Mészáros Lőrinc építette indokolhatatlanul drágán, és tönkreteszik vele az ország kedvenc kirándulóhelyét. A szilvásváradi beruházásokra nincs jóhiszemű magyarázat.
A 2012-ben induló Kincsem Nemzeti Lovas Program legnagyobb vidéki beruházása Szilvásváradon valósult meg. A ménesgazdaság fejlesztésére 2013 és 2018 között összesen 6,8 milliárd forintot költött a kormány, és Mészáros Lőrinc és partnere megépítette Magyarország legnagyobb fedeles lovardáját és egy 6000 férőhelyes lovasstadiont. Utóbbi a módosított, 2017. decemberi határidő helyett végül 2018 májusában készült el. A létesítmények mérete nehezen indokolható, az áruk sehogy. A beruházás helyszínválasztása pedig egyszerűen botrány, az ország legnagyobb lovasközpontját erőszakolták bele a festői völgy szűk bejáratába.
Szilvásváradon az 1984-es fogathajtó-világbajnokságra épített lovaspálya helyére az Állami Ménesgazdaság fejlesztésének keretében felhúztak egy monstrumot. A régi stadion lelátói és egyéb létesítményei jórészt ki sem látszottak a fakerítés mögül:
Ma viszont az ország egyik legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelyén, a Szalajka-völgy bejáratában egy hatalmas betonteknő köszönti a látogatókat.
Ha a stadion esetleg nem tett volna be eléggé a tájképnek, a hozzá szükséges parkolók és egyebek miatt
a völgy bejáratát lényegében úgy, ahogy van lebetonozták, a váltakozó vízszintje miatt sok problémát okozó patak medrét pedig kikövezték.
A szilvásváradi ménesgazdaság fejlesztése igen érdekes társaságot hozott össze. A projekt a Kincsem-program keretében az akkor még Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium alá tartozott. A projekt gazdája a térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László, a Nemzeti Lovas Stratégia elkészítésére és végrehajtásának koordinálására kinevezett miniszterelnöki megbízott, a Kincsem-lovasprogram kidolgozója.
A Magyar Lovassport Szövetség elnöke a Fideszhez ezer szállal kötődő Lázár Vilmos, a legbefolyásosabb alelnöke pedig Mondok József, Izsák fideszes polgármestere, aki azzal bukott le, hogy EU-s pénzből épített magának vadászházat. Felbukkant még a fejlesztés környékén Tóth Tamás, a fogathajtók volt szövetségi kapitánya is, aki a kétezres évek elején T. Tamás néven az eddig felderített egyik legnagyobb magyar áfacsalási ügy vádlottja volt. A kivitelező pedig Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft., egy másik céggel társulva.
A szilvásváradi fejlesztések kísértetiesen követik a Puskás Ferenc Stadion, illetve a Duna Aréna példáját:
2014 márciusában az alapkő letételekor a beruházások teljes költségvetése 1,65 milliárd forint volt, ezért többek közt egy négy évszakban használható fedeles lovardát és egy 8000 férőhelyes stadiont ígért Fazekas Sándor miniszter, illetve az ezekhez kapcsolódó parkolók, utak és egyebek kialakítását. Mire 2014 decemberében kiírták a beszerzést, a becsült ár 4,6 milliárdra nőtt. Mire Mészáros Lőrinc cége és a vele társuló Eurocampus nevű cég 2015 októberében megnyerte, 6,3 milliárdra. Mire pedig a fejlesztés első ütemét 2016 novemberében átadták, 6,8 milliárdra .
Az ár megnégyszereződését még érdekesebbé teszi, hogy a Mészárosék által elnyert közbeszerzésben 8000 férőhely szerepel, ám a végső stadion 1000-1500 férőhellyel kisebb, és teljesen máshogy néz ki, mint az eredeti látványterveken. A lovarda pedig fedeles ugyan, ám a négy évszakos titulus nem tartalmazta a fűtést, így ősz végétől tavasz elejéig nem igazán lehet rendezvényeket tartani benne.
Ami a határidő tolódását illeti, 2013-ban még 2014 végi befejezésről volt szó, aztán folyamatos halasztgatások után kikötöttünk 2017. december 22-nél. Most 2018 májusát írjuk, és a stadiont még mindig csak tesztelik.
A Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben azzal indokolta az áremelkedést, hogy „az előkészítés során nyilvánvalóvá váltak olyan geodéziai és talajszerkezeti adottságok, melyek előtte nem voltak ismertek. Továbbá igazodni kell a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) szigorodó versenyszabályzataihoz is, hogy valóban minden szakág nemzetközi versenye számára alkalmas létesítmény valósuljon meg."
Megkérdeztük a minisztériumot, hogy egészen pontosan milyen adottságok váltak ismertté, illetve milyen szigorítások léptek életbe, amik indokolták az ár megnégyszereződését, de több mint fél éve nem kaptunk választ a levelünkre.
A szabályzat szigorodásának ügyében megkerestük a Nemzetközi Lovas Szövetséget is, ahonnan viszont ez a válasz érkezett:
A FEI nem eszközölt semmilyen jelentősebb változtatást a rendezvények vagy bajnokságok rendezéséhez megkövetelt infrastrukturális feltételekben.
Vagyis a drágulás egyik indoka egyszerűen nem igaz.
A fedeles lovarda a régi lovarda jelentős kibővítése. Az ára a becsült 1,23 milliárd helyett 1,87 milliárd forint volt. Ezért egy 1540 és egy 2100 négyzetméteres lovaspályát kapott a ménesgazdaság, az emeletén egy összesen 810 fős lelátóval.
Viszonyításként: a 2024-es olimpiai pályázat keretében megálmodott és jelenleg olimpia nélkül is épülő nyíregyházi fedeles lovardában 264 néző fér majd el, a pálya mérete pedig 1772 négyzetméter. „A küzdőtér valamennyi gyakorlással, edzéssel járó lovas tevékenységnek helyet ad, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi lovas versenyek igényeinek is" – írják a létesítményről, aminek befogadóképessége a harmada, pályamérete pedig fele a szilvásváradinak. Az ára viszont csak 281 millió forint, kevesebb mint a hatoda.
Egy másik pompás viszonyítási alap Lipica. A szlovéniai településen – ahol 1580 óta tenyésztik a lipicai lovakat, nem pedig 1950 óta, mint Szilvásváradon – szintén jelentős beruházások zajlottak le az elmúlt években, sőt 2017-ben már sikeres kettesfogathajtó-világbajnokságot rendeztek az új stadionban. A helyzet elég hasonló volt a szilvásváradihoz, a hetvenes években épült stadion új lelátókat kapott, amiken összesen 5 000 néző fér el, két lelátót befedtek, új kiszolgálóépületeket építettek, gyalogoshidat és még egy rakás dolgot. Mellé felújították a fedeles lovardát és megpakolták színpadtechnikával.
Lipicán a teljes beruházás 1,4 millió euróba – azaz 430 millió forintba – került. Szilvásváradon csak a stadion ára 3,38 milliárd forint volt.
Az eddig közzétett beszerzések értéke 6,57 milliárd forint. Ebből a kiviteli tervekért és a kivitelezés elvégzéséért 6,22 milliárd forintot kap a Mészáros és Mészáros Kft., illetve cégtársa, az Eurocampus. A maradék, durván 350 millió forint sok kisebb megbízásra ment el.
A projektmenedzseri, ellenőri és tanácsadói feladatokat szigorúan 25 millió forint alatti részekre bontva írták ki, talán mert ilyen értékhatár alatt nincs szükség nyílt közbeszerzésre, a megrendelő tetszőlegesen hívhat meg cégeket a tenderre.
Tekintve, hogy Mészárosék egy szerződéssel benyelték a három ütemből álló 6,22 milliárdos beruházást, mással nehezen magyarázható, hogy miért kellett három külön szerződésre szedni a projekt menedzselését, aztán leszerződni mindháromra egyazon céggel. A műszaki ellenőri, illetve tanácsadói feladatokat pedig két-két szerződésre bontva vitte el egy-egy cég.
A mobil lóboxokat a Horsebox Kft.-től szerezték be 65,7 millióért, a cég tulajdonosa Tóthné Bárczi Gabriella, aki Tóth Tamásnak korábbi üzlettársa több cégben is. Így a 2008-ban milliárdos áfacsalási ügybe keveredő Egri Ászok Kft.-ben is, amiért Tóth Tamást előzetes letartóztatásba is helyezték. Tóth információink szerint annyira jó kapcsolatot ápol a szövetség vezetésével, hogy 2017-ben az alapszabályon is módosítottak, hogy megfelelő végzettség nélkül lehessen a fogathajtók szövetségi kapitánya.
