Index Vakbarát Hírportál

Nincs pénzük a magyar gördeszkásoknak a tokiói olimpiára

2019. március 9., szombat 09:31 | aznap frissítve

A gördeszka egyike annak az öt sportágnak, melyeknek tokiói olimpiai premierjétől a NOB igencsak azt várja, hogy olyan nézőket/érdeklődőket is behozzon az olimpia mellé, akiket a hagyományos sportágak kevésbé érdekelnek, azaz azt a fiatalabb generációt, amelyiket az öttusa vagy a gyaloglás nem nagyon hoz lázba. A magyar szövetség számára a sportáguk olimpiai részvétele egyszerre öröm és gond is, mivel a tokiói olimpiát kihagyva, várhatóan csak 2024-ben Párizsban mutatkozhatnak be.

A templom egerei

Főhadiszállásuk egyelőre a szakágvezetői tisztet betöltő Kállay Márta otthonának egyik szobája. A nemzetközi gyakorlatot követve a görkorcsolyásokkal társbérletben alkotnak egy sportági szakszövetséget, három működő egyesületük tagjai közül nyolcat tekintenek válogatott versenyzőnek, akik viszont idehaza egyetlen nemzetközi szintű pályát se tudnak igénybe venni – dióhéjban ennyit a tokiói olimpián bemutatkozó gördeszkasport magyar helyzetéről. 

Közel másfél évtizedes működésünk során most először jutottunk állami támogatáshoz, ami életben tartja a reményeinket és szűkös fedezetet nyújt a nevezési díjak befizetéséhez, az edzőtáborokhoz és a külföldi szereplésekhez, illetve a hazai versenyprogram megszervezéséhez. Céges támogatóink azért nincsenek, mert ahhoz jól felszerelt pályákra és rangos versenyekre lenne szükség

- nyilatkozta Kállay Márta szakágvezető az SzPress Hírszolgálatnak.

Amíg nincs befektető, az ősz beálltától a következő tavaszig a versenyzők csak ülnek és néznek maguk elé szomorúan, illetve aki megengedheti magának, az a saját költségén Bécsbe utazik, ahol fedett és fűtött pályát bérelhet magának. A fejlődéshez nem kéne stadion, csak egy kb. 4000 négyzetméteres terület és legalább 30-40 millió forint, amiből fedett gyakorló- és versenypályát lehetne építeni. 

Amerikai találmány

Ötven éve amerikai szörfösök jöttek rá, hogy a vízen kicsiszolt technikájukat szárazföldön is kamatoztatni tudják, nem sokkal később a skandináv országok fiataljai, valamint az olaszok és a spanyolok is kerekes deszkára álltak. A 90-es években már magyar követőik is akadtak, akik, amíg ki nem tiltották őket, a Hősök terét nézték ki maguknak, ott mutatták be az ellesett tudományukat egymásnak, és az éppen arra járó külföldi turistáknak.

Kétségkívül látványos sport ez, egy keményebb  gyakorlatsor tökéletesítéséhez viszont hosszú hónapokra, olykor évekre van szükség. A sportág hazájában ezrekben mérhető azoknak a száma, akik jól megélnek belőle, de arrafelé rendeznek pénzdíjas versenyeket, és sok támogatójuk van. Itthon hasonlóval senki sem dicsekedhet. A hazai amatőrök száma 4-5000, de még többen is lennének, ha a pályákat nem az éppen szabad terek és járdák jelentenék.

A sportágban évente 8-9 Világkupa versenyt rendeznek, az olimpiai mezőny azok közül fog kikerülni, akik a legtöbb állomást tudják érinteni. A NOB úgy döntött, hogy a street és a park versenyszámokban összesen nyolcvanan – 40 férfi és 40 női versenyző – mutathatja be a tudását. (SzPress)

(Borítókép: A gördeszka versenyszám egyik résztvevője a 15. Offline Sport Games rendezvényen a Városligeti Műjégpályán 2014. szeptember 6-án. Fotó: Beliczay László / MTI)

Rovatok