Budapest olimpiai távon triatlon világbajnoki döntőt rendezett 2010-ben. Sokan azt remélték, hogy a város ezzel biztosítja helyét a világkupa-sorozatban, amivel a presztízs mellett sok néző, turista, ingyenreklám és bevételek is jártak volna.
A vb után azonban nem volt folytatás a fővárosban – Tiszaújváros kirobbanthatatlan világkupahelyszín – csak négy évvel később az egyik legsikeresebb magyar triatlonos, Kropkó Péter rendezett látványos, az Ironman brand alá tartozó középtávú versenyt. Szinte ugyanazokat a helyszíneket (Kopaszi gát, budai és pesti alsó rakpartok, Belváros) igénybe véve, mint az egykori vb.
A triatlon története 1978-ban, Hawaiin kezdődött, ott lett a verseny klasszikus távja 3800 méter úszás, 180 kilométer kerékpározás és 42,195 kilométer futás. Ebből egy profi versenyző három-négynél nem igen tud többet belepasszírozni egy szezonba, ezért jelentek meg a töredéktávok. Többek között a 70.3-nak nevezett féltávú versenyek, amelyek az elmúlt tíz évben erősödtek meg, elsősorban az Egyesült Államokban. Külön sorozat is kialakult. Ez a széria csak részben szólt a profiknak, a bevételt a magas nevezési díjakat kifizető amatőrök tömegei, illetve az őket célzó szponzorok jelentik. A sikeres üzleti modell aztán a világ más részein is elterjedt.
A triatlon 2000 óta olimpiai sportág is, de ott a 1,5 km - 40 km - 10 km távon versenyeznek, ahogy a Nemzetközi Triatlon Szövetség (ITU) világkupáin is. Van átjárás a hosszútávú és az olimpiai távú versenyek között, de azért két külön mezőnyről beszélhetünk. És két külön brandről is, mert a a világkupákkal ellentétben a 70.3-as sorozat a World Triathlon Corporation (WTC) nevű cég alá tartozik. Kropkóéknak is tőlük kellett licencet venniük, hogy megrendezhessék a Budapest Ironmant.
Az ITU és WTC külön utakon jár, szembenállás is kialakult a két szervezet között, de éppen az idén írtak alá partneri megállapodást, amiből az is következhetett volna, hogy helyi szinten is csökken a konfliktusok száma.
Kropkó szerint egyértelmű, hogy a pénz miatt robbant ki a hazai triatlonháború. Az ironmanjaikra több száz millió forint állami támogatást kaptak az évek során.
„Vezessük le: az MTSZ szinte minden szakmai vonalért felelős vezetője egzisztenciálisan függ a szövetségtől. Az elnökségi tagok nagy része saját civil gazdasági társaságukkal versenyszervezők is, akik a saját privát boldogulásukra rendezik ezeket az eseményeket.
Ők a konkurenciát látják az Ironmanben, nem pedig a lehetőséget.
A konkurenciát, mert fejleszteni kénytelenek, mert szolgáltatásszínvonalat kell emelni, mert engedélyeket kell beszerezni, utakat kell lezárni. Ezek mind költségek. De konkurencia Dr. Bátorfi Bélának (a Magyar Triatlon Szövetség elnöke) is, aki évekig ígérgetett mindenfélét, gyakorlatilag nulla eredménnyel. Majd idejött „ez a Kropkó” és annyi új amatőr triatlonistát hozott a sportnak, mint eddig 25 évig soha senki korábban. Sőt hirtelen melléállt a kormányzat, jöttek a szponzorok, és divat lett a triatlon."
Az első versenyre Kropkóék még közvetlen támogatást kaptak, a 2015-ösre viszont már a szövetségen keresztül folyósítottak nekik. Akkor 300 millió forintnyi támogatás érkezett, az MTSZ éves költségvetésnek ötszöröse. Bátorfi is elismerte, hogy ez a két napra elköltött összeg feszültségeket okozott a sportágban.
Kropkóék szerint a kiadási oldalt is érdemes megnézni, mert az ide érkező és itt több napra megszálló 10 ezer külföldi 5-600 millió forintnyi adóbevételt hoz. Ez pedig akkora összeg, amiért a fél fővárost is megéri lezárni pár napra.
A hosszú távú terveik szerint öt év alatt nyereségessé tették volna a versenyt, akár állami szponzoráció nélkül is.
A 2016-os Iromanre 180 millió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de az MTSZ visszatartotta a pénzt, azzal az indokkal, hogy a Kropkó Triatlon Klubbal nem tudják megkötni a támogatási szerződést, mert a KTK-nak tartozásai vannak: nem fizetett ki 13 alvállalkozót, és valótlan WTC-jogdíj szerepelt a beadványukon.
Kérdésünkre a szövetség azt válaszolta, hogy a
Azt Kropkó is elismeri, hogy költségvetésük felborult, ezért léptek vissza az idén, a 180 milliós hiány miatt tartoznak a WTC és az alvállalkozók felé is. „Erre jöttek még rá az MTSZ által előidézett helyzet menedzselésére jogászi és kríziskommunikációs extra költségek, ennyi mindent nem lehetett már kigazdálkodni" – közölte.
