Index Vakbarát Hírportál

19 arany, 50 érem: a brit sportcsoda titka, a lottó

2016. augusztus 17., szerda 14:28

Van egy ország, amelyik nem költ a sportra, pedig rengeteget költ a sportra, mindenesetre nagyon sikeres. Nagy-Britanniáról van szó, amely jelenleg, azaz szerda délután Kínát megelőzve a második az olimpiai éremtáblázaton.

Ez nem kis teljesítmény egy népességét tekintve közepes méretű országtól, nem is csoda, hogy a britek elég büszkék magukra ezekben a napokban. A sikerekért pedig sokan elkezdték John Majort, az 1990-es évekbeli, amúgy nem különösebben sikeres konzervatív kormányfőt dicsérni.

És hogy hogyan jön ide egy húsz éve megbukott miniszterelnök, ráadásul a nem kifejezetten az olimpiai sportok iránt, hanem – a sztereotípiák szerint legalábbis – inkább a rókavadászatért és a lóversenyért rajongó toryk politikusa? Úgy, hogy az ő kormánya állította fel 1994-ben a brit nemzeti lottót (korábban csak kisebb, helyi lottók voltak legálisak az országban). A nemzeti lottó pedig elindítása óta a legfontosabb pénzügyi forrássá vált mind a tömeg-, mind a versenysport számára Nagy-Britanniában.

Korábban a brit kormány szinte semmit nem költött a sportra, az 1996-os atlantai olimpia előtt például évi 5 millió fontot kapott ez a terület. De a lottó legalizálásakor kikötötték, hogy a bevételek 28 százalékát közvetlenül „jó célokra” kell fordítani, és ennek a keretnek nagyjából ötöde sporttámogatásra megy el. 

A lottóprogramnak köszönhetően a 2012-es londoni olimpia idejére a britek eljutottak oda, hogy már 264 millió folyt be a sporttámogatási kasszába – derül ki a BBC cikkéből.

De ez még nem minden, a pénzt jól is kell elosztani, ez pedig látszólag tényleg megy a briteknek, már amennyiben a siker fokmérője az olimpiai érmek száma. A szövetségeknek minden négyéves olimpiai időszakra részletesen kidolgozott terveket kell letenniük a pénzért, amit a támogatásról határozó szerv, a UK Sport elég keményen bírál el.

Emellett nem adnak mindenkinek, csak azok kapnak, akiktől a legnagyobb sikerek várhatók, akik pedig nem szállítják az érmeket, azoktól megvonják a pénzt. Így néhány sportban, például pályakerékpárban és evezésben dominálnak, de sok másikban ott sincsenek Rióban.

Persze a brit éremeső nem csak az élsport támogatásának köszönhető, a lottókeretből jut a tömegsportra is. Hiszen ha nem jutna a gyerekek sportolására, és kevesebben kezdenének komolyan versenyezni közülük, akkor jóval kevesebb tehetség közül válogathatnának a szakági válogatottak felkészítőprogramjai.

Ha egyébként az egy főre vetített érmeket nézzük, akkor annyira nem kiemelkedőek a britek, 16. helyen állnak a 65 milliós lakosságra jutó 50 érmükkel. Ezzel szemben Magyarország, ahol enyhén szólva messze nem mintaszerű a sportfinanszírozás, a tizedik, 13 érem jut 9,8 millió lakosra. A nagyobb országok közül viszont messze Nagy-Britannia vezet, a legközelebbi hasonló méretű ország a 29 éremmel rendelkező Franciaország, a 60 milliós Olaszország 23 éremnél jár. 

Az államilag szabályozott szerencsejáték egyébként Magyarországon is elég jól fut, a Szerencsejáték Zrt. például a legjövedelmezőbb állami cég, de a névleg magáncégek által irányított, a gyakorlatban haveroknak odadobott kaszinószektorban is elég jól kaszálnak, akik ezzel lettek megbízva, biztos a magyar sportolók is örülnének egy kis plusznak.

Rovatok