2018 februárjában pedig az Európa Pék Kft. kapott 21 milliós megrendelést egy utánfutós tehergépkocsira a ménesgazdaságtól. A cég tulajdonosa Septe József, aki 2016-ben tagja volt a fogathajtó-szakbizottságnak.
Azzal nyilván senkinek sem lett volna különösebb baja, ha Szilvásváradon felújítják a több évtizede ott álló lovasstadiont. A kérdések az új stadion, illetve az egész beruházáscsomag mérete miatt vetődnek fel, amit leginkább a nagy világversenyek rendezésének lehetőségével indokoltak a projekt gazdái, például a volt agrárminiszter.
A szövetség elnöke, Lázár Vilmos 2016 novemberében a fedeles lovarda átadásán be is jelentette, hogy a stadionnak köszönhetően Szilvásvárad újra fogathajtó-világbajnokságoknak adhat otthont. Csak azt felejtette el kihangsúlyozni, hogy ez leghamarabb 2022-ben vagy 2023-ban lehetséges, mivel a korábbi vb-k helyszínét már rég kiválasztották.
De egyáltalán kell-e speciális lovasstadion egy fogathajtó (díjugrató vagy díjlovagló) világbajnokság megrendezéséhez, ahogy azt Fazekas Sándor sugallta?
A nagy és nemzetközi fogathajtó- (díjugrató, díjlovagló) versenyek megrendezéséhez egyáltalán nem kötelező állandó specializált létesítménnyel rendelkezni. A legrangosabb nemzetközi versenyeket rendszeresen tartják az alkalomra átalakított helyszíneken, például futballstadionokban, rendezvényközpontokban vagy éppen egy parkolóban.
De ezt persze a Magyar Lovassport Szövetségnél is pontosan tudják, hazánk több fogathajtó-világbajnokságot is rendezett az elmúlt évtizedekben, valamennyit az épülőnél lényegesen puritánabb lovaspályán, például Izsákon és Mezőhegyesen, illetve alkalmi helyszíneken, például a 2004-es kecskeméti négyesfogathajtó-világbajnoksághoz a helyi futballstadiont alakították át.
„Itt van hely, stadion, van hagyomány és tudás, valamint itt van a lipicai ménes is” – indokolta a helyszínválasztást 2013-ban Horváth László. Fazekas Sándor pedig parlamenti válaszában azt írta, hogy Szilvásvárad a magyar lovassport „zászlóshajója".
Ami jól hangzik, csakhogy Fazekas azt is mondta, hogy „a tenyésztés legfőbb értékmérője a sport", azaz a sportban elért eredmények. Ez pedig igen kellemetlenül érinti a szilvásváradi ménesgazdaságot, aminek jelenlegi sporteredményei finoman szólva szerények.
A fogathajtóknál 2017-ben a Fábiánsebestyénben rendezett világkupa-kvalifikációs nemzetközi verseny volt a legrangosabb itthoni megmérettetés. Az egyes, kettes és négyes fogatok versenyében a magyar fogatokban összesen 90 lovat neveztek, ezek közül az adatbázis szerint egyetlen (!) lovat tenyésztettek a szilvásváradi ménesgazdaságban. A Szilvásváradi Lovassport Club sem volt éppen túlreprezentálva, egyetlen versenyzőjük a ketteseknél 12. helyen végző ifjabb Galbács Ferenc (Czerván György „öttrafikos" veje, akinek apósa uniós pénzből épített saját lovardát). Galbács versenyre nevezett három lova közül egyébként egyet Ricsén tenyésztettek, egyet Németországban, egyet pedig ismeretlen helyen.
Vagyis sem a tenyésztési, sem a versenyzői eredmények nem indokolták a szilvásváradi beruházást. Ismereteink szerint egyébként Izsák is szívesen helyt adott volna a fejlesztéseknek, ám a helyi polgármester, Mondok József, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke végül alulmaradt a Szilvásváradot erőltető Horváth Lászlóval szemben. Van, aki szerint a belháború miatt került annak idején napvilágra Mondok vadászházügye is.
Az emberek jelentős része nem a lovassportok miatt utazik a településre, hanem a természetért és a nyugodt kikapcsolódásért. Aminek nyilván lőttek, ha drasztikusan emelkedik a látogatók száma. (Ha viszont nem nő, akkor kihasználatlanul maradnak a fejlesztések.)
