A többek közt a Debrecen és az MTK stadionját is tervező Bord Építész Stúdió Kft. nyerte a Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatot. A hírt Kósa Lajos, tárca nélküli miniszter, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, egyben a bíráló bizottság elnöke jelentette be a keddi sajtótájékoztatón. A győztes terv megvalósítása az első értékbecslés szerint 43 milliárd forintba kerülhet.
Az MTI beszámólja szerint az uniós nemzetközi pályázatra nyolcan adtak be pályaművet, ezek közül kettő részesült díjazásban, három pedig megvételben. Az első helyezést a Bordás Péter, Hollókövi Zoltán és Dezső Zsigmond által jegyzett pályamű nyerte el, amivel bruttó 15 millió forint díjazás is járt.
Kósa Lajos tájékoztatása szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén épül fel, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával.
"A beruházást a tervek szerint a magyar kormány valósítja meg, a konkrét beruházó a Nemzeti Sportközpontok lesz konzorciumban a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséggel" - mondta Kósa, aki szerint a győztes tervpályázatkiválasztásával a munka első részét elvégezték.
Az árat és a határidők tekintetében is elhangzottak az első, tájékoztató jellegű adatok. Az ütemezés szerint a pályázat kiírását követően a beruházó 2018 januárjában kötheti meg a szerződést a kivetelezővel, a létesítmény pedig várhatóan 2022-re készülhet el.
Kósa Lajos azt is elmondta, hogy
a győztes pályamű megvalósításának költségét az értékbecslés 43 milliárd forintra tette, ám a szövetség elnöke szerint ez a szám nem alkalmas az iránymutatásra,
mert a tényleges beruházási költségekről csak az engedélyes tervek elkészültével érdemes beszélni.
Ami valószínűleg azt jelenti, hogy drágább lesz, ha a Puskás-stadion vagy a Duna Aréna vagy bármelyik futballstadion esetéből indulunk ki, akkor sokkal.
A korcsolyázóközpont egy fedett hosszúpályás, 400 méteres gyorskorcsolya pályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövidpályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből (öltözők, edző- és kondicionálótermek) áll majd. Az épületben kerül elhelyezésre az a tervezett akadémiai központ is, ami a magyar gyors- és műkorcsolya fejlesztését szolgálná.
Kósa Lajos azokat a kerékpárosokat is megnyugtatta, akik agódtak volna a Millenáris elbontása miatt. Egy kormányelőterjesztés szerint ugyanis a magyar pályakerékpársport részére négy velodrome épül majd, egy a fővárosban, három pedig vidéken, s mindegyik megfelel majd a nemzetközi követelményeknek.