Az 1904-es St. Louis-i olimpia elég kaotikusra sikerült, végtelenül hosszúra nyúlt, azért is, mert a programba mindenfélét belegyömöszöltek, amire ráfoghatták, hogy sport. A világkiállítással együtt rendezett olimpián szenzációként tálalták az antropológiai napokat, amikor indiánok, eszkimók, kínaiak, pigmeusok versenyeztek mindenféle számokban. A valódi sporthoz ennek nem sok köze volt, és a humanizmushoz sem, cirkuszi látványosságként hatott: a rasszista fehér ember rácsodálkozása volt ez más kultúrákra, vagy még inkább a versenysportot hírből sem ismerő csoportok lenézése.

Azóta azonban már sokat változott a világ, és valószínűleg a lesajnálás már senkinek nem jut eszébe, ha egy indiánt nyilazni lát, de azon el lehet csodálkozni, hogy milyen sportszakmai szempontok vezethettek ahhoz, hogy megrendezzék az első bennszülött világjátékokat. Ma már elég kevés valóban olyan természeti népet találni, amely megőrizte a hagyományait, de még ennél is nagyobb kérdés, hogy mégis mi lehet bennük a közös? Milyen sportágaik, játékaik vannak, amelyeket egységes szabályok közé lehet terelni?

Az első világjátékokat az a Brazília rendezi, amelyik a 2016-os olimpiáit megkapta. A bennszülött játékok is szolgálhatnak nekik tapasztaltatokkal. Elsőségüket viszont inkább az indokolja, hogy a számtalan indián törzs által lakott ország 1996 óta már 13 hazai bennszülött multisport-eseményt lebonyolított. Ha az európai miniállamoknak, vagy az egykori brit gyarmatbirodalom országainak lehet olimpiájuk, vagy ahhoz hasonló rendezvényük, akkor a bennszülöttek is kaphatnak egyet.

A játékok október 23-án kezdődnek Palmasban, és körülbelül kétezer sportoló indul. A 21 résztvevő ország közül a legtöbb az amerikai kontinensről kerül ki, de lesznek sportolók Kínából, Mongóliából, Oroszországból, Ausztráliából és Kongóból is. A brazilok adnak a sokszínűségre, csapatukban 22 etnikum képviselteti magát. Ezek után adja magát a kérdés, hogy vajon az éremtáblázat hogy fog kinézni?

Az országok számítanak, vagy azt kell majd számolgatni, hogy a maorik megelőzik-e a kuikoro indiánokat vagy a Fülöp-szigeteki dumangatokat?

Azt, hogy pontosan milyen sportágak és versenyszámok lesznek, még a világjátékok honlapjáról is nehéz kideríteni. Annyit írnak, hogy néhány nyugati sportág, mint a futball vagy az atlétika egyes számai,, emellett szerepelnek majd a tradicionális erőpróbák, mint a lándzsadobás, a kötélhúzás, folyamúszás, birkózás, íjászat vagy a rönkcipelős váltófutás, a corrida de tora.

Sok játék csak bemutató sportág lesz, mint a xikunahity, a speciális foci, ahol csak fejjel lehet megjátszani a labdát, igen, még a földön kúszva is fejelnek, ami a grundon igazi megalázó mozdulatnak számított mindig, az itt alapelem.

A maorik a ki-o-rahi nevű játékot szeretnék meghonosítani a programban. Elsőre nehéz átlátni, miről is szól a játék, ami az ausztrál rögbi, a netball, a kézilabda és a fogócska keverékének tűnik. Ez a videó ad némi segítséget a megértéséhez.

Valamire való sporteseményt nem rendeznek botrányok nélkül, ez alól a bennszülött játékok sem kivétel. Két Brazíliában élő indiáncsoport, a krahó és az apinaje október elején bejelentette, nem fognak részt venni a játékokon. A krahók egyik vezetője szerint népirtás folyik ellenük és rokontörzseik ellen. A farmerek kedvéért kiszorítják őket ősi területeikről, mindezt a kormány asszisztálásával. Mivel a játékok is nagyobb részt a kormány pénzén jön létre, ezért logikus, hogy nem indulnak el, miközben a 305 népet nyilvántartó Brazília nagyon büszke a sokszínűségére.

A bennszülött játékokban a résztvevők közül sokan nem is nagyon törődnek a sporttal, többre értékelik, hogy megmutathatják hagyományaikat, a versenyek mellett kulturális rendezvényeket is tartanak. Nem véletlenül festik ki magukat az indiánok, vagy hordják az ősi viseletüket, így tudnak életjelet adni arról, hogy még léteznek.