Példa nélküli, amit az oroszok beindítottak a sportban, és alapjaiban rázkódhat meg a sportvilág abban az ügyben, ami doppingoló sportolók kiszűréséből indult, és a világ egyik legnagyobb olimpiai bizottságának, az orosznak a megsemmisülésével folytatódhat.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA hétfőn nyilvánosságra a 2014-es szocsi téli olimpia miatt indított független vizsgálatot, majd arra a következtetésre jutott, hogy a jelentésben foglaltak miatt, az összes nemzetközi sporteseménytől, így a riói olimpiáról is el kellene tiltani az orosz sportolókat. Végső döntést csütörtökön hoznak – tudatta a NOB végrehajtó bizottságának közleménye.
A közlemény példátlan szigorúsággal fogalmazta meg döntéseit, igaz, azok egyelőre csak átmenetiek:
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke azonnali reakciót ígért. A német elnök korábban azt mondta, hogy a 2014-es téli olimpiával kapcsolatos vizsgálat eredményeinek nem lesz a riói játékokra is kiható következménye, de azt is hozzátette, hogy ha megállapítják Oroszország intézményes felelősségét, akkor a NOB azonnal reagálni fog. Az persze mindig kérdés, hogyan. A NOB-nak 206 tagja van.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden úgy döntött, hogy megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az összes orosz sportolót eltiltsák a 2016-os olimpiáról. Bach szerint megdöbbentő és példátlan támadás érte a sport és az olimpiai játékok integritását, és a NOB nem fog habozni, hogy a legkeményebb szankciókat léptesse életbe. Az orosz sportminisztériumot és más személyeket említett, akik megsértették az Olimpiai Chartát.
A botrány a doppingvizsgálatok teljes rendszerének átalakításához vezethet, hogy a sportszervezetektől teljesen függetlenné és átláthatóvá tegyék.
A lassan másfél éve húzódó ügyben az orosz titkosszolgálat is érintett lehet, és az orosz sportminiszter neve is többször felbukkant minden idők egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb doppingbotrányában.
2014 decemberében a WADA vizsgálatot indított az ARD német televíziós csatornában bemutatott állítólagos orosz szisztematikus doppingprogram ügyében. Az ARD dokumentumfilmjében részben titokban rögzített kép- és hangfelvételek bizonyítják, hogy az államilag támogatott doppingrendszer, a pozitív tesztek eltussolása és a korrupció is hozzájárult az orosz sportolók eredményességéhez.
A WADA tavaly novemberben hozta nyilvánosságra a vizsgálati eredményeit, és az atlétikában robbant a bomba: kiderült, hogy az oroszok nem tartották be az előírásaikat, a doppingolás kultúrája pedig a sportág minden szintjén elterjedt.
A jelentés után a moszkvai doppinglabor elveszítette WADA-akkreditációját, a vezetőjét eltávolították, az atlétikai szövetségüket felfüggesztették. A laboratórium vezetője, Grigorij Rodcsenkov a botrány kibukása után beismerte, hogy 1417 mintát szándékosan semmisített meg, mielőtt a WADA ellenőrizte a laborjukat. A jelentés szerint a labort folyamatosan megfélemlítették az orosz állami szervek, sőt még az orosz biztonsági szolgálat is, és beleavatkoztak a munkájába.
Az orosz reakciókban nagy hangsúlyt kap Rodcsenkov kétes megítélése. Az 58 éves vegyész szakember – aki maga is atletizált, ötezer méteres futáson Moszkva bajnoka volt – öt évvel ezelőtt közvetve már az orosz hatóságok látóterébe került, hogy köze lehet doppingszerekkel való kereskedéshez. A nyomozás a húga ellen folyt, de az ő irodájában is házkutatást tartottak. Bizonyítékok nem kerültek elő.
Tavaly azonban a WADA jelentésében már az állt, hogy az orosz doppingellenes hatóságot akkor már tizedik éve vezető Rodcsenkov szándékosan semmisített meg ezer vizeletmintát, nehogy kiderülhessen belőlük, hogy a sportolók tiltott szereket szedtek. Visszautasította a vádakat, de novemberben lemondott, és az Egyesült Államokba távozott.
Idén július elején – a WADA legutóbbi jelentésének nyilvánosságra kerülése előtt –az orosz Nyomozati Bizottság (SZK) tudatta, hogy nyomozást indítottak Rodcsenkov ellen, azt gyanítva, hogy a tavaly még a doppingolás feltárásán ügyködő vegyész az Egyesült Államokból szerzett be doppingszereket, és azokat a saját maga által létrehozott hálózaton keresztül orosz sportolók körében értékesítette. Az orosz nyomozók szerint a minták tavalyi megsemmisítését valóban illegálisan végezte, de nem azért, hogy az állami szinten megszervezett doppingolás nyomait eltüntesse, hanem azért, hogy saját üzelmeinek bizonyítékait semmisítse meg. Az SZK vezetője a hónap elején kezdeményezte az amerikai hatóságoknál, hogy tegyék lehetővé kihallgatását, ez azonban nem történt meg.
A történtek miatt hatalmas volt a felháborodás, a magukat tisztának valló atléták az ellopott érmeiket követelték vissza, és az IAAF-et, a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget is hibáztatták, amiért a gyanúba keveredett oroszokat hagyták versenyezni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezek után vizsgálatot rendelt el, egyúttal kérte, hogy az illetékesek mindenben működjenek együtt a nemzetközi doppingellenes mozgalom vezetőivel. Hónapokkal később, idén márciusban Putyin a sportvezetést tette felelőssé a történtek miatt.
Májusban az amerikai CBS adó állításai után a WADA vizsgálatot indított a 2014-es szocsi téli olimpiával kapcsolatban is: a CBS információi szerint több orosz olimpikon is doppinggal szerzett aranyérmet. A WADA elnöke, Craig Reedie akkor alapos vizsgálatot ígért, meg azt, hogy beszélni fognak Grigorij Rodcsenkovval, a felfüggesztett moszkvai laboratórium korábbi vezetőjével.
Két nappal később az amerikai New York Times már arról írt, hogy több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián, akik az államilag irányított doppingprogram részesei voltak. Megszólaltatták Grigorij Rodcsenkovot, ő állította, hogy orosz titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre.
Rodcsenkov szerint legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg az olimpia végéig. A szakember elmondása szerint a laboratórium falán lévő lyukon keresztül is cseréltek ki tégelyeket az FSZB egyik, vízvezeték-szerelőnek álcázott embere segítségével.
A 2010-es, vancouveri téli olimpiához mérten kiugróan jól teljesítettek az orosz sportolók a hazai rendezésű 2014-es olimpián. Vancouverben még az első tízben sem voltak: három arannyal, öt ezüsttel és hét bronzzal a tizenegyedik helyen végeztek, addig Szocsiban már az éremtáblázat első helyét szerezték meg tizenhárom arannyal, tizenegy ezüsttel és kilenc bronzzal.
Június közepén eldőlt, hogy érvényben marad a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által kiszabott tiltás, és az orosz atléták nem indulhatnak a riói olimpián, pedig az orosz sportvezetés fogadkozott, hogy változtatni, szigorítani fognak, azonban csak látszatintézkedések történtek.
Az oroszok november 18-a és május 29-e között 2947 mintavételt terveztek versenyen illetve azon kívül. Ebből kapásból 73 esetben le sem vették a mintát, 736 mintánál pedig vagy el sem végezték a teszteket, vagy csak csökkentett tartalommal tették azt. A WADA valamint és az angolok is hiába próbálták meg ellenőrizni a sportolókat, rendszeresen falakba ütköztek, nem tudtak mintát venni tőlük vagy fegyveresek fenyegették meg az ellenőreiket.