A Nébih Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztályának 2015-ös Közjóléti Fejlesztési Terve szerint a Szalajka-völgy forgalma már a fejlesztések előtt is bőven nagyobb volt az ideálisnál. A dokumentumban többször is szó esik a problémáról, mondván: a Szalajka-völgy szűk és rettenetesen túlzsúfolt, ezért nem is javasolják a már meglévő turista- és bicikliút mellett egy harmadik, lovagolható nyomvonal kijelölését és engedélyezését.
Mindezek fényében elég szerencsétlen választásnak tűnik pont itt megvalósítani a 6,8 milliárdos beruházást.
A jelek szerint nem igazán. Épp egy Fazekas Sándortól származó adatból látszik, hogy a Szilvásváradra látogatók száma masszívan növekedett az elmúlt három évben, amikor az építkezések miatt sem nagyon tarthattak lovassporteseményt.
A korábbi földművelődésügyi miniszter 2014-ben ezt jövendölte: „Évente mintegy félmillió turista, köztük sok külföldi látogat Szilvásváradra. A lovasközpont elkészültével ez a szám akár meg is duplázódhat". 2017 áprilisában viszont már azt mondta, hogy „a (Szilvásváradra) látogatók száma éves szinten 600-800 ezer fő között alakul". Ami 20-60 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest, működő lovasközpont és nagy rendezvények nélkül is.
Ezzel egybevág a helyi önkormányzat március 28-i ülésén tett képviselői felszólalás is, ami szerint három éve növekszik a vendégéjszakák száma a településen, noha ezalatt nem tartottak egyetlen jelentősebb lovas rendezvényt sem.
A helyiektől azt hallottuk, hogy a szilvásváradi idegenforgalom jelenleg is csúcsra van járatva, a nyári hétvégéken kockázatos előzetes foglalás nélkül érkezni, a hosszú hétvégeken pedig biztos a kudarc. Ami rögvest felveti azt a problémát is, hogy a (remények szerint) tömegeket vonzó rendezvényeket értelemszerűen a hétvégéken tartanák, amikor egyébként is a legtöbb látogató van Szilvásváradon.
Gyakran hangoztatott indoka és célja még a fejlesztéseknek a „szezon megnyújtása". Csakhogy a fedeles lovarda nem fűthető, a stadionban pedig csak az ülőhelyek harmada fedett. Vagyis jó eséllyel marad majd nagyjából minden, ahogy volt, amíg kirándulóidő van, addig sokan mennek a településre, amikor pedig nincs, akkor meg kevesen.
Mindent összevéve nem látszik kristálytisztán, milyen jelentős előnyt hozhatnának a fejlesztések. Amennyit esetleg emelne Szilvásvárad vonzerején a lovassportprogramok szélesebb választéka, legalább annyit csökkent rajta a település karakterét és a tájképet egyaránt tönkretevő nagyberuházás, a rendezvényekkel járó megnövekedett járműforgalom, zaj és tömeg.
A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, ám hiába próbáltunk érdeklődni náluk is a fejlesztések várt hatásairól és a beruházással kapcsolatos álláspontjukról, kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A fejlesztések egyik fontos velejárója az üzemeltetési költségek növekedése. Ezen a téren hasonlóan sok a kérdőjel, mint a környezeti hatások tekintetében. A Lovasok.hu 2015-ben feltett kérdéseire válaszolva az FM azt írta, hogy: „A fenntartási költségek nyilván emelkedni fognak", ugyanakkor „a bevételek növekedése is realitás".
A fedeles lovarda első éve nem igazolta ezeket a reményeket. A versenyek nem sok bevételt hozhattak, mivel ingyenes volt rájuk a belépés. A néhány fizetős, workshop jellegű eseményen valamivel többet kereshettek, ezeket viszont bajosan lehetne tömegvonzó rendezvénynek nevezni, és az ország legnagyobb fedeles lovardáját sem igényelték volna feltétlenül. És volt még pár kétséges színvonalú show-műsor, a Nemzeti Lovas Színház három előadása például, amikből származhatott némi bevétel.
Idén se látszik a nagy áttörés, a Szilvásvárad.hu egész éves eseménynaptárában öt verseny és egy lóárverés szerepel. Próbáltunk a ménesgazdaság honlapján is tájékozódni, de az ő naptáruk lényegében üres.
A lovarda inkább vitte a pénzt, mint hozta. A lovassport szövetség és a ménesgazdaság is többször kalapozott a megrendezendő versenyekhez az önkormányzatnál. A testület meg is szavazott 50 000 forintot a 2017. májusi díjugrató versenyhez, ami elég abszurd összegnek tűnik a létesítmény fenntartási költségeihez képest.
