Milyen csapat manapság a Dinamo? Esélyesként érkezik a Groupama Arénába?

A tavalyi Dinamo ellen egyértelműen a Fradi lenne a favorit. Láttam Szergej Rebrov (Rácz valamennyi ukrán nevet oroszosan ejt, a mindennapi életben nem is használja az ukrán nyelvet – a szerk.) együttesét a Dinamo Zagreb és a Celtic ellen futballozni, remekül játszott a csapat, különösen Tokmac Nguen tetszett nagyon, villámgyors gyerek, nem lehet tartani, nem hiszem, hogy sokáig lesz még a Fradi játékosa. Csakhogy a nyáron visszatért Mircea Lucescu, és minden megváltozott a Dinamónál. Néhány százalék esélyt most már adok az ukránoknak.

Mit szól a BL-történelem legöregebb, 75 éves edzőjéhez, Mircea Lucescuhoz? 

Valóságos forradalom tört ki, amikor a nyáron visszatért, akkora volt az ellenállás, hogy négy nap után le akart mondani, de aztán mégis maradt, úgy tudom, Igor Szurkisz tulajdonos rábeszélésére. Kezdetben senki sem bocsátotta meg neki, hogy az ősi ellenség, a Sahtar Doneck edzője volt, hogy nyolc bajnoki címet nyert a bányászokkal, hogy annyi fájdalmat okozott a Dinamo-szurkolóknak. Aztán elkezdte ráncba szedni a romokban heverő Dinamót, és a közönség szép lassan megbocsátott neki, az ultrákat leszámítva. Mert ők még mindig tüntetnek ellene. 

És ön hogyan viszonyul Lucescuhoz?

Nézze, eleinte én is elleneztem a visszahozatalát. Hiszen megbukott a Zenitnél, megbukott a török válogatottnál, azt hittem, túl öreg, már lejárt lemez. De nem! A jelek szerint a büszkeség, az ambíció dolgozik benne, ugyanis nagyon megsértették őt 2018-ban a Sahtarnál, és vissza akar vágni a bányászoknak, meg akarja mutatni nekik, hogy lesz még egy utolsó nagy dobása. És pillanatnyilag vezetünk is a bajnokságban négy ponttal a Doneckkel szemben! Meg kell mondanom, engem meggyőzött Lucescu, ismét jól és szépen játszik a Dinamo. A játékosok hajtanak, látszik rajtuk, hogy az edzőjükért is küzdenek. Rá sem lehet ismerni a csapatra, ez az idei Dinamo már nem a tavalyi hitehagyott társaság. 

Hogyan érte ezt el a veterán edző?

Úgy, hogy nála nem a nagy nevek játszanak, hanem azok, akik bizonyítanak. Bátran nyúl a fiatalokhoz, elővette például a 18 éves Ilja Zabarnijt az ifiből, beállította a leginkább felelősségteljes posztra, középhátvédnek, és olyan jól megállja a helyét, hogy október 7-én már a válogatottban is bemutatkozott a világbajnok franciák ellen! Vagy a már 22 éves jobbszélső, Viktor Cigankov, aki a franciáknak gólt is lőtt. De a csapat legjobbja nem Zabarnij vagy Cigankov, hanem Nyikolaj Saparenko. Ő is csak 22 éves, támadó középpályás, és nemcsak a jövő, hanem már a jelen klasszisa. Látszik a srácokon, hogy tűzbe mennének a mesterükért. Az utolsó kilenc meccséből csak egyet veszített el a Dinamo, a Juventus elleni nyitányt a Bajnokok Ligájában. 

Azt mi is láttuk a tévében. Úgy tűnt, megérdemelte a győzelmet az olasz bajnok.

Jobb is volt, csak az első húsz-huszonöt percben volt egyenrangú ellenfél a Dinamo, aztán felülkerekedtek Moratáék. Nincs mese, a Juvének erősebb a kerete. Mi meg szürkén játszottunk.

Milyen a vírushelyzet Ukrajnában?

Tragikus. Napi hétezer új eset, a kapusunk, Grigorij Buscsan és a hátvéd, Vitalij Mikolenko is megfertőződött, egyikük sem utazik Budapestre. 

Mi a véleményük Szergej Rebrov munkájáról?

Fantasztikusan dolgozik, kompakt, hatékony, szervezett csapatot csinált a Fradiból. Tudom, nem volt könnyű dolga, de ment a maga feje után, és az eredmények őt igazolták. Elküldte a népszerű magyarokat, például Bödét, de Varga Rolandot is kihagyta a keretből, mert látta, hogy ők nem igazán ütik meg a nemzetközi szintet, és légiósokat hozott, akik teljesítenek. És a közönséggel is elfogadtatta magát. Pedig Rebrov sohasem a szurkolóknak akart megfelelni, nála nem az számít, hogy az illető magyar-e vagy külföldi, mindig a jobbik játszik. Szerintem a Fradi a szerdai meccs esélyese, és csak Lucescu miatt mondom azt, hogy néhány százalékot a Dinamónak is adok. 

Kinek fog drukkolni szerda este a tévé előtt?

Jaj, ne hozzon már ilyen helyzetbe! Minden szál a Dinamóhoz köt, Kijevben lakom, az öregfiúk szövetsége révén kötődöm is a klubhoz, ugyanakkor magyar vagyok, és imádom a Fradit is. 

De mégis, valakinek csak-csak fog szurkolni!

Na jó, ha mindenáron ki akarja húzni belőlem, elárulom, kinek szurkolok: a mieinknek!