Meglepőnek nem igazán nevezhető, de fontos jellemzőkre rávilágító eredménnyel zárult az Index és a Závecz Research közös felmérése, amelyet a tervezett 2024-es budapesti olimpiával kapcsolatban készítettünk.
Az 1003 fős mintán elvégzett közvélemény-kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar közvélemény szeptember végén miként viszonyul egy esetleges magyar olimpiához, ha erről a kérdésről a következő vasárnap kellene szavaznia.
Az alapkérdés az, hogy a választók szerint legyen-e Magyarországon 2024-ben olimpia. Az világosan látszik, hogy az embereket foglalkoztatja a kérdés, és elmozdulás látszik az olimpiai támogatásban az igen felé. Most már azok vannak a többen, akik biztosan elmennének szavazni és igennel voksolnának a kérdésre, hogy 8 év múlva Budapest és néhány magyar város rendezzen olimpiát.
Azok sincsenek kevesen, akik vasárnap szintén fordítanának időt arra, hogy elmenjenek a szavazókörükbe, de nemmel szavaznának. A válaszokból az is kirajzolódik, hogy az ellenzőket és a támogatókat megszólító táboroknak bőven akad még munkájuk, és bőven elérhető számú ember, akiket meg lehet győzni, hogy kötelezzék el magukat az egyik vagy a másik oldalon.
Ebben az időszakban kb minden 4.-5. ember biztos abban hogy nem akar olimpiát, és kb ugyanennyien vannak, akik teljesen bizonytalanok ebben a kérdésben.
Ami azonban számunkra igazán érdekes és értelmezhető, az a támogatás és az ellenzés aránya.
Persze nem mindegy, hogy a kampányolók mennyire figyelnek oda, hogy az ország mely területén járnak éppen, ugyanis az látszik, hogy egységes kampánnyal nem fognak sikert elérni. Budapesten például erős ellenállásba ütköznének, más taktikára van szükség, a fővárosban az országos átlaggal szemben azok vannak többségben, akik egyáltalán nem szeretnének olimpiát. Viszont minél kisebb településen él valaki, annál inkább támogatná a budapesti olimpiát.
| Budapest | Megyeszékhely | Város | Község | |
| Igen szavazat | 26,7% | 35,7% | 39,8% | 43,5% |
| Nem szavazat | 31,7% | 29,1% | 21,2% | 14% |
A legnagyobb arányban a kis településeken élők fantáziálnak egy esetleges olimpiai rendezésről.
A felmérés 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, a maximális hibanagyság +/-3 százalékos. A megkérdezések múlt szerdától keddig tartottak. Az Index rendszeresen végez saját közvélemény-kutatásokat a Závecz Research-csel.
Az talán a legkevésbé meglepő, hogy az olimpiához való viszonyulást is elsősorban a politikai szimpátia teszi függővé Magyarországon. Így fordulhat elő, hogy a fideszesek jelentős többsége örülne a 2024-es rendezésnek, míg az ellenzékiek közül az MSZP-sek csak ötöde, a DK-sok csak közel 13 százaléka gondolná jó ötletnek. Igazán éles határvonal azonban mégsem a pártpreferencia alapján húzható, hanem az úgynevezett nemzeti jobboldal és a többiek között van.
Az olimpia kérdésében a férfiak eltökéltebbek, a nők kevésbé állnak a budapesti olimpiai pályázat mögé. A férfiak 70, a nők alig felének van véleménye a kérdésről. Szakma, illetve iskolai végzettség szerinti csoportosításban nincs különösebb különbség, a szakmunkásképzőt végzettek és a diplomások inkább támogatnák, az érettségizettek körében kevésbé népszerű, és ők azok, akik egy népszavazáson a nemmel szavazók közül a legnagyobb arányban képviseltetnék magukat. De ismétlem, nem hatalmas nagyok a különbségek.
A korcsoportok szerinti vizsgálatnál kiderül, hogy a támogatók között a legnagyobb arányban a 40-49 év közöttiek vannak, kevésbé a 18-29 évesek, vannak, a nemmel szavazók között ugyanakkor nagyjából egyenlő arányban találhatóak a 18-29-30-39-40-49, 50-59 évesek, és nem sokkal kevesebben vannak a 60 felettiek sem.
Ha az olimpiai rendezéssel kapcsolatos viszonyulást országrészenként, végzettség szerint és nemenként vizsgáljuk, illetve hogy az illető dolgozik-e vagy sem, általánosságban kijelenthetjük, hogy a leginkább Északkelet-Magyarországon élő inaktív férfiak örülnének a egy olimpiának, míg a legkevésbé a munkahellyel rendelkező érettségizett, de nyugdíj előtt álló dél-alföldiek támogatják az olimpiai rendezést.