Ennél már csak az volt jellemzőbb, hogy mivel indokolta a független Hócza László a támogatás szükségességét:
Mindenképpen adni kell, mert a polgármester nem teheti meg, hogy nem ad át egy díjat sem egy ilyen eseményen.
Még ennél is tragikusabb képet fest a helyzetről a képviselőtestület 2017. szeptember 25-i ülése, amin a polgármester előterjesztésére szavaztak a ménesgazdaság támogatási kérelméről, lovas rendezvények, és egyéb kulturális programok megvalósításához.
A fedett lovarda hangosítása nem megfelelő, a programok látogatottsága elenyésző, a jegyárak pedig túl magasak
– hangzott el az egyik hozzászólásban, míg egy másik szerint
A 800 főt fogadó fedett lovardában megrendezett programokat alig látogatják, a csúcs eddig tudtával 220 fő volt.
Végül egy ellenszavazattal győzött a polgármester indítványa, ami 200 000 forintot juttatott a ménesgazdaságnak, ha cserébe megígérik, hogy a következő évre benyújtanak egy rendezvénynaptárt. Az összeg nagyságrendje nyilvánvalóan nevetséges a lovarda költségeihez képest, míg a rendezvénynaptár hiánya nagyjából mindent elmond az üzemeltető profizmusáról.
A tapasztalatok fényében nem csoda, hogy a megépülő stadion üzemeltetési költsége fenyegető teherként nehezedik a település jövőjére. Várható bevételekről szó sincs, helyette mindenki azon retteg, mi lesz, ha nem elég a ménesgazdaság pénze, és az önkormányzatnak is be kell szállnia.
Az egyik legtöbbször elhangzó érv a szilvásváradi stadion mellett az 1984-es négyesfogathajtó-világbajnokság felemlegetése. A beruházást leginkább a hatalmas sikert, Szilvásváradnak pedig ismertséget hozó rendezvény emlékével próbálták meg eladni.
Ennél valamivel ritkábban esett szó viszont az azóta rendezett nagy versenyekről, illetve Szilvásvárad fekvéséről. Ami egyrészt festői, másrészt viszont két és fél óra autóval Budapestről, ha nincs sehol dugó, de általában van, mivel az utolsó 50-60 kilométert kétszer egy sávon kell megtenni. A helyiek szerint egyébként a hosszú hétvégéken már most is „Egerig ér a sor".
És ezzel el is érkeztünk annak megfejtéséhez, hogy az 1984 óta eltelt 33 évben miért nem rendeztek a településen világversenyt. Mert a jelek szerint már akkor is lényegében szükségállapotokat kellett bevezetni, hogy ne okozzon katasztrófát az 1600 lakosú településre özönlő tömeg. Dr. Hecker Walter 1987-ben kiadott Ostorhegyes című könyve a gulyáskommunizmus alatt feltámadó magyar fogathajtás sikersztoriját ünnepelte, ám az első oldalai másról sem szólnak, mint annak ecseteléséről, hogy mennyi mindennek kellett ahhoz szerencsésen összejönnie, hogy az eseményből világsiker legyen, ne pedig tömegkatasztrófa.
Reálisan nézve persze ilyen népáradatra még egy vb miatt sem kellene számítani. Inkább az a kérdés, hogy egy sima nemzetközi verseny vagy magyar bajnokság mennyire jelentene elégséges vonzerőt az oda-vissza 5 órás autózás vagy 6 órás vonatozás legyűréséhez. Ráadásul a település megközelítése az egyesületek és versenyzők számára még megterhelőbb feladvány, mert nekik a lovakat is szállítaniuk kell.
„A kormány célja, hogy Szilvásvárad az európai és nemzetközi lovas élet egyik legfontosabb központja legyen" – írta az FM a Lovasok.hu beruházással kapcsolatos kérdésére. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány szándéka egyáltalán nem számolt a közlekedéssel. Sem Szilvásvárad kapacitásával, sem a gazdasági szempontokkal, sem a turizmus érdekeivel, sem a környezetvédelemmel.
Mészáros Lőrinc építette indokolhatatlanul drágán, és tönkre tették vele az ország kedvenc kirándulóhelyét. A szilvásváradi beruházásokra nincs jóhiszemű magyarázat.
5854 · May 18, 2018 07:27am Tovább a kommentekhez