A téli olimpiák története:

1924, 1928, 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960, 1964, 1968, 1972, 1976, 1980, 1984, 1988, 1992, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014

A szubtrópusi éghajlattal bíró Szocsi 2002 után másodszor pályázott téli olimpiára. Vlagyimir Putyin is erősen lobbizott azért, hogy megkapják a játékokat. A 2007-es választáson két vetélytársa maradt Szocsinak, Salzburg és Phjongcshang. Az első körben a koreai város kapta a legtöbb voksot, Salzburg esett ki, de a második körben már Szocsit látták jobbnak. Oroszország így először rendezhetett olimpiát, 1980-ban Moszkva még a Szovjetúnió fővárosaként volt házigazda.

A pályázat eleve magasra tette a lécet, már a 12 milliárd dolláros költséggel is minden idők legdrágább téli olimpiája lett volna Szocsi, de a végén több mint négyszeresére, 51 milliárdra (10 billió forint) nőttek a költségek, amivel a jóval nagyobb nyári olimpiákat is lekörözte az orosz város. Az olimpiát egyszerűen szétlopták, mindent áthatott a korrupció, a sportlétesítményeket túlárazták, némelyiket tízszeresen. A kivitelezésben leginkább állami tulajdonú cégek vettek részt, közbeszerzéseket nem írtak ki.

Ezek után szinte törvényszerű volt, hogy egy bakival induljon az olimpia. A megnyitó ünnepségen öt karika helyett csak négy rajzolódott ki. A rendezésben nem voltak nagy hibák, de a meleggel és a gyatra hóminőséggel azért megszenvedtek a versenyzők és a rendezők is. A snowboardosok és a szabadstílusú sízők a pályák veszélyességére panaszkodtak, a sífutók a meleg és a hó miatt szenvedtek. Volt olyan szám, amit 10-15 fokos melegben teljesítettek rövidnadrágban és pólóban. 

Az olimpia történelmi rekordokkal indult, a norvég Marit Björgen minden idők legidősebb aranyérmes sífutónője lett 33 évesen, korábbi három első helyéhez begyűjtött még hármat. Tíz érmével a legsikeresebb téli olimpikon a nőknél.

A férfiaknál is egy norvég került az élre az örökranglistán. A 40 éves Ole-Einar Björndalen Szocsiban biatlonban megnyerte a sprintet és a vegyes váltóval is aranyérmes lett. Nyolc aranyérmével utolérte Björn Daehlit, de összesen 13 érmével le is körözte a sífutót. A biatlon legnagyobb sztárja azonban Darja Domracseva lett. A fehérorosz, aki később Björndalenhez ment feleségül, három aranyéremmel zárt, csak a sprintet nem tudta behúzni a négy egyéni szám közül.

A női mogulban is megismételhetetlennek tűnő eredmény született, a dobogó első két helyét a Dufour-Lapointe testvérek foglalták el. Justin aranyat, Chloe ezüstöt szerzett. Ráadásul nővérük, Maxime is versenyzett, ő végül a 12. lett a számban. Alpesi síben Mikaela Shiffrin vált a legfiatalabb bajnokká, a szlalom aranyát 17 évesen nyerte.

A németek szánkóban taroltak, mind a négy aranyat elvitték, gyorskorcsolyázásában most is a hollandok domináltak, a 12 számból nyolcat nyertek meg. Síugrásban pedig a lengyel Kamil Stoch vált naggyá, a normál és nagy sáncon is nyerni tudott. Hokiban Kanada megismételt négy évvel korábbi teljesítményét, a női és a férfi tornát is megnyerte, és egy másik csapatsport, a curling két aranyát is megszerezte. 

Az éremtáblázatot a sífutásban, műkorcsolyában, bobban és szkeletonban jól szereplő oroszok nyerték Putyin legnagyobb örömére, de a két évvel később kirobbant doppingbotrány ezt a dicsőséget is elsodorta. Bebizonyosodott, hogy az oroszok államilag szervezték a doppingolást, és hogy a legtöbb orosz sportolónak utólag is manipulálták a Szocsiban leadott mintáját. 2017 végén egymás után fosztották meg érmeiktől a csalókat. Oroszország így már négy aranyat, nyolc ezüstöt és egy bronzot bukott.

Magyarország 16 sportolóval vett részt Szocsiban. Újra sikerült a pontszerzés is, a női rövidpályás gyorskorcsolya váltó a hatodik helyet szerezte meg. Figyelemre méltó volt még Miklós Edit sikere, aki az alpesi sí lesikló számában lett hetedik.

Nyitókép: a napfényt és meleget élvező turisták a 2014-es téli olimpia egyik helyszínén (Bruce Bennett/Getty Images Hungary)