Évek óta tiltakozik több kispesti lakó a jól bejáratott kispesti strandröplabdapályák ellen. Elegük van a labdák állandó csattanásából és persze a homokból, amelyet a szél a lakásokba repít. A röplabdázók szerint csak napközben játszanak, szó sem lehet csendháborításról, és próbálnak figyelni a lakók kéréseire. A vita végére a kispesti polgármester tett pontot: bezáratta a pályákat.
Egy labda repül át a kerítés felett, majd ide-oda pattogva, lassan megáll az úttest szélén.
Kispesten, az uszoda mögötti kis utcában járunk, ahol a strandröplabdaszezon már évek óta komoly bosszúságot okoz az ott lakóknak.
Nyáron itt nem lehet megmaradni, a szobában is döng a zene, az ablakot nem lehet kinyitni. Ha fúj a szél, még homoktornádó is tekereg a ház előtt. Korábban ez egy csendes környék volt, de ennek már vége
– festette le az elmúlt években kialakult helyzetet a strandtól alig néhány méterre lakó idős hölgy pár napja. A hölgy most biztosan örül a fejleményeknek: a lakók ugyanis célt értek, a kispesti polgármester ugyanis – nyilván nem függetlenül az önkormányzati választásoktól – bezáratja a pályákat.
A miértek megértéséhez 1988-ig kell visszaugrani az időben, ugyanis ebben az évben adták át az új Kispesti Uszoda épületét. A megépítéséhez a környék lakói még anyagilag is hozzájárultak. Az uszoda udvarán a kilencvenes évek elején jelent meg a strandröplabda, kezdetben csak néhány pályán zajlottak a meccsek, aztán a sportág népszerűségesével együtt nőtt a pályák száma is, így Kispest hamar a strandröplabdázás egyik hazai fellegvára lett, ahol a májustól szeptemberig tartó strandszezonban egymást érik a különböző versenyek és nyári táborok.
A konfliktusokat leginkább az udvar hátsó részén, 2015-ben épült pályák okozzák. Az eredeti tervek szerint fedett pályákat kellett volna építeni, de csak az első ütem valósult meg. Amennyiben a második ütemben felépült volna a pályákat befedő szerkezet, az a legtöbb konfliktust is elfedte volna. Ez esetben a szél sem fújná szét a homokot, a labdák nem landolnának az ott lakók kertjeiben, és a játékkal járó zajokat is csillapítaná egy ilyen megoldás. De Magyarországon eddig csak egy helyen, a BME Bogdánffy úti sporttelepén épült ilyen pálya, Kispesten egészen máshogy alakult a történet.
A strandröplabdapályák helyén korábban palánkos focipálya is állt, ami szintén gyakran zavarta strand mellett lakók nyugalmát. Ezt, az utcában már több évtizede ott lakó mondta el, és szerinte az új pályák megépülése óta a helyzet csak még rosszabb lett. Szerinte a mostani pályák építéséről nem tájékoztatták megfelelően az ott élőket, ahogy a hozzájárulásukat sem kérte senki a beruházáshoz.
A meccsekkel járó sípszó, a labdák folyamatos csattanása és a mindeközben szóló zene hosszú távon valóban nehezen elviselhető, ezt Kerekes Balázs, a pályákat használó Kispest SE elnöke is elismeri. A Magyar Röplabda Szövetség – amely szomorú hangú közleményt jelentett meg az ügyben – úgy látja, reggel kilenc óra előtt nem kezdődnek edzések és versenyek, valamint sötétedés után már játszani sem lehet, így nem is lehet csendháborításról beszélni.
Kerekes szerint próbáltak együttműködni az ott élőkkel, hogy megoldást találjanak a problémáikra, de eddig kevés sikerrel jártak. A homok felfogására az egyesület egy molinót feszített ki a strand kerítésére, de teljesen ez sem tudja megakadályozni, hogy a szél a szemközti házakra fújja a homokot, emiatt aztán az utcára néző ablakokat sem tudják kinyitni a nyári hőségben.
Az érintett lakók többször, több úton is kezdeményezték, hogy a strandröplabdázók máshol eddzenek, és a versenyeket is más pályákon bonyolítsák le. Az évek óta húzódó birtokvédelmi eljárások, aláírásgyűjtések és az ÁNTSZ zajszintmérései után végül a kispesti önkormányzat ügyvédi felszólítást kapott, hogy a pályákat zárják be.
Az önkormányzat az egyesülettel és a Kispesti Uszodával történt egyeztetés után úgy döntött: eleget tesz az ott élők kéréseknek, és
július 12. után már nem járul hozzá, hogy az önkormányzati tulajdonában lévő uszoda kertjében továbbra is röplabdázzanak.
A szezon közben hozott döntés miatt több, előre tervezett verseny és edzés jövője is kérdésessé vált. Ez több száz, nagyrészt utánpótláskorú játékos felkészülési és versenyprogramját érinti, ugyanis az itt lévő pályákon gyakran edzenek az ifjúsági válogatottak játékosai is. A Magyar Röplabda Szövetség szerint ezzel „az ország jelenlegi legnagyobb területű strandröplabda bázisa” szűnik meg.
Biztos megoldás a kialakult helyzetre egyelőre nincs, de Kerekes, aki egyben a kispesti önkormányzathoz tartozó Sportközpont egyik sportszervezője is, több lehetséges megoldást is el tud képzelni a folytatásról. Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy más budapesti helyeken sikerül szabad pályákat találniuk: felmerültek a Kőér utcai, a Szőnyi úti vagy a csepeli is strandröplabdapályák is átmeneti megoldásként.
Kerekes szerint mindenki számára az lenne a legjobb megoldás, ha a Kispest SE strandröplabda-szakosztálya Kispesten maradhatna, hiszen a strandröplabdázás már szinte összenőtt a kerülettel. Elképzelése szerint az idén tavasszal felújított és Tichy Lajosról elnevezett sportcentrum (korábban KAC-pálya) lehetne a strandröplabda szakág új otthona.
Az ideális az lenne, ha a sporttelepen hat pályát tudnának kialakítani, de ehhez az önkormányzat támogatására is szükségük van. A kispesti polgármestertől, az MSZP-s Gajda Pétertől azt a választ kaptuk, hogy vizsgálják az odaköltözés lehetőségeit.
A pályák bezárása csak részben lesz kielégítő megoldás a lakók panaszaira. Versenyek és edzések nélkül valóban csökkenni fog a környék zajterhelése, azonban a homok egy darabig még biztosan ott marad, amelyet a szél egy ideig újra meg újra felkavar.
(Borítókép: Huszti István / Index)