A Fővárosi Törvényszék első fokon annak a pertársaságnak adott igazat, amely szerette volna a Magyar Olimpiai Bizottsággal és/vagy az  Emberi Erőforrások Minisztériumával kifizettetni a három évvel ezelőtti világjátékokon elért eredményeik alapján járó és a MOB által jóváhagyott mintegy 216 millió forintot.

Az Átlátszó.hu által idézett csütörtöki perben az eljáró bíró, Borsodi Zoltán azt mondta, „nem szerencsés, hogy miközben egy ország olimpiát akar rendezni, a bíróságnak kell állást foglalnia arra vonatkozóan, hogy jár-e az állami jutalom a világversenyen részt vett versenyzőknek,” majd arról beszélt milyen szép eredményeket értek el a magyar sportolók Rióban az olimpián és a paralimpián.

Az érintett pertársaságba tömörül sportolók azonban nem vettek részt az olimpián, ők 2013-ban, a kolumbiai Caliban rendezett Világjátékokon szerepeltek fényesen. A maratoni kajak-kenusok öt aranyérmet és két ezüstöt szereztek. Még abban az évben egy kormányrendelet rendelkezett arról, hogy a Világjátékok helyezettjei az olimpiai jutalmak felét kaphatják. Aranyért 17,5, ezüstért 12,5, bronzért, 10, negyedik, ötödik, hatodik helyezésért 7,5, 5, illetve 4 millió forint adható.

„Ez a rendelet nem tesz különbséget aközött, hogy az adott sportág állandó vagy meghívott-e a világjátékokon” – mondta Ábrahám Attila, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára azután, hogy nem sokkal a Világjátékok után többen szóvá tették, hogy a maratoni kajakosok csak meghívottként vettek részt az eseményen. 

A MOB is hasonlóan foglalt állt, majd a jutalmazási listát támogatólag továbbküldte az emberminisztériumnak, ahol azonban nem találták szabályosnak, és nem fizettek, így a MOB sem tudta kifizetni a sportolókat.

A bíró is kitért erre, hogy Szabó Tünde a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagjaként még egyetértett azzal, hogy a jutalom megilleti a 2013-ban megrendezett világjátékok érmet szerzett maratoni kajak-kenusait, ma már az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportért felelős államtitkáraként nem így látja.

Györe Attila az Átlátszónak azt mondta, „tizenegy világbajnoki aranyat úgy szereztem, hogy mellette tűzoltóként dolgoztam, mert a maratoni szakágat nem dotálták. Így amikor a kolumbiai világjátékok előtt erre ígéretet tettek nekünk, úgy éreztem, hogy végre egyszer az életemben elismerik a teljesítményemet.” 

A perelő kajakosok fel tudták mutatni az IWGA (International World Games Association) elnöke és főtitkára megerősítő levelét, amely szerint ugyan a maratoni kajak-kenu sportág versenyzői meghívásos, de teljes jogú sportág tagjaként vettek részt a versenyen.

Az EMMI később lett másodrendű alperes, de a felelősséget a MOB-ra hárította. A kifizetéseket elhárítva aztán számos kifogást talált, amelyet a később pertársasággá alakuló csoport sikeresen felhasznált, és állította: a sportággal szemben diszkriminatív okok alapján nem fizettek. „A bíró az ítélet indoklásakor hangsúlyozta, hogy a jogalkotó célja nem az volt, hogy az eredményes sportolók között különbséget tegyen, illetve, hogy a minisztérium részéről rosszul értelmezik az állami jutalmak kifizetésére vonatkozó kormányrendeletet.”

A bírósági döntésben azonban a MOB-ot marasztalták el, így minden valószínűség szerint nem a minisztérium, hanem a MOB költségvetését terheli majd a 216 millió forint és kamatai, hacsak nem fellebbeznek a döntés ellen.