A tornán 12 női és 12 férfi csapat vesz részt, csapatonként 16 gyeplabdázóval, így összesen 192-en indulnak a versenyen. A résztvevőket két hatos csoportba osztották, ahonnan a körmérkőzés után a négy-négy csapat jut a negyeddöntőbe. Innentől egyenes kieséses rendszer következik. A gyeplabda 1908-ban szerepelt először az olimpián, 1912-ben kimaradt, majd 1924-ben újra. 1928-tól folyamatosan helyet kap a programban, a nők 1980-ban csatlakoztak.
A körön kívüli szabálytalanságokért szabadütés jár. A körön belüliért pedig büntető korner, de akkor is, ha egy csapat a negyed vonalán belül követ el szándékos szabálytalanságot.
A büntetőkornernél az alapvonalról adhatja be a labdát a támadó csapat játékosa egy társától, míg a védekezők közül maximum öten az alapvonal mögött helyezkednek. A beadás pillanatában már kifelé rohanva megakadályozhatják az esetleges gólt.
A büntetőgól biztonsági okokból csak akkor érvényes, ha labda nem haladja meg a 460 mm-es magasságot (a kapuban ilyen magas palánk van elhelyezve). A labdát nem lehet térd feletti magasság felett kapura ütni, de a sebesség nincs korlátozva.
Háromféle színű kártyával büntethet a közreműködő két játékvezető. Aki zöld kártyát kap, 2 perces kiállításra számíthat, aki sárgát minimum 5 perces kiállítást kap, a piros pedig a végleges kizárást jelenti.
A magyar válogatott eddig csak egyszer indult. A férfi csapat 1936-ban a csoportjában harmadik lett és nem jutott tovább. Apró siker, hogy a mieink 3-1-re legyőzték az Egyesült Államokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!