A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) február 14-én megjelentetett, ám a hírekben mindeddig szinte észrevétlenül elsikkadó közleménye szerint egy fiatal, 16 év alatti sportolónál "a Magyar Antidopping Csoport (MACS) versenyen kívüli vizsgálata az „A” próbánál tiltott szer jelenlétét mutatta ki. Az érintett versenyző a „B” próbát kérte és vétkességét tagadja.
Az esetről értesülve megkerestük a MOKSZ ügyvezető igazgatóját, aki az alábbi, új és pontosabb részleteket is tartalmazó közleményt juttatta el az Indexnek. Ebből kiderült például, hogy anabolikus szteroid nyomaira bukkantak a mintájában.
A MOKSZ közleménye:
Ahogy korábbi közleményünkben olvasható, doppingvétség miatt vizsgálat zajlik egy 16 éven aluli versenyzőnk ellen. A Magyar Antidopping Csoport doppingellenőrzését követő laborvizsgálat ugyanis pozitív vizsgálati eredménnyel zárult. A 16 év alatti versenyző szervezetében Stanozololt mutattak ki, amely az exogén anabolikus szteroidok csoportjába tartozik, izomnövelés céljából szokták súlyemelők, testépítők használni, de rendkívül ártalmas egy ilyen fiatal szervezet számára. Tekintettel arra, hogy az érintett sportoló 16 alatti, kiskorú veszélyeztetése és teljesítményfokozó szerrel való visszaélés miatt feljelentést tettünk a rendőrségen. A magyar korcsolyasport 110 éves történetében eddig egyetlen doppingeset sem volt, elítéljük a tisztességtelen versenyzést és mindent megteszünk a sport tisztasága érdekében.
Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
Az ügy kapcsán különösen aggasztó, hogy a Stanozolol nem az a szer, amiről könnyen feltételezhető, hogy figyelmetlenségből, mondjuk egy nem bevizsgált étrendkiegészítővel kerülhetett a sportoló szervezetébe.
A Stanozolol kőkemény doppingszer, ami a nyolcvanas évektől lett népszerű, ezzel bukott meg többek közt Ben Johnson is a szöuli olimpián.
Ugyanakkor fontos ismételten kiemelnünk, hogy ez önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy az „A” próbán megbukó versenyző tudtával vagy beleegyezésével került volna a szer a szervezetébe.
A szövetség által megnevezett doppingszeren túl egy forrásunknak köszönhetően egy másik fontos információ is a birtokunkba került az ügyről.
Megtudtuk, hogy sportoló valójában még fiatalabb, 15 éven aluli.
Az ügy kapcsán a MOKSZ első és második közleménye között egyedül az Utanpotlassport.hu-n jelent meg egy cikk ezen a hét kedden. Ebben Tiszeker Ágnest, a MACS elnöke elmondta, hogy kiemelten kezelik az esetet, tekintettel arra, hogy ilyen ügyben
Magyarországon első alkalommal érintett ilyen fiatal sportoló.
Tiszeker a témával kapcsolatban elmondta azt is, hogy természetesen nem a 16 éven aluli sportolók jelentik vizsgálataik célcsoportját.
De a doppingvizsgálatnak nincs alsó korhatára, főként az olyan sportágak esetében, ahol már fiatal korban találkozhatunk felnőtt eredményekkel.
A vezető példaként említette, hogy az Európai Ifjúsági Olimpián (EYOF) csak az ellenőrzések számában van jelentős különbség a nyári vagy téli olimpiákon megszokottakhoz képest. Maguk a vizsgálatok hasonlóak, már a 14 éves résztvevők esetében is, mint egy "rendes" felnőtt világversenyen.
A MACS elnöke külön kiemelte, hogy a mostani esetben mindenképp vizsgálni kell, hogyan jutott a fiatal sportoló szervezetébe a tiltott szer, kik a felelősek ezért, mennyiben volt tudomása a dologról az érintett sportolónak. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a WADA-Kódex értelmében az objektív felelősség elve a sportolóra is vonatkozik.