Azon talán lehet vitatkozni, hogy Diego Armando Maradona vagy Pelé volt a nagyobb futballista, de az megkérdőjelezhetetlen, hogy az immár halhatatlan argentin legendánál nagyobb hatással senki sem volt a (futball)világra. Nemcsak káprázatos tehetsége, hanem vibráló, lehengerlő és persze sokszor ellentmondásos személyisége tette olyan ikonná, aki évtizedeken át kibérelte a nagy világlapok címoldalát. 

Életében és halálában.

A félmilliós példányszámú Marca szerkesztősége például olyasmire szánta el magát, amire még sohasem: csütörtökön különszámmal jelent meg az újság Maradona tiszteletére. A címlapon egy idézet olvasható Maradonától:

Ha meghalok, újra akarok születni, és újra futballista akarok lenni. És újra Diego Armando Maradona akarok lenni. Olyan játékos vagyok, aki örömet adott az embereknek, és ez nekem elég, sőt, még túl sok is.

Az újság minden egyes lapja a 10-es sorszámot viseli, emlékezve a halhatatlan tízesre. 

A L'Équipe is a teljes címlapját Maradonának szenteli – ahogy gyakorlatilag az összes sportújság a világon –, ezzel a szöveggel: Isten halott. 

De még a politikai napilapok – például a Süddeutsche Zeitung is – címlapján hozza Maradona halálhírét és fotóját. 

Jorge Valdano, aki szerda este az Internazionale–Real Madrid Bajnokok Ligája-mérkőzés kommentátora volt a spanyol televízióban, a San Siro oldalvonala mellett állva élő adásban sírva fakadt, amikor szóba hozták egykori játékostársát, akivel 1986-ban együtt emelhették magasba a világbajnoki trófeát.

 Nápoly városa, amely hét éven át volt Maradona otthona, s ahol istenítették, és a mai napig istenítik az argentin zsenit, aki fennállása első olasz bajnoki címét ajándékozta a Napolinak 1987-ben gyászban van, tömegek zarándokolnak el a San Paolo Stadionhoz, ahol mécsesek, Maradona-fotók ezreivel emlékeznek meg a város hőséről. Nápoly polgármestere a halálhírre reagálva szinte azonnal bejelentette, hogy a San Paolo Stadiont átkeresztelik, és ezentúl Maradona nevét viseli az ikonikus aréna. 

Maradona élete tele volt rejtélyekkel, és haláláról ugyanez elmondható. Akár sorsszerűnek is tekinthetjük, hogy ugyanúgy november 25-én távozott el az árnyékvilágból, ahogy a gyertyát ugyancsak két végén égető északír futballzseni, George Best (2005) vagy az a Fidel Castro (2016), akinek vendégszeretetét négy éven át élvezte Havannában. 

Az El Mundo című spanyol lap felidézi Maradona ellentmondásos életének a nyilvánosság elől eltitkolt epizódjait. Úgy hírlik, mintegy százmillió dolláros örökséget hagyott gyermekeire... kikre is? Hivatalosan három lánya van, Dalma (34), Giannina (31) és Jana (25), az első kettő a feleségétől, Claudia Villafanétól, a harmadik egy házasságon kívüli kapcsolatból bizonyos Valeria Sabalaintól. Utóbbi lányt 2008-ban ismerte el sajátjának.

De van egy szintén 34 éves fia, Diego Jr., akinek Cristina Sinagra az anyja, és a hölgynek éveken át havi 4000 dolláros tartásdíjat fizetett Maradona. Aztán ott van a mindössze hétéves Dieguito Fernando, aki egy Verónica Ojeda nevű hölgytől származik. A fentieken kívül ikrei is születtek Maradonának, Joana és Lu, akiknek egy kubai asszony, Adonay Fruto az édesanyja, sőt van egy Javielito nevű kisfiú, akinek egyelőre nem is ismerik az anyját. Utóbbi is Kubában született, a jelek szerint nem töltötte tétlenül a nagytermészetű labdarúgó a kubai éveket.

Ez legalább nyolc gyermek hat különböző anyától, de pletykaszinten tudni vélik, hogy Kubában van még egy Maradona-ivadék.

De ettől eltekintve sem volt eseménytelen Maradona élete. 22 évesen ismerkedett meg a drogokkal, de majdnem tíz évnek kellett eltelnie, mire lebukott egy teszten a Napoli egyik mérkőzése után; kokain nyomait fedezték fel a szervezetében. Híre kelt, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a nápolyi alvilággal, a camorrával. Mi több, egyszer állítólag hárommillió dollár fejében együtt vacsorázott Kolumbiában a cali drogkartell fejével, Miguel Rodríguez Orejuelával. Sokan azt sem nézték jó szemmel, hogy 2000 és 2005 között Kubában élt Fidel Castro vendégszeretetét élvezve, a Las Praderas nevű klinikán lábadozott drogfüggőségéből és próbált megszabadulni fölös kilóitól. (Az alig 168 centis Maradona a „csúcson ” 120 kilót nyomott, csak úgy tudott valamelyest lefogyni, hogy gyomorszűkítő műtétet hajtottak végre rajta.)

Botrányainak se szeri, se száma; egy alkalommal légpuskával lövöldözött az őt zaklató újságírókra, amiért két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az oroszországi világbajnokságon – ahová díszvendégnek hívta meg Putyin elnök – annyira berúgott az egyik meccsen, hogy úgy kellett besegíteni a díszpáholyba, különben legurult volna a lépcsőn. Jóval korábban pedig, amikor Polinéziában nyaralt a családjával, összetört egy poharat Miss Bora-Bora fején, mert a szépségkirálynő állítólag megsértette Maradona lányát, Gianninát...

De hagyjuk az elhunyt óriás botlásait, sokkal hosszabb a fényes tetteinek a sora. Ahogy győzelemre vezette Argentínát az 1986-os mexikói világbajnokságon, és négy évvel később, egy összehasonlíthatatlanul gyengébb válogatottal majdnem ismételni tudott Olaszországban, csak egy vitatható tizenegyessel tudta legyőzni Németország 1-0-ra az argentinokat a döntőben. A két olasz bajnoki cím a Napolival, az UEFA-kupa elhódítása, a futballtörténelem legcsodálatosabb gólja Anglia ellen a mexikói vb-n. (Nem Isten kezére gondolunk...)

Ha már Isten szóba került... Ferenc pápa a halálhírről értesülve közölte, hogy imába foglalta honfitársának a nevét, és megemlékezett a találkozásaikról. A Vatikán közölte, hogy az egyházfő az elmúlt napokban is imádkozott Maradonáért, amikor meghallotta, hogy honfitársának egészségi problémái vannak. Ferenc pápa, a nