A rekordidő alatt elkészült Duna Arénában beszélgetünk, amelynek az alapkövét 2015. május 15-én tették le. Akkor már sejtette, hogy a bő egy évvel korábban nyilvánosságra hozott látványterv és a jelenlegi állapot jelentősen eltér egymástól?

Kezdjük a tényekkel, és egy kicsit messzebbről. Magyarország 2013-ban nyerte el a 2021-es vizes vb rendezési jogát. Mivel nincs megfelelő versenyhelyszín, uszodát kellett építeni. Megígértük, egyébként is vízfelületi igény van, a kihasználtság biztosított lesz, egy korszerű projekt a vb nélkül is hasznos. 2014-ben ráérősen folytak a dolgok. Nekem semmilyen közöm nem volt az előkészületekhez. A Fradi-stadionért, a Ludovika Campusért feleltem akkoriban, megújított és kibővített Akváriumért. Lázár János miniszter kezdeményezésére rekordidő alatt elkészült a Sorsok háza épülete, nem unatkoztam.

2015. februárban a 17-es vb házigazdája visszalépésével Budapest nagy lehetőséget kapott. Hamarabb lehetünk házigazdái a világ egyik legnagyobb sporteseményének, két magyar sikersportban – úszás és vízilabda. Vétek kihagyni, sok szavazatot hozott volna az olimpiai döntéskor is, Limában. No, ekkor megkaptam a feladatot, hogy rekordidő alatt építsük fel az arénát.

Az örökség, amit átvettem, nem volt gazdagnak nevezhető. Volt benne egy látványterv, amit a tervezés nagyon korai szakaszában, a területi adottságok feltárása és alapkérdések tisztázása nélkül készíttettek el.

Egyébként nagyon tehetséges és végül remek munkát végző tervezővel, Ferencz Marcellel. Szoktak ilyet, de ekkor a végeredmény sosem tud megegyezni a látványtervvel. Ha a legelejétől irányíthatok egy munkát, kerülöm is az ilyet. Ezt neveztem blöffnek.

Nem volt elegáns, amit mondtam, ez igaz.

A Puskás-stadion látványterve például az engedélyes tervek elkészülte után született, bátran vállalom, ilyen lesz a megvalósuló stadion is. De úgy látom, a Duna Aréna Hosszú Katinka és a FINA szerint is a világ egyik legjobb uszodája lett, a végeredmény több mint vállalható.

Miért kellett megváltoznia az egyedi és különleges homlokzatnak? A nagy sietségnek lett az áldozata?

A végleges ház, annak telepítése, elhelyezése, alaprajza, tömege, úgy, hogy minden benne legyen, aminek kell, és el is férjen a területen, egyszerűen levetette magáról azt a tetszetős, de részleteiben megalapozatlan homlokzatot. Csak egy példa:

az erőteljes hullámvonal csak úgy tudott volna érvényesülni, ha a téglalap alaprajzú épületnek a hosszanti oldala néz a Dunára. Na most így egyszerűen nem fért el az épület a helyszínen, ha csak nem akartuk volna lerombolni és megszüntetni a Dagály strandot.

Nagyon szégyellem, de nem akartuk. Lehet, hogy azért, mert Angyalfölddel elfogult vagyok – sosem laktam ott, mégis angyalföldi srác vagyok. Bölcsődétől érettségiig oda jártam suliba, és fradistaként a Vasasban futballoztam.

Elkészült tehát az uszoda, és kiderült, hogy sokkal többől, mint a Gyárfás Tamás által előrejelzett 8 milliárd. Sokkolóan megnőtt a költségvetés.

Nem hallottam, de ha valóban elhangzott tőle ez az összeg, akkor azt egy sportvezető mondta, aki soha nem épített még nagy sportlétesítményt, és akinek a beruházással kapcsolatban sincs semmilyen felelőssége, jogosítványa. Az összeg, ha kimondta bárki, a kimondás pillanatában sem felelt meg a valóságnak.

Olimpiai versenyre alkalmas uszodát Pekingben és Londonban is ennek a sokszorosáért építettek.

294 millió euró volt Kínában, 276 millió font Angliában. A Duna Aréna alkalmas olimpiára is, vb-re is. Jobb felszereltségű, mint a riói. Én biztos nem vettem volna a bátorságot, hogy nagyon az elején számot mondjak. Ha így volt, a sajtó, teljesen érthetően, belekapaszkodott ebbe. Mégiscsak Gyárfás Tamás mondta, komoly ember, újságíró is volt, az úszásban is nevet ért el.

