Index Vakbarát Hírportál

A vegyész és a mérnök-pszichológus baseballtörténelmet írt

2017. november 4., szombat 00:02

2016-ban száznyolc éves sikeretlenséget és egy átkot megtörve lett baseballbajnok a Chicago Cubs. Kell ennél jobb sztori? Itt a 2017-es bajnok Houston Astrosé, ami 2013-ban még a bajnokság legrosszabb csapata volt, majd egy vegyész és egy légitechnikai gépészmérnök forradalmi képleteinek köszönhetően, végtelen számítógépes modellezés után bajnokok lettek. Ja, és annyira jól teszik a dolgukat, hogy van, akit 46 hónap börtönre ítéltek, annyira irigy volt rájuk.

A Houston Astros hetedik meccsen, a végletekig húzva nyerte a 2017-es World Seriest, vagyis a baseballbajnokság döntőjét, amiben a nyugati part ászát, a liga legmagasabb fizetését osztó Los Angeles Dodgerst verték. A döntő önmagában elég őrült volt, hiszen

A 2017-es World Series

1. meccs: Astros–Dodgers 1–3

2. meccs: Astros–Dodgers 7–6 h.u.

3. meccs: Dodgers–Astros 3–5

4. meccs: Dodgers–Astros 6–2

5. meccs: Dodgers–Astros 12–13 h.u.

6. meccs: Astros–Dodgers 1–3

7. meccs: Astros–Dodgers 5–1

Ezzel az Astros nem csak a csapat, de Texas állam első bajnoki címét szerezte, egy olyan idényben, amin több hazai meccset is Floridában kellett lejátszaniuk a Harvey hurrikán miatt. Amikor onnan hazatértek, egy szinte teljesen üresen hagyott Houston várta őket, két hónap alatt viszont – részben pont nekik köszönhetően –  a belváros újra megtelt élettel, és minden az Astros színébe, narancsba borult. A lényeg viszont a hurrikán által sújtott részeken mutatkozott meg, az emberek többsége még romos, félig újjáépítés alatt álló házakban izgulta végig a csapat győzelmét.

Három éve megjósolták, hogy ők lesznek a bajnokok

2014 júniusában a Sports Illustrated egy akkor igencsak körberöhögött szalagcímmel jelent meg, azt állították ugyanis, hogy az előző három szezon messze legrosszabb csapata, a Houston Astros lesz a 2017-es bajnok. A cikket Ben Reiter írta, azután, hogy hosszabb időt töltött a csapat vezetőivel, hogy tanulmányozza a forradalmi módszerüket, amivel a Moneyball könyvből (és filmből) megismert analitikus módszert fejlesztették tovább.

Ez a Moneyball-hozzáállás nem újdonság, a tavalyi döntőt játszót Chicago Cubs és Cleveland Indians is nagyrészt erre épít, sőt, az idén a döntőben vert Dodgers is, az Astros megközelítése mégis teljesen egyedülálló – nem véletlen, hogy egy 2015-ös ESPN-projekt messze az ő módszerüket találta a legkifinomultabbnak.

Ettől persze még nem adott, hogy sikeres is lesz, amit csinálnak, de úgy tűnik, az Astros hiperbonyolult rendszere legalább akkora, ha nem nagyobb szemléletváltást hozhat, mint Billy Beane és a Moneyball.

Bízzátok a vegyészre meg a légitechnikai mérnökre!

Indításnak annyit mondunk, hogy az Astrosnál szeretnek lényegében minden konvenciót felülírni. Amíg

a Moneyball a többi csapatnál leginkább azt jelenti, hogy csak a számítógépes és matematikai modellekre építenek (a konzervatív csapatok pedig csak a játékosmegfigyelők sokéves tapasztalatára), addig Houstonban a kemény adatokat tudták vegyíteni az ilyen emberi megérzésekkel, de matematikai alapon.

Az Astros keretét két, a sporttól egészen távol álló figura rakta össze. Sig Mejdal – aki az elég nehezen megfogható döntéstudományi igazgatói posztot tölti be a csapatnál – évekig dolgozott blackjackdílerként, majd gépészmérnöki és légitechnikai mérnöki diplomát szerzett, majd ezeket később megfejelte egy műveletkutatási és kognitív pszichológiai mesteri végzettséggel. A Moneyball könyvet olvasva jött rá, hogy ilyesmi képleteket ő is össze tudna rakni, majd addig házalt, amíg fel nem vették egy baseballcsapathoz (akkor még a St. Louis Cardinalshoz). Dolgozott közben a NASA-nak is, bizonyítva, hogy nem is olyan hasznos a párórás alvás, mint azt gondolnánk. De fontos, hogy blackjack-asztal mellett dolgozott, meglátása szerint ugyanis nagyjából ugyanúgy kell dönteni egy játékos sorsáról, ahogy a lapokat kell kérni bizonyos állásoknál: kemény, cáfolhatatlan modellek alapján, nem érzelmi szempontok szerint döntve.

