1964-ben a röplabda felkerült az olimpiai sportágak közé.
A játék egy 9*18 méteres pályán zajlik két csapat között. A két csapatot 9,5*1 méteres háló választja el egymástól, mely a férfiak esetében 2,43, míg a nőknél 2,24 méter magasan van.
A labda leginkább bőrből készül és körmérete 65-67 cm, súlya pedig 260-280 gramm.
A játék lényege, hogy az adogató csapat a levegőbe dobja a labdát és úgy próbálja átütni az ellenfél térfelére, hogy az képtelen legyen visszaütni. A labdamenet akkor ér véget és akkor kap pontot az egyik csapat, amikor a labda leesik, elakad a hálóban vagy valaki hibázik, szabálytalankodik.
Egy csapat játékosai háromszor érhetnek a labdához, mielőtt visszaütik azt a másik oldalra, de ebbe nem számoljuk a sáncolást. A sáncoló játékosok az első sorban, közvetlenül a háló előtt helyezkednek el, figyelik az ellenfél mozgását és karjukat a háló fölé emelve próbálják megakadályozni (sáncolni) a másik csapat támadását.
Egy csapat hat kezdőjátékosból, öt cseréből és a liberóból áll. Amikor az egyik csapat elnyeri a szerválás jogát a játékosok az óramutató járásával megegyező irányba kezdenek forogni, így kerülnek mindig más pozícióba. A libero az a játékos, aki alapjaiban egy védekező specialista, a többiektől eltérő színű mezben játszik és a forgásból is kimarad, nem szervál, nem sáncol és csak a hátsó sorban állhat.
A labdamenet fogadásból, feladásból és ütésből áll. Egy röplabdamérkőzés három nyert játszmáig tart. Egy játszma megnyeréséhez 25 pontot kell szerezni, és legalább két pontos különbséggel kell nyerni. Ha ötödik, azaz döntő játszmára is sor kerül, ott a 15 elért pont is elég a győzelemhez.
A 2012-es londoni olimpia férfi döntőjében Oroszország 3-2-re verte Brazíliát, míg a bronzéremmel Olaszország távozhatott. A brazil hölgyeknek viszont összejött az aranyérem, megelőzve az Egyesült Államokat és Japánt. Az amerikai kontinensen az USA és Brazília mellett még Kubában lett sikeres a röplabda, a Távol-Keleten pedig Japán és Kína számítanak.
Európában Oroszország a legsikeresebb röplabda- hatalom. Az 1964-es tokiói olimpián, – melyen először képviselte magát a sportág – még a Szovjetunió színeiben a férfiak aranyat a nők pedig ezüstérmet nyertek.
Magyarország számára nem a röplabda a legsikeresebb olimpiai sportág, hiszen noha a férfiak 1964-ben a hatodik helyen végeztek, de azóta nem jutottak ki. A nők viszont 72, 76 és 80-ban is kijutottak, egyszer az ötödik, kétszer pedig a negyedek helyen tudtak végezni.
Ennek ellenére mégis találkozhatunk egy ismerős névvel a röplabda legnagyobbjai között. Karch Király igaz, hogy már az Egyesült Államokban született, de édesapja Dr. Király László 1956-ban hagyta el Magyarországot, fia pedig később az USA egyik legeredményesebb röplabdása lett. Karch teremben 1984 és 1988-ban nyert aranyérmet, 1996-ban pedig a strandon is sikerült társával az első helyen végezniük.
A röplabdát 1895. február 9én a massachusettsi Holyoke városában találta ki egy testnevelés tanár, William G. Morgan. A játék eredetileg a tenisz és a kézilabda elemeinek összemixeléséből állt és a célja az volt, hogy a négy évvel ezelőtt kitalált és túlságosan erőszakosnak tartott kosárlabda helyett játszhassák a fiatalok.
A játék eredetileg a „Mintonette” nevet kapta és csak azután lett hivatalosan is röplabda, hogy egy Alfred Halstead nevű nézőt megihlette a röpködő labda látványa, így megszületett a máig is használt név.
Az első profi szerveződésre 1947-ig kellett várni, akkor alapították a Nemzetközi Röplabda Szövetséget (FIVB), majd két évre rá 1949-ben megrendezték az első férfi bajnokságot, melyet 1952-ben követtet a női is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!