Duplantis számára 2020 igazi annus mirabilis, csodálatos év. Először is a tavalyi dohai világbajnokság óta (ahol ezüstérmet szerzett az amerikai Sam Kendricks mögött) veretlen. Továbbá: februárban, Torunban 617 centire javította a londoni olimpia bajnoka, a francia Renaud Lavillenie fedett pályás világcsúcsát, majd nem sokkal később Glasgow-ban még egy centit rátett, már 618 cm a világrekord. És csütörtök este Rómában szabadtéren is átlendült a 615 centin, méghozzá olyan könnyedséggel, hogy mindenki biztosra veszi: ő lesz az első, aki túljut a 620 centis álomhatáron. A rekord második kísérletre sikerült, de már elsőre is csak hajszál választotta el tőle. Ezzel a legendás Szergej Bubkát végképp letörölte a rekordlistáról, az ukrán fenomén 1994-ben, az olaszorszrági Sestriére-ben – magaslaton – ugrotta a 614 centit.

Végre megvan a világcsúcs! – lelkendezett a mindössze 20 éves Duplantis, aki a maga 181 centijével törpének számít a rúdugrók között. – Ez igazán cool. Annyira túl akartam jutni már ezen a 615 centin. Mindenki erről beszélt, és bevallom, már nyomasztott is. Elegem volt már abból, hogy mindenki azt kérdezgette, mikor javítom már meg Bubka csúcsát. Sokkal inkább a megkönnyebbülést érzem most, semmint az örömöt. 

Duplantis az elmúlt hetekben többször is kísérletezett a 615 cm átugrásával, legutóbb Lausanne-ban, de mindannyiszor sikertelenül. 

A svéd Duplantis valójában amerikai, hiszen Louisianában született, de svéd édesanyját, Helenét követve költözött a skandináv országba. A mama hétpróbázott és röplabdázott, az apa, Greg maga is remek rúdugró volt, 580 cm a legjobbja. Armand hároméves kora óta rúdugró, minden létező korosztályos világcsúcsot ő tart, szó szerint beleszületett a szakágba. 

Ilyen rúdugrót, akinek ennyire lételeme ez a szakág, még nem hordott a hátán a Föld – mondta Duplantisról Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség korábbi sportigazgatója, a 2023-as budapesti világbajnokság szervező bizottságának lelke, már ami a szakmai részt illeti. – Mintha öt végtagja lenne, és az ötödik a rúd. Nem egy óriás, csak 181 centi és 79 kiló, de elképesztően ügyes. Amúgy egy ideje már egy kalap alá veszik a fedett pályás és a szabadtéri világcsúcsokat, a hivatalos világrekord továbbra is a 618, amit ugyancsak ő tart, ez a mostani 615 „csak” a valaha volt legjobb szabadtéri eredmény.

Rekordok az őskorból

Az atlétikában – szemben az úszással – hemzsegnek az úgynevezett szakállas világcsúcsok, Bubka 614 centis eredmény is egyike volt ezeknek. Mindez egyfelől a sportág karakteréből adódik, másfelől harminc éve a szocialista blokk úgy, ahogy volt, eltűnt a történelem süllyesztőjében, és ezzel a szemérmetlen doppingolás is – már, amennyire – megszűnt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugatiak ne „kokszolnának” – lásd Ben Johnson, Marion Jones, néhány jamaicai sprinter esetét –, de legalább nem állami háttérrel, üzemszerűen teszik. És hát nyugodtan sepregethetnénk a saját házunk táján is, elég csak az athéni olimpiára, Annus Adriánra vagy Fazekas Róbertre gondolni. 

Jellemző, hogy a dobószámokban szinte valamennyi világrekord még a gyanús korszakból, a nyolcvanas évekből datálódik, a legrégebbi rekord azonban Jarmila Kratochvilová nevéhez fűződik 800 méteren. A csehszlovák atlétanő 1:53.28 perces idejét meg sem tudták közelíteni, pedig akadt közben egy-két férfias kihívója, hogy hirtelenjében az angolai Maria Mutolát vagy Caster Semenyát említsem. Kratochvilová klasszisát jól jellemzi, hogy még a bizonyítottan férfi kromoszómával rendelkező, köztes nemű Semenya is csak 1:55.45-ig tudott jutni. 

A szakállas világcsúcsok között alig van olyan, amit ne tenne idézőjelbe a szakma, talán Hisám el-Gerúzs 1500-as idejét leszámítva. 

Férfiak
1500 m: Hisám el-Gerúzs 3:26,00 perc (1998)
400 m gát: Kevin Young 46,78 mp (1992)
Magasugrás: Javier Sotomayor 245 (1993)
Távolugrás: Mike Powell 895 cm 1991
Hármasugrás: Jonathan Edwards 18,29 m 1995
Súlylökés: Randy Barnes 23,12 1990
Diszkoszvetés: Jürgen Schult 74,08 m 1986
Kalapácsvetés: Jurij Szedih 86,74 m 1986
Gerelyhajítás: Jan Zelezny 98,48 m 1996
4x400 m váltó: USA (Valmon, Watts, Reynolds, M. Johnson) 2:54,29 p 1993

Nők
100 m: Florence Griffith-Joyner 10,49 mp 1988
200 m: Florence Griffith-Joyner 21,34 mp 1988
400 m: Marita Koch 47,60 mp 1985
800 m: Jarmila Kratochvilová 1:53,28 p 1983
3000 m: Vang Csün-hszia 8:06,11 p 1993
Magasugrás: Sztefka Kosztadinova 209 cm 1987
Távolugrás: Galina Csisztyakova 752 cm 1988
Hármasugrás: Inessza Kravec 15,50 m 1995
Súlylökés: Natalja Liszovszkaja 22,63 cm 1988
Diszkoszvetés: Gabriele Reinisch 76,80 1988
Hétpróba: Jackie Joyner-Kersee 7291 1988
4x400 m váltó: Szovjetunió (Ljadovszkaja, Nazarova, Pinyigina, Brizsina) 3:15,17 p 1988

(Borítókép: Szergej Bubka / Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP)