Amikor egy olimpiai érmest doppingoláson kapnak, az nagyon gyakran már a játékok idején kiderül, Rióban eddig két ilyen eset volt, csütörtökön egy kirgiz súlyemelőtől és egy moldáv kenustól vették el a bronzérmét. Ilyenkor az érmét vissza kell adnia, és azt átadjak az utána következőnek a sorban. Ha az új érmesnek szerencséje van, akkor még gyorsan felállhat a győzteseknek járó pódiumra, sokszor azonban évek telnek el, mire az új helyezett megkapja az érmét és a hivatalos eredménylistában is az ő neve kerül a dobogóra. Lance Armstrong kerékpározótól például 13 év után vették csak el a 2000-es Sydney olimpián nyert érmét.
A New York Times látványos infografikán mutatta be, hogy 1968 óta hány sportolótól vettek el érmet doppingolás miatt, illetve hogy hányan és milyen sportágakban kaptak helyettük újat.
Az adataik szerint 1968 óta
és gyakran csak sokkal-sokkal az olimpia után kapták meg az elismerést.
Dopping miatt elkobzott arany és ezüstérmet magyar sportolók utólag nem kaptak a New York Times statisztikái szerint, Baczakó Péter súlyemelő viszont 1976-ban Montrealban így lett bronzérmes, és Hatos Gábor birkózó is, 2012-es a londoni olimpián.
A 2008-ban meghalt Baczakó egy évvel az olimpia után, vagyis 1977-ben egy kávé mellett kapta meg Budapesten az érmet a bolgár Blagojev kizárása miatt. Erről is beszélt ebben a cikkben.
A Sydney játékok előtt a legtöbb dopping-vétség nagyon röviddel az olimpia után kiderült, de azóta a modern technikákkal egészen régi mintákat is újra meg lehet vizsgálni.
és 31 olyan eset volt, amikor az érmet egy évvel az olimpiát követően kellett a doppingoló sportolónak visszaadnia. Három ilyen magyar sportoló volt:
A legtöbb adminisztráció akkor történik, amikor aranyérmes a doppingoló, ugyanis ha tőle elveszik az érmet, akkor az összes többi érmes is előrébb lép. Így történhetett meg például, hogy hét évvel a 2000-es Syndney olimpia után - amikor Marion Jones amerikai atléta visszaadta három aranyérmét és egy bronzérmét, akkor - hét másik atléta eredménye is azonnal megváltozott.