A riói szereplés megismétlése, vagyis nyolc aranyérem - három ezüst és 4 bronz volt még - megszerzése komoly sikernek számítana a következő olimpián. Végignéztük, hogy állunk épp egy évvel a 2020-as tokiói játékok előtt.
Egy év múlva, július 24-én kezdődik Japánban a XXXII. nyári olimpia, 56 év után tér vissza az olimpiai láng Tokióba. A hat évvel ezelőtti szavazáson Isztambult és Madridot előzte meg a japán főváros, Baku és Doha már korábban visszalépett.
A rendező visszahozta az országban nagyon népszerű baseballt, bekerült a programba a szintén népszerű karate, megvágták ugyanakkor a súlyemelés és a birkózás indulói létszámát, a lövészeten is karcsúsítottak. Magyar szempontból viszont a legfontosabb, hogy a vívásban valamennyi fegyvernemben lesz csapatverseny, nem érvényesül a vetésforgó elv, nem marad ki egy szakág sem.
Mivel a kvalifikáció még csak most kezdődött, négy sportágban – atlétika, lövészet, úszás, vitorlázás - vannak biztosan magyar indulók.
Ők azok:
Dzsúdóban a jelenlegi állás szerint hatan mehetnek. Ezzel a létszámmal feltehetően elégedett is lenne a vezetés. A már olimpiai érmes Ungvári Miklós és Csernoviczki Éva esete - előbbi ezüst, utóbbi bronzérmes volt Londonban - rá is világít a magyar sport egyik jól érzékelhető bajára.
Nem jöttek olyan számban a fiatalok, ahogy kellett volna.
A 21 éves párbajtőröző Siklósi Gergely világbajnoki címe, a 19 éves Milák Kristóf remélhető vb-aranya persze pozitívum, ahogy a 26 éves kardozó, Szatmári András két évvel ezelőtti vb-aranya és múlt heti ezüstérme is. És ott van még a 22 éves nyílt vízi úszó, Rasovszky Kristóf, aki most leszorult a dobogóról a vb-n, de a nem olimpiai számban nyert.
Egyikük sem volt még olimpián, ők képviselik az új hullámot.
Ettől még az előző olimpián egyaránt három-három aranyat szerző
Hosszú Katinka és Kozák Danuta sikeressége lesz a magyar összteljesítmény szempontjából meghatározó.
Hosszú már ott volt Athénban is, Kozák Pekingben mutatkozott be 2008-ban.
A 30 éves Hosszú magabiztosan nyert a jelenleg is zajló világbajnokságon, a 32 éves Kozák Danuta pedig két aranyra hajt a szegedi vb-n augusztus végén. Az olimpián nem kizárt, hogy négy számban is ott lehet a rajtnál, most elsősorban a kvalifikáció a fontos.
Rióban négy sportágban szerzett érmet a magyar küldöttség, az úszás és a kajak mellett vívásban és atlétikában. Utóbbiban most nagy szám lenne, ha összejönne egy érem, mert a gátfutó Baji Balázs mellett Márton Anita is sérüléssel bajlódott. Halász Bence viszont rendkívül tehetséges, csak az a kérdés, mikor jön el az ideje. Kalapácsvetésben ugyanis 30 környékén is lehet még nagyon nagyot dobni. Az atlétikában az októberi, dohai vb-n fog tisztulni a kép.
Legutóbb 160 versenyző volt, ez a létszám most csak akkor felülmúlható, ha három csapatsportág is ott lesz.
A női vízilabda szerdán kvótás lehet a vizes vb-n, ha megveri a spanyolokat a vb-elődöntőben, a másik ágról pedig az Egyesült államok jut be.
A férfi vízilabda csütörtökön juthat ki az olimpiára, ha legyőzik az olaszokat.