Mejdalt Jeff Luhnow vitte az Astroshoz, ő közgazdaságtani és vegyészmérnöki diplomákat szerzett, és mielőtt baseballgurunak állt volna, vegyvédelmi ruhákat (is) tervezett. 2011-ben hihetetlenül fiatal stábot raktak össze, akkori amatőrjátékos-figyelőjük 31 éves volt, a sportigazgató-helyettes 29 éves, a profijátékos-figyelő pedig egy sportújságíró lett.

Ők minimálisra vágták le a csapat fizetését, mindenkit kidobtak, aki jó volt, hiszen tudták, csak 2016-17 környékére kell erősnek lenniük, addig minden cent kidobott pénz. Ez elég jól sikerült: az Astros a ligaátlag alatt, 149,9 millió dolláros összfizetéssel kezdte a szezont, a rájátszásban pedig sorban a három legtöbb fizetést osztó csapatot, a Boston Red Soxot (222,5 millió dollár), a New York Yankeest (224,4) és az Astroshoz képest majdnem hetedével magasabb fizetést felhalmozó Los Angeles Dodgerst a maga 265,1 millió dolláros keretével.

Az általuk kidolgozott modell lényege, hogy a statisztikák mellett a játékos jellemvonásait, egészségi és családi történetét, a dobómozdulat vagy ütési stílus leírását is betáplálják. A rendszer ezt 1997-ig visszamenőleg összeveti minden adattal, és megmondja, milyen teljesítmény várható a korábbi hasonló játékosok alapján, ki futott be, ki nem, és a teljesítmény alapján milyen bért kellene neki fizetni.

Vagyis megkapják mindenkiről, hogy ár-érték arányban mennyit ér.

Sőt, a rendszer arra is végez számítást, hogy ha valakinek dobás közben az ideális pillanat előtt fordul a törzse, milyen eséllyel szed majd össze és milyen sérülést.

Ők sem hibátlanok persze, 2013-ban simán elengedték J.D. Martinezt, aki azóta 2015-ben All-Star lett, idén pedig egy meccsen ütött négy hazafutást is, 2015-ben pedig inkább a hatalmas bukásnak bizonyuló Mark Appelt választották a drafton a kétszeres All-Star, 2016-os National league-MVP Kris Bryant helyett.

A pokol bugyraiból jöttek vissza

Az építkezésnek nem ezek voltak a legfájdalmasabb pillanatai. Jim Crane 2011 végén vette meg az Astrost, (2013-ban főcsoportot váltottak, de ez most nem számít), akkor volt épp a legmélyebben a csapat. 2005-ben még döntősek voltak, 2011-re borzasztó szintre süllyedtek, 56-106 volt a mérlegük, de még innen is volt lejjebb. 2013 végére 162-324 volt a mérlegük három év alatt,

kétszer annyi meccset vesztettek, mint nyertek. Tudatosan.

A vezetőség szándékosan kisemmizte a keretet, megszabadultak minden nagyjából használható játékostól, hogy minél több csiszolandó tehetséget szerezzenek. Abból viszont mérhetetlenül sokat gyűjtöttek.

2013-14-től kezdve sorra ott volt a legjobbak között a farmrendszerük – a fiókcsapatoknál nevelt tehetségek –, emiatt is találta őket annyira érdekesnek a Sports Illustrated.

Csakhogy eközben annyira megutáltatták magukat saját szurkolóikkal, hogy több hazai meccsükön konkrétan 0 néző volt Houston környékéről.

Aztán elindultak fölfelé.

Ipari kémkedésig mentek az ellenfelek

Emiatt irigyek is voltak rájuk, szép lassan ugyanis látszott, hogy ami kifelé csak rekordszámú vereség, az belül tényleg sikeres módszer. Mejdal korábbi munkahelye, a St. Louis Cardinals 2013-tól kezdve folyamatosan hekkelte az Astros adatbázisát, hogy minden fontos információt kinyerjenek belőle, a 2014-es Sports Illustrated-cikk után pedig még nagyobb erővel próbálták feltörni a titkos jelentéseket.

Az ügyben már el is ítélték a vétkeseket, a Cardinalst kétmillió dollárra büntették, és az Astrosnak kellett adniuk a 2017-es draftról a két legjobb választásukat. A megfigyelőrészlegüket vezető Chris Correát pedig 46 hónap börtönbüntetéssel sújtották.

Még egy jóslat, ami bejött

A 2014-es cikk mellé George Springert tették címlapra a Sports Illustratednél, persze, hogy ő lett a 2017-es döntő legértékesebb játékosa. Springer a hét meccsen öt hazafutást ütött, ami csúcsbeállítás.

A döntő másnapján, november 2-án a 2014-es anyagot jegyző Ben Reiter újabb jóslattal jelentkezett: szerinte 2018-ban címvédés jön, és az Astros újra bajnok lesz. Lehet, hogy érdemes lenne megtenni pár dollárral.

Rovatok