Miután a felemásra sikeredett riói olimpia után gyakorlatilag kivégezték a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), a jogkörei nagy részét elvették, így már nem tekinthető a magyar sport parlamentjének, ezért új alapszabályt készítettek. Ez a 62 oldalas új alapszabály azonban nem tetszik mindenkinek, és bár egy hónap múlva amúgy is lejárt volna a megbízatása, Deutsch Tamás erre hivatkozva jelentette be lemondását egy hete.
A sporttörvény októberben, a parlament által elfogadott módosítása miatt a Magyar Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlést hívott össze keddre.
A küldöttek többek között az új alapszabályról is szavaznak, de megnehezíti a helyzetet, hogy elmaradt az előzetes – széles körű – egyeztetés az alapszabály szövegéről, így sem a szakszövetségek, sem az elnökségi tagok, és ami ennél lényegesen fontosabb: a jogi bizottság sem tudott lényegesen beleszólni.
Deutsch Tamás, aki a MOB egyik alelnöke volt a múlt hétig, azt írta, az alapszabály tervezete sem a sportolóknak, sem a szövetségeknek, sem a sport iránt érdeklődőknek, sem az állami sportirányítás elvárásainak nem megfelelő. A sportot felügyelő államtitkárság 38 pontban fogalmazta meg az aggályait. Ebből idézünk.
Az államtitkárság már az első pontban bevisz egy ütést a MOB-nak, amikor kifogásolja, hogy a MOB magára mint a magyar egyetemes sport egyedüli képviselőjére hivatkozik. Ezt kérik is helyesbíteni. Több pontban aztán megállapítja az összhang hiányát a hatályos törvényekkel, és kitér például arra is, hogy helyenként nyelvtanilag értelmezhetetlen részek vannak a szövegben.
De ami ennél is hajmeresztőbb, hogy az új alapszabályban felülreprezentáltak lennének az államtitkárság szerint az olimpiai mozgalomhoz nem vagy nem közvetlenül kapcsolódó szervezetek. Nem világos, hogy miképpen kerülne be legalább 30 önkormányzat képviselője a közgyűlésbe, miközben az Olimpiai Charta egyértelműen fogalmaz, közhatalmat gyakorló szervezet nem delegálhat oda tagot. De eleve már az sem érthető, hogy egyáltalán miért kellene a közgyűlésnek 236 fősnek lennie, hiszen az új törvény miatt a MOB jövőre már csak javaslattételre jogosult a sportirányításban, és ez így marad a következő olimpiai ciklusban is.
Hogy lássuk, miről is van szó: Svédországban például az olimpiai sportágak egy-egy képviselőt adnak és kész. Magyarországon akkor miért nem lehet mondjuk 50 főnél meghúzni a vonalat, ha csak 39 olimpiai sportág van? Ráadásul több olyan olimpiai sportág is van, amelyikben esély sincs magyar részvételre a következő olimpiákon. Ilyen például az íjászat vagy a gyeplabda, csak hogy ne kezdjünk többeket megsérteni.
A közgyűlésig persze még lehet idő a kérdéses szöveg rendbetételére (ezt cikkünk elkészültével egy időben el is végezték), de nem ártana az sem, ha a tagok úgy tisztában is lennének a pontos szöveggel, amiről szavaznak.
A jogi végzettségű olimpiai bajnok, Török Ferenc már a sporttörvény módosításai és a MOB lefokozása után azt gondolta a legjobb útnak, ha Borkai lemondana. Szerinte ez az új alapszabály-tervezet, hogy az elnökségi tagok az egyik szponzor tévéjét kapták ajándékba, csak erősítik: távoznia kellene az elnöknek.
Sürgősen tisztázni kellene szerinte, hogy ki ajándékozott meg kit. Török gyanítja, a szponzor nem ajándékozott semmit a MOB-nak, hanem szerződéses kötelezettségének eleget téve kerültek a híradástechnikai eszközök a MOB tulajdonába és elvileg az ingóságok leltárába.
Török továbbá azt sem tudja, hogy ki hagyhatta jóvá a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által a MOB rendelkezésére bocsátott 8 darab vendégakkreditáció felhasználását. „Ebből három darabot ugyanis
Borkai Zsolt elnök – a saját döntése alapján – két gyermeke és az egyik gyermek barátnője javára használt fel,
ők a NOB vendégeként a VIP-páholyokból nézhették az olimpiai eseményeket. Ugyanakkor a MOB kiutaztatott vendégei számára – szponzoroknak, elnökségi tagoknak – elegendő akkreditáció hiányában belépő jegyeket kellett vásárolni."
Borkai a kritika ellenére határozottan jelezte, esze ágában sincs lemondania, mert képesnek tartja magát a szervezet vezetésére. Arról is nyilatkozott, hogy az államtitkársággal együtt tudnak dolgozni.
Török ugyanakkor úgy látja, a közgyűlés így is, úgy is megszavazhatja majd az új alapszabályt – extrém esetben akár tízen is. Ami szerinte káros lenne, és inkább az lenne a legszerencsésebb, ha elhalasztanák a közgyűlést, mert nincs szankciója a törvényben előírt 45 napos határidő túllépésének.
Török szerint szerencsésebb lenne egy januári időpont a közgyűlésre, amikorra már minden igényt kielégítően ki lehetne javítani a kifogásolt részeket (amint feljebb írtuk, ezeket hétfő délig javították). Sőt, amondó, hogy érdemes lenne az alapszabályt egy bizottságnak előkészítenie, és amikorra már egy megfelelő tervezet lenne, akkor egyidejűleg meg lehetne tartani a tisztújítást is.
Ha mégis elfogadnák ezt a rohamtempóban átdolgozott alapszabályt, a bíróságon meg lehet támadni, ami akár egy hosszadalmas jogi vita is következhetne. A presztízsveszteség pedig nem könnyen magyarázható.
Borkai tüzetesen átolvasta az anyagot, és azt mondta, „a korábbiakhoz képest csak annyi a változás, hogy a kiváló tagozatok köztestületté alakulásáról rendelkezik. A Magyar Olimpiai Bizottság egyébként is kizárólag a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak tartozik számadással, és úgy vélem, a túlzott állami és politikai befolyásoltság nemcsak a MOB autonómiáját veszélyezteti, hanem hatással lehet a 2024-es olimpiai pályázatunkra is, és biztos vagyok abban, hogy Magyarországon ezt senki sem akarja” – jelentette ki a Nemzeti Sportban az egyébként győri fideszes polgármester.
Borítókép: 2011. szeptember 18. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Borkai Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszélget a Grosics Gyula Stadion névadó ünnepségén Tatabányán. MTI Fotó: Illyés Tibor