Kézilabdában lényegesen bonyolultabb a helyzet. A férfiak vb-tizedik pozíciója akkor telik meg tartalommal, ha Brazília és Egyiptom megnyeri kontinense bajnokságát. Akkor azonnal mehetünk az olimpiai selejtezőre, és egy kedvező csoportba kerülünk, Norvégia vagy Franciaország mellett nem lehet más európai. Egyenesen akkor garantált a kijutás, ha megnyeri a válogatott a jövő évi Eb-t, bár ennek csekély a realitása. A jövőről pedig kifejezetten kedvezőtlen képet fest, hogy a junior vb-n Brazília és Portugália is verte a mieinket. A nőknél jobb a helyzet, nekik decemberben kell megmutatniuk a Japánban rendezendő vb-n, hogy érdemesek az olimpiai selejtezőre.
Férfi vonalon a vereségek azért is kínosak, mert a magyar sport vezetői nem győznek hálálkodni azért, hogy ennyi pénzt adott a kormány az előző években a sportra. 2016-ban egyik kézis szakág sem volt ott, miközben soha annyi pénz nem volt a sportágban, mint a jelenlegi időszakban. Miközben klubcsapataink kivételesen sikeresek, igaz sem a Győrt, sem a Veszprémet, de még a Szegedet sem a magyarok húzzák.
A sportág érezhetően kezd leszakadni férfi vonalon a világtól,
ennek beismerése sürgető lenne, ehelyett inkább a védekezés látszik, miszerint nem teszik be az edzők a fiatal tehetségeket. Inkább szembe kellene nézni azzal, azért nem teszik be őket, mert nem jók. Ha már védekezés: elsősorban ebben szakadtunk le junior szinten, amiről úgy tartják, hogy az egyik legkönnyebben tanulható, és a hosszú távú sikeresség nem működik nélküle.
Reménysugár ugyanakkor a női 3x3-as kosárlabda helyzete, mert a vb-ezüstérem automatikus részvételt jelentett az olimpiai selejtezőre.
Elgondolkodtató ezzel szemben, hogy ez megint egy olyan sportág, amelyikben a nőknek vannak kijutási esélyeik, a férfiaknál semmi.
Rióban is 7 női arany volt, a vívó Szilágyi Áron mentette meg a férfiak becsületét.
Szilágyi egyéniben a most befejeződött vb-n mélypontra került, csapatban viszont hajszállal maradtak le az aranyról. A nüanszok könnyen lehet, hogy Tokióban állnak a csapat mellé, 1988 után lehet újra aranyérmes a magyar válogatott. A már említett Siklósi lehet, hogy csak egyedül lesz ott a páston, mert a csapatverseny nem sikerült jól. Athén és Rio előtt is hasonló volt a helyzet, és akkor mindkétszer bravúros hajrával sikerült kijutniuk. A női kardcsapat is beférhet a legjobb nyolc közé. Az ifjúsági olimpiai bajnok Pusztai Liza és Márton Anna egyre markánsabb erőt képviselnek, de rájuk is fontos kvalifikációs versenyek várnak.
Még néhány megállapítás a sportágakról
A sportállamtitkárságot vezető államtitkár, az olimpiai ezüstérmes Szabó Tünde arról beszélt, hogy 2024-ben, vagyis majd Párizsban a magyar sport minden idők legsikeresebb olimpiáját teljesítheti. Az annyi, mint 16 arany. 2019-ben viszont inkább a jövő évről kellene beszélni. Mintha előre beismerés lenne, hogy a következő olimpia nem a miénk lesz. A MOB-sportigazgató Fábián László 12-15 aranyérem összeszámlálásáról szóló mondatát is nehéz értelmezni. Kivált azért, mert a szervezet képviselte a józanságot a sportban.
Aztán ki tudja, lehet, hogy a magyar sport legrejtettebb értékei is előjönnek. Nem túl gyakori viszont, hogy egy év alatt a világ élvonalába kerülnek ismeretlenek, vagy kevéssé ismert sportolók.
(Borítókép: NurPhoto / Getty Images Hungary)