás talán a legigazságtalanabb módja egy meccs eldöntésének, de sokáig a futball szabályai között is ott volt lehetséges megoldásként.

Az 1968-as Európa-bajnokságon Olaszország a Szovjetunióval játszott, a rendes játékidőben és a hosszabbítás végén is 0-0 volt az állás. Ekkor még nem rúgtak büntetőket, azt csak 1970-től vezették be, így maradt a pénzfeldobás. Az öltözőben a szovjet csapatkapitány, Albert Sesztyernyov választhatott három bíró, köztük a magyar Zsolt István és az UEFA-ellenőr előtt.

Nem volt szerencséje, Olaszország jött ki jól a dologból, annyira, hogy aztán a döntőt is megnyerte Jugoszlávia ellen. Másodjára. Mert először 1-1-gyel végeztek a csapatok, és feldobás helyett már újrajátszották a mérkőzést, amit az olaszok 2-0-ra nyertek meg.