Az olimpiai faluban 31 többemeletes épület van, a legtöbb az ott lakó olimpikonok országának zászlóival kidíszítve. De miért lakik egy épületben az Egyesült Arab Emirátus, Elefántcsontpart és Hongkong, miért van Oroszországnak, Kínának vagy az Egyesült Államoknak saját épülete, miért lakik a menekült csapat Szlovákia és Bosznia-Hercegovina sportolóival együtt?

Ennek járt utána a The New York Times  Mario Cilenti, az olimpiai falu igazgatójának segítségével:

Ez egy nagy kirakós játék. Először a nagyobb darabokkal kezdesz, majd utána kitöltöd a kisebbekkel. 

A 18 ezer sportoló, edző és tisztviselő elhelyezése nem egyszerű feladat. Norvégia például azért nincs egy épületben a többi skandináv országgal, mert egyszerűen túl nagy, ezért többek között Malajziával osztozik egy szálláson.  Komoly matematikai és politikai tényezőket kellett figyelembe venni, valamint vannak prioritások és speciális igények is, amiket a delegációk nyújtottak be. Az egészet már két évvel az olimpia előtt elkezdték szervezni.

A lakóépületek nem egyformák a kapacitást, elhelyezkedést, hálószobákat tekintve.  A házigazda  Brazília például egy viszonylag csendes helyen szeretett volna lenni, és mivel ők választottak először, egy a kampusz szélén lévő épületbe költöztek be. Utánuk választhatott a tíz legnagyobb delegációval rendelkező nemzet, és dönthettek: vagy az edzőteremhez, étkezőhöz közeli szállást választanak, vagy ezektől távolabb egy olyat, ami csak az övék lesz.

Az Egyesült Államok a maga 900 fős delegációjával külön épületet akart magának. Oroszország és a vele szomszédos Kína szintén, bár az oroszok szállásán van jó pár üres szoba a több mint száz dopping miatt eltiltott atlétájuk miatt.

Az izraelieknek nem volt külön kérésük, nekik "mindenki a testvérük". Mások ugyanakkor bizonyos országok mellett szerettek volna lenni, míg voltak olyanok, akik külön kérték a szervezőket, hogy bizonyos nemzetektől a lehető legmesszebbre helyezzék őket.

Az olimpiai falu igazgatója nem mondott konkrétumokat, de megemlítette, hogy a Csendes-óceán déli részén lévő országok például szerettek volna egy épületben lakni, míg mások szerettek volna távol lenni a karibi- és latin-amerikaiktól és a hangos zenéjüktől.

Ez  általában nem diszkriminatív vagy politikai eredetű dolog. Sokkal inkább a mindennapokról szól. 

- mondta Cilenti. Kanada viszont jól elvan a karibi országokkal, és annak ellenére osztja meg velük a szállását, hogy az a karibiak nélkül is többnyire tele van.

Bár nagyon komoly szervezés van a delegációk elhelyezése mögött, azért akadnak véletlenszerű dolgok is. A küldöttségek 80 százaléka ugyanis kevesebb, mint száz atlétával érkezett a riói olimpiára, az átlag ötven, miközben legalább tíz ország küldött mindössze egy vagy két sportolót. Velük töltik ki a hézagokat egy-egy lakóépületben. Ezért van például Bulgáriával, Litvániával, Lettországgal és Szerbiával egy szálláson a Zöld-foki Köztársaság öt sportolója.

A magyar csapatról az tudható, hogy a lengyelek és az olaszok a szomszédaik.