Ha Magyarország indul a 2024-es olimpia rendezéséért, a következő szlogeneket fogjuk hallani mostantól éjjel-nappal:

Magyarország képes rá, Magyarországnak megéri, Magyarország esélyes.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai közgyűlésén egyhangúlag támogatta, hogy 2024-ben Magyarország olimpiát rendezzen. Igaz, a közgyűlésen alig volt meg a döntéshez szükséges létszám, ugyanakkor ez még korántsem a végleges platform, ahol dönteni kell. Június 23-án a  fővárosi közgyűlés, majd július 1-jén a kormány is dönt.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a 2024-es olimpiát Budapesten 774 milliárd forintból lehetne megrendezni (összehasonlításképpen: a 2012-es londoni olimpiát 860 milliárdra becsülték, a vége pedig 3333 milliárd lett). A MOB szerdai közgyűlésén erről a majdani és akár a magyarok által szervezendő olimpiáról esik szó ezekben az órákban.

Úgy kalkulálnak, hogy a kiadásokat messze meghaladják majd a bevételek, amelyek 1100 milliárdot jelenthetnek, ebből csak a turizmus 130 milliárdot hozhat a konyhára. 

Mindez egy folyamatos, legalább évi 3 százalékos GDP-növekedés mellett valósulhat meg, ami összességében 3000 milliárd forintnyi GDP-növekedést jelentene, és abban az esetben, ha minden fejlesztés is megvalósul.

A közgyűlésen elhangzott az is, hogy az olimpiát 2024-ben július 19. és augusztus 4. között lehetne tartani, és az olimpiai falu helyére is elhangzott egy javaslat: Észak-Csepel.

Elhangzott, hogy korábban, amikor Magyarország szintén olimpiában gondolkodott, egyetlen olimpiára alkalmas helyszín sem volt. De most már van, több is.

Vidéki helyszínek lehetnek: Győr, Veszprém, Szeged, Székesfehérvár és Miskolc, a Balaton, Szombathely és Debrecen.