Az MTSZ azt állítja, hogy Kropkóék idén meg sem próbáltak versenyt rendezni, sem feléjük (erre február 5-ig volt lehetőségük), sem a WTC felé nem adtak be versenyszervezői kérelmet. A főszervező viszont azt mondja, nem is kell kérelmet benyújtani a a WTC-nek, és a versenynaptárban is benne voltak, csak nevezni nem lehetett még a budapesti állomásra, mert nem zárták le a 2016-os elszámolásokat.
A két magyar fél a WTC-vel való viszonyt is homlokegyenest eltérően értékeli.
„A budapesti versenyeken bekövetkezett halálesetek és súlyos sportrendezvény-szervezői hiányosságok, törvénysértések, szerződésszegés, valamint a mindent elborító gyalázkodó, magyar triatlon életet megosztó kommunikációs stratégia eredménye miatti bizalomvesztés vezethetett a WTC döntéséhez is, hogy felbonthatta licencszerződését a Kropkó Promotionnal” – állítja a szövetség, ami szerint még csalás gyanúja is felmerülhet, mert szerintük
2016-ban az indulók profi triatlonversenyre neveztek, de a szervezőtől amatőr tömegsportrendezvényt kaptak."
„A WTC mellettünk áll, sőt amikor ideutaztak, hogy átbeszéljük a helyzetet, találkoztak az MTSZ vezetőivel is, de elkeseredetten szálltak vissza a repülőre” – írta Kropkó.
A Magyar Triatlon Szövetség elnöke egy a 24.hu-n megjelent interjúban azt mondta, nem közte vagy a szövetség és Kropkó között van ellentét, a konfliktus Kropkóék rossz jogértelmezéséből ered, ahogy arra többször utalt már az MTSZ, a budapesti Ironman szervezői nem tartják be a szövetség alapszabályát és a sporttörvényt.
Kropkóék és a szövetség ellentéte 2016 tavaszán kezdett kiéleződni. Néhány nappal a velencei Find your limits! verseny előtt az MTSZ megvonta a hozzájárulását, mert állítólag Kropkóék jelezték, hogy az MTSZ technikai delegáltját nem fogják beengedni a versenyükre. Bár ezt a szervezők cáfolták, a versenyt mégsem rendezhették meg. Az MTSZ szerint ez nem rajtuk múlt, amit azzal próbálnak igazolni, hogy Kropkóék az azóta ellenük indított kilenc per egyikében sincs szó a velencei versenyről.
Ez volt az első látványos ütközési pont, de a Népszabadság információi alapján az MTSZ már áprilisban is tett egy barátságtalan lépést. A WTC-nek arról írtak, hogy veszélybe kerülhet a budapesti Ironman, és ha kell, az első versenynél is garanciát adó és a kormány felé is közvetítő szövetség besegít a rendezésbe.
Az adok-kapok aztán a budapesti Iromanen folytatódott. Az MTSZ azt javasolta, hogy töröljék az úszást, mert a Lágymányosi öböl vize szennyezett, egészségre ártalmas, amire válaszul a szervezők ittak a vízből, de ami ennél fontosabb, hogy a Kropkóék birtokában lévő ÁNTSZ-adatok is arról szóltak, a víz úszásra alkalmas.
A szövetség viszont azzal is érvel, hogy a vizes vb toronyugrói sem csobbanhatnak a rossz vízminőségű Dunába, és a 2010-es triatlon-vb-n a Lágymányosi öbölben külön biológiai tisztítást kellett alkalmazni. Az MTSZ szerint a Kropkóhoz köthető versenyen többször megszegték a szabályokat, ezért összesen 65 millió forintra büntették őket (lásd keretes).
Kropkó nem érti, hogyan szabhattak ki a magyar sportban példátlan magas összegeket, hiszen WTC-nek sokkal keményebb feltételrendszere (ezek jó része a versenyzők biztonságára irányul) van, mint a magyar szövetségnek, és a versenyüket minden szakhatóság engedélyezte, amiről az MTSZ ellenőre is megbizonyosodhatott.
„Nekünk a szövetséggel és annak elnökével van vitánk, tehát milyen alapon kezdeményezhet az elnök eljárást a saját testületénél egy olyan kérdésben, ahol ő és a testület szervezeti egysége érintett?Az MTSZ felügyelő bizottsága nem egy, a felektől független szervezet! Miként hozhat objektív ítéletet?"
A fővárosban idén nem rendeznek Ironmant, de lesz rövidtávú országos bajnokság itt, Budapest Man néven. Kropkó sérelmezi is, hogy a szövetség egy bejáratott világmárkával szemben azt támogatja. A WTC bizalommal van Kropkóék felé, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy újra lesz 70.3-as futam Budapesten. „Ha optimista akarok maradni, akkor szeretnénk még jövőre is Ironmant rendezni, de a jelen szövetségi felállással enyhén szólva nem látom reálisnak.
El tudja bárki képzelni, hogy majd nem kötnek belénk folyton? Mi tényleg csak Ironmant akartunk rendezni.
Ez az aljas rágalom-cunami minden képzeletemet felülmúlta. Ez nekünk nem „egy” üzlet. Ez egy szerelem, a sportág iránti alázat, az alkotás vágya. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ezt Budapesten meg lehetett csinálni."
(Borítókép: Ironman 70.3 Budapesten, 2016-ban. Fotó: Marjai János/MTI)