De miért került 49 milliárdba?

Közelítsünk ismét tényszerűen. Két közgazdasági alaptétel: minden annyiba kerül, amennyiért a piacon meg lehet venni, illetve a legjobb ár többnyire versenyben érhető el. A Parlament 97 százalékos többséggel megszavazott egy törvényt, ami gyorsítópályára tette a beruházást. Vannak garanciális szabályai is. Legalább három ajánlat kellett a közbeszerzésen, különben nem érvényes a pályázat és nincs építkezés. A kiíró nem mérlegelhet, csak a legolcsóbb ajánlatot választhatja. Pontosan így történt.

A legalacsonyabb ajánlat 49 milliárd forint volt.

Ebből több mint 10 milliárd, az áfa visszajön a költségvetésbe. Maga a Duna Aréna 22 milliárdba kerül. A maradékból épült Angyalföldön az árvíz ellen egy kilométeres gát, van benne bontás, területrendezés, közműmunkák, tervezési díj. Ez volt az ajánlat, erre szerződtünk, ennyi a vége, egyetlen fillérrel nem nőtt. Viszont az extrém rövid határidő előtt elkészült. Ezért a magánpiacon prémiumot szokott kapni a kivitelező – itt egy fillér sem járt neki. A kötbér, ha késik, nagyon fájt volna neki.

Mit gondol, miért nincs most osztatlan öröm?

Pedig lehetne. Az uszoda edzőbázisa lesz a versenysportnak, minden korosztályban. Nyitva áll majd nagyközönség előtt, akár a megújuló Dagály-stranddal kombináltan is. Otthona lesz a kisiskolások és óvodások úszásoktatásának, vannak kisebb medencéi, az egyik 50 méteres padlózata, oldalfalai mozgathatóak, délelőtt több sekélyebb medence is lehet belőle.

Angyalföld szocialista polgármestere, Tóth József is sikernek nevezte a beruházást. A FINA elnöke egyszerűen hihetetlennek és káprázatosnak nevezte.

De ha örülnénk, még kiderülne, hogy valamit jól csináltunk. Választásokkal a láthatáron ezt nem mindenki akarja.

És nem azért, mert ebben az országban mindig minden megdrágul? Alig akad olyan építkezés, amelyik annyiba kerül, mint ami az első összeg? Az előbb alul majd hirtelen felülárazós trend nem tudni, mikor indult, de már a Budapest Sportarénánál érzékelhető volt, a metróról nem is beszélve. Most az uszoda átvitte az ingerküszöböt, és már nem mindegy, milyen áron örülünk.

Ácsi! A Budapest Sportaréna volt az első projektem. Tizenöt éve működik, sok millió látogató, a legkülönbözőbb sikeres események. Ne rontsa el az örömünket! A Medgyessy-kormány összes vizsgálatát kiállta, nemzetközi díjakat is kapott. XXI. századi kortárs budapesti épület. Nem szaladtak el az árai, nem volt drága, és végképp nem említhető egy lapon az EU Csalás Elleni Hivatalának biztosítékát kiverő metróprojekttel.

A Duna Aréna pedig határidő előtt, költségkereten belül, egyetlen fillér drágulás nélkül épült föl, nemzetközi összehasonlításban átlagos költségen. Ez egy sikertörténet, és biztos vagyok benne, ahogy birtokba veszik az emberek, amint megéljük itt a vizes vb magyar sikereit, amint a valóság bizonyíthat, el fogjuk feledni a rombolók vádjait. Március elsejétől itt edzenek a válogatott úszók, és itt működik Katinka és Shane úszóakadémiája is. Lehet őket kérdezni az épületről.

A Puskás Stadiont is az elődjétől vette át, de tavalyelőtt májusban már azt mondta, hogy azért kell változtatni a terveken, mert nem fér bele a 100 milliárdba. Ezért nem lesz futópálya a stadion tetején, ami igazán egyedivé tette volna. Lázár János miniszter egy hete már 190 milliárdos költségről beszélt. Itt azért szembetűnő az ellentmondás, nem?

Véletlenül pont nálam van az akkori interjú. Ebből idézek. Méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkoztam, amelynél az átadási határidő és a költségkeret betartása rendkívül kockázatosnak tűnt, így az épület ésszerűsítése mellett döntöttünk. A nélkülem készült számításokban szereplő 100 milliárd forint legfeljebb a létesítmény kétharmadára lett volna elegendő. Csak az engedélyes, illetve a kiviteli tervek alapján merném megbecsülni a valós költségeket. Az események igazolták, hogy nagyon kellett az épületméret csökkentése.

A futópályát pedig, az épület legnehezebben megközelíthető pontján, nagyon távol a parkolási lehetőségtől és még távolabb a tömegközlekedéstől, a tetején, messze a lakóövezettől, sok kerítésen, biztonsági ellenőrzésen keresztül jutva, az első hét után a kutya sem használta volna. Városi futó vagyok, a legtöbbünknek nagyon számít, mennyire könnyen és gyorsan közelíthető meg egy, lehetőleg a zöldben lévő futópálya.

A százból ettől még 190 milliárd lett.

A 190 milliárd áfával növelt összeg, 142 milliárd az nettóban, az automatikusan el nem költhető 5%-os tartalékkeret nélkül. Amikor 2016-ban így kiszámoltuk a költségeket, és elkészítettük a közbeszerzéshez kötelező becsült értéket, 5,8 százalék volt ehhez képest a különbség. Nyílt nemzetközi pályázat volt, a piac diktált itt is, ketten jelentkeztek, az olcsóbbat fogadtuk el. Baku, Marseille, Varsó, London épített stadiont a közelmúltban, hol drágábban, hol olcsóbban, ezért merem azt állítani, hogy az új Puskás Stadionnak átlagos a költsége.

Egy székre jutó költség 2,1 millió forint. Ez abszolút átlagos.

Szeptemberben Madridban is új stadion avatnak. Az Atletico új arénájában 73 ezer férőhely van, 240 millió euróba, tehát 75 milliárd forintba került. A budapesti stadion 67 ezres lesz. Nem ismerjük a részleteket, mik vannak benne, de biztosan nem lehet rossz, ha a BL-döntőt megcélozták vele 2019-re. Nem hívta fel az ottani spanyol kivitelezőt?

Nyílt pályázat volt, valamiért nem jelentkeztek. Gondolom, ott csak a funkcionalitás számított, megígérem, utánanézek, mert gyanúsan alacsony ez a szám. Nálunk például van összesen 1600 fős konferenciák tartására is alkalmas multifunkcionális tér, a kiszolgálólétesítményekkel együtt. Örökségvédelmi, városépítészeti, esztétikai okokból elfogadtuk a tervezőnek azt a gondolatát, hogy az épület külső megjelenésében hordozza magában, idézze föl a magyar építészet és történelem részét tevő, emlékezetes eseményeket befogadó Népstadion karakterét. Ezen építészeti megoldás nélkül az épület olcsóbb lehetett volna. De hiszem, hogy a város építése több, mint a legolcsóbb termékek előállítása.

2020-ban ez a stadion Európa-bajnoki helyszín lesz. El tudja azt képzelni, mekkora zavart okozhat, ha megérkezik 20 ezer ember egy nap a reptérre, és nem lesz összekapcsolva kötött pályán a város Feriheggyel? Az olimpiáról számtalanszor hallottuk, hogy nemzeti ügy. És az nem, hogy évtizedek óta rombolja a városról kialakult képet, hogy egy turista nem tudja megközelíteni komfortosan a belvárost?

Tökéletesen egyetértek. Régi szégyen és régi adósság a reptér-városközpont európai színvonalú kötött pályás és közúti kapcsolata. Magyarország mutatkozik így be az ideérkezőknek,

aki ez ellen dolgozik, az országot bünteti, nem Budapestet.

Azt mondta a fővárosi közgyűlés előtt az azóta visszavont olimpiai pályázatról, hogy óriási esélyünk lett volna a limai szavazáson idén szeptemberben. Orbán Viktor, miután hazatért Rióból, úgy vélte, 3 Góliát van és egy Dávid van versenyben. Hogyan jutott ebből erre a következtetésre?

Ki nyerte a bibliai Dávid-Góliát csatát? Az esélyeink Róma visszalépése és a dohai, első közös prezentáció után sokat nőttek – még önök is arról írtak, hogy Budapest sikeréről ír a nemzetközi sajtó.

Volt Budapest, és a másik kettő, akik nagyon egy kategória. Egy újszerű, közepes méretű nagyváros, hosszú idő után újra. Budapest az új Barcelona, mondták nekünk a NOB-tagok. Közép-Európa és Budapest, mint új helyszín, ami még sohasem volt. A vizes vb, a győri EYOF, amelyiken 10 sportág szerepel, utána a dzsúdó világbajnokság nálunk lett volna augusztusban. Néhány NOB-tag közvetlenül innen, a dzsúdóról megy Limába szavazni, egy másik részük júliusban jár Budapesten. Czene Attila atlantai győzelmére ki fogadott volna?

A surranópálya nekünk volt kitalálva, érett a meglepetésdiadal.

A következő nemzetközi prezentáción Szeles Mónika is Budapestért állt volna ki, eredendően ezért jött haza a hétvégi teniszversenyre. Szóval, nem outsiderként mentünk volna, higgye el nekem. A legjobb pontszámot kapó pályázat nem nyert az utóbbi három alkalommal. Lehet, hogy a pontozásban is elől végeztünk volna, a nemzetközi szövetségek nagyon szerették a budapesti pályázatot.

Mivel lehetett volna meggyőzni egy NOB-tagot arról, hogy szavazzon ránk, és ugyan nekünk csak 30 ezres az atlétikai stadionunk Csepelen, míg Los Angelesben 80 ezres. Miért értékelte volna le önmagától a NOB legfontosabb termékét?

A mi atlétikai stadionunk 55 ezres lett volna, 15 ezer állandó lelátóval, a többi ideiglenes. Megnyitó és záró a Puskásban. A londoni olimpia stadion 100 százalékban ideiglenes stadionként épült, utólag gondolták meg magukat, hogy megtartják, és sok pénzt költöttek rá, hogy beköltözhessen a West Ham United. Még ők is hibáznak.

Budapest választásával a NOB nem le-, hanem felértékelte volna az olimpiát.

Ha megkapjuk, sokkal többen pályáztak volna a jövőben. Budapest egy új modellt kínált. Ha jól megcsináljuk – meg tudtuk volna! – bebizonyítjuk, hogy az Agenda 2020, a gazdaságos olimpia reformja működik. Mi meg sem engedhetnénk másképp. De ez már mind csak ha, az álmot lerombolták.

De az Agenda 2020-ban nincs hatástanulmány, nem vezetik le érthetően, hogyan is lesz valóban gazdaságos és megtérülő az olimpia. Általánosságban vannak elvek, logikailag követhető is, de konkrétum kevés. Mindez érződik is a pályázati kedven, a téli olimpia után megint ketten maradtak, a NOB-elnök saját hazájában, Németországban nem tudta keresztülvinni, hogy érdemes pályázni, később pedig rendezni.

Korábban a NOB nem támogatta célzott összeggel a győztest. 300 milliárd forintot kaptunk volna, ha Budapest a házigazda. Ez 20 Fradi-stadion árával egyenlő, csak hogy megértsük, mekkora az összeg. Tiltott a felesleges új létesítmények építése, meglévő és ideiglenes létesítményekben kell rendezni a versenyeket. Ha újat építenénk, bizonyítani kell, hogy annak az olimpia nélkül és után is van értelme.

Bevonhatóak a meglévő vidéki sportlétesítmények – ez nálunk Győr, Füred, a Balaton, Fehérvár, Miskolc, Debrecen, Szeged részvételét biztos jelentette volna, az ott meglévő dolgokat nem kell Budapesten biztosítani. Egyszer ki kell nyitni az ajtót egy kisebb városnak, nemcsak a megapoliszok nyerhetnek, ezt érzik a NOB-ban. Sőt, lehet, hogy meg tudtuk volna győzni őket arról, hogy a kajakszlalomban Szlovákiát is bevonva lett volna egy esemény, a meglévő tátrai pályán.

Így most építünk magunk egy eddig itthon nem létező sportágnak szlalompályát? Lesz Velodrome is a szintén nem túl jó bőrben lévő kerékpárosoknak?

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Az utolsó komoly pályakerékpáros létesítmény Magyarországon a Millenáris, 1896-ban nyitották meg. Ha nem lesz Velodrome, a sportág nem fejlődik. Elkerülhetetlen fejlesztésekről beszélünk, a szabadidősport és a versenysport szempontjából is. A kajakban úgy sorolnak a nagyhatalmakhoz bennünket, hogy nincs szlalompályánk. Miért ne szólhatna rólunk egyszer majd a szlalom is az olimpián? Az olimpiához csak az kellett volna, ami olimpia nélkül is szükséges és megépül. Most időnyomás nincs rajtunk, de a kormányzat továbbra is támogatja a sportot.

Ez nem múló hóbort, hanem racionális befektetés a jövőbe.

Ma kudarcot szenvedtünk, az álom összetört, de a jövőben rejlő lehetőségek számosak. Budapest remek város, klassz a múltja, ma is szuper, de a lehetőségei még tágasabbak. Szeretem Budapestet, örömmel dolgozom érte tovább olimpia nélkül is.