A döntés ellen kikelt Jelena Iszinbajeva, a női rúdugrás korábbi szupersztárja, sokszoros világcsúcstartó, Athén és Peking olimpiai bajnoka, aki idén visszatérésére készült, de a WADA döntése miatt ő sem mehet Rióba. Erre csupán annak a néhány orosz könnyűatlétának van esélye, akik az elmúlt években Oroszországon kívül edzettek, így olyan laborokban ellenőrizték őket, amelyeket a WADA továbbra is hitelesnek tart. Ilyen szerencsés helyzetben van például Darja Klisina, aki évek óta az Egyesült Államokban edz. A NOB elnöka, Tomas Bach a múlt héten azt is egyértelművé tette, hogy Klisina nem semleges színekben, hanem orosz zászló alatt versenyezhet Rióban.
Mindezek után hétfőn Richard McLaren, a WADA által a szocsi olimpia ügyében felkért független vizsgálóbizottság vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, mire jutottak, a vizsgálatuknak több súlyos megállapítása is volt:
Vlagyimir Putyin orosz elnök még hétfőn reagált a történtekre: elmondta, hogy a jelentés alapját adó, ma már az Egyesült Államokban élő Grigorij Rodcsenkovnak a megítélése vitatható, azt is közölte, hogy kész felfüggeszteni azokat a vezetőket, akiket a jelentés név szerint megemlít.
Ezek a sportminiszter helyettese, Jurij Nagornih, és az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) orvosi és tudományos programjaiért felelős Irina Rogyionova. Előbbi felfüggesztését már hétfőn bejelentette Vitalij Mutko sportminiszter, aki viszont a történtek ellenére a helyén marad.
Ezt az orosz elnök szóvivője azonnal egyértelművé tette. A jelentés a politikust valóban nem említi, igaz, a WADA által felkért független bizottság vezetője, a kanadai Richard McLaren szóban megjegyezte, kizárt, hogy Mutko ne tudott volna az üzelmekről.
Mutko hivatalban tartása még vitákat okozhat Moszkva és a WADA között, mivel McLaren azt is kijelentette, hogy
Az Orosz Olimpiai Bizottság kedden közölte, hogy fontos figyelni a WADA állításaira, amelyek nagyon komolyak. A szervezet épp ezért további, alapos vizsgálatokat sürgetett, minden érintett fél részvételével. Az együttműködést hangsúlyozó lépés arra mindenképp jó, hogy a közelgő olimpiai játékokon túlra tolja el az oroszok szerint is elfogadható alapossággal meghozott végső következtetéseket.
Kétségtelen azonban az is, hogy név szerint nem említ sportolókat a WADA legutóbbi jelentése, ami érthető, hiszen nem egyes sportolók lebukásáról szól ez a jelentés, hanem épp arról, hogy az ellenőrző szervek nem működnek megbízhatóan, sőt, állami jóváhagyással, tevékenyen vesznek részt a doppingolások elfedésében.
A kialakult helyzetet nehéz elválasztani az Oroszország és a Nyugat között a Krím annexiója és a Kreml kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt kialakult politikai konfliktustól, amelyek már teljes egészükben a hidegháborút idézik, csak épp Varsói Szerződés és blokk országok nincsenek hozzá Oroszország mellett. A moszkvai értékelések hangsúlyozzák is, hogy politikai ügyről van szó, erre Putyin is utalt, amikor azt mondta, nem jó, ha a politika ráül a sportra.
Az oroszok 2018-ban futball-világbajnokságot rendeznek, és mivel az orosz futballszövetség és annak vezetője is is érintett a botrányban, ezért a FIFA-nak is reagálnia kellett valamit.
A nemzetközi futballszövetség hétfő este közölte, hogy természetesen továbbra is kiállnak az orosz szervezés mellett, ami pedig az ő részüket illeti: mivel a torna tisztaságáért ők felelnek, ezért mindent meg fognak tenni, hogy ne szennyezhesse be doppingbotrány a világbajnokságot.
Aztán nem sokkal később elkérték a WADA-tól az üggyel kapcsolatos, McLaren jelentésben is említett információkat, és amint az etikai bizottságuk megkapja, kivizsgálja, és megteszi a szükséges lépéseket, ígérték. Ettől persze valószínűleg még nem lesz veszélyben az orosz világbajnokság, aminek szervezőit korábban azzal vádolták meg, hogy megbundázták a helyszínválasztás szavazását.