A 37 éves, 118-szoros brazil válogatott Dani Alves 2008 és 2016 között 247 mérkőzésen viselte a Barcelona mezét, és ahogy az interjúban fogalmazott, a Camp Nouból akart visszavonulni, de a klub vezetősége másképp akarta.

Sohasem hagytam volna el a klubot, ha a vezetőség korrekt módon jár el velem szemben. De amikor 2016-ban lejárt a szerződésem, egyszerűen nem kínáltak újat – mondta az játékos, aki ma már a brazil bajnokságban remekel, a Sao Paulo játékosaként, mezén 10-es számmal, irányító középpályásként. – Sajnos, a csapat ma már felismerhetetlen, nincs identitása, a klub messzire eltávolodott attól a filozófiától, amelynek köszönhetően az én időben korszakot jelölt ki az európai, sőt, a világfutballban.

Dani Alves az interjúban az alábbi ütős megállapításokat tette.

• A Barcelonának korábban volt identitása, manapság viszont már egy seftes klub, szinte kizárólag a játékosok adásvételéből él. Így szert lehet tenni értékes labdarúgókra, de olyanokra nem, akik képviselnék a klub filozófiáját. 

• Nyilvánvaló, hogy megváltozott a klubfilozófia, és ez érthetően zökkenőkkel jár. Nekem úgy tűnik, hogy a klub elveszítette az önazonosságát, és hosszú időbe fog telni, mire visszanyeri azt.
• A vezetőség, hogy úgy mondjam, prostituálódott. Meglehet, Bartomeu elnök rossz tanácsadókra hallgatott. Túlságosan is befolyásolhatónak tűnik, a környezete megrontotta.
• A Bayerntől elszenvedett 8-2-es vereség borzalmas csapás volt, de kiheveri a klub, ahogy a brazil válogatott is kiheverte a 2014-es vb-n a németektől kapott hetest. De ilyesmi nem történhet meg még egyszer.
• Luis Suárez és Rakitic távozása a klubnál zajló folyamatok következménye. A Barcelona már csak seftel, a játékosok árucikké váltak. 
• Sohasem hagytam volna el a Barcelonát, de kiderült, hogy ki akarnak dobni a hátsó ajtón. Ha tisztességesen bántak volna velem, ma is itt futballoznék. 2008-ban a Real Madrid – amely, teszik, nem teszik, egy hatalmas klub – óriási összeget ajánlott nekem, én mégis a Barcelonát választottam. Ezek után nem ezt érdemeltem. Amikor lejárt a szerződésem, egy büdös szót sem szóltak hozzám.
• Azért mentem a Juventusba, mert be akartam bizonyítani, hogy még tudok futballozni. És hogy a Barcelona visszahívjon. És be is bizonyítottam, de a klubvezetés nem volt annyira tökös, hogy beismerje, tévedett, amikor nem újította meg a szerződésemet. 

• Amikor elmentem a Juventustól, a Manchester City hívott, konkrétan Guardiola, de a család Párizsba akart menni, no meg Neymar is kapacitált, és ezért a PSG-t választottam. Pep meg is haragudott rám.
• Messivel csodás volt a kapcsolatom. Ezért is sajnálom, ami most történik körülötte. Úgy látom, Leo magányos. Amikor el akart menni a klubtól, küldtem neki egy üzenetet, hogy ne tegye. Nem állítom, hogy ezért maradt, de – maradt.
• Nincs olyan játékos, aki ne bánná meg, ha elhagyja a Barcelonát. Tudom, hogy Neymar is megbánta, de nincs mese, tovább kell lépni. Utólag be kell vallanom, életem legszörnyűbb éve volt, amit a Juventusnál töltöttem, mert azt hittem, hogy minden olyan lesz majd, mint Barcelonában. Hát nem volt olyan...
• A Sao Paulónál mást játszom, mint korábban, középpályás vagyok. Ha kell, előrébb, ha kell, hátrább. 37 éves vagyok, de a kor csak egy szám. Amíg szeretem a futballt, addig csinálni fogom. Ha a csapat győz, akkor nem nehéz. A győzelem a leghatékonyabb drog. 
• Azt mondják, Dest az utódom, de a hasonlítgatások nem vezetnek sehová. Ha egy tanácsot kellene adnom neki, akkor ez a következő lenne: szerezze meg a labdát, és minél gyorsabban adja oda Messinek. 
• Xavi előbb-utóbb a Barca edzője lesz, ez nem kérdés. De csak akkor szabad elvállalnia a felkérést, ha a klubnál rendeződtek a viszonyok. Mert különben gyorsan elvérezne, és ezt egy ilyen legendának nem szabad megkockáztatni.

(Borítókép: Dani Alves, Lionel Messi és Neymar 2015-ben / David Ramos/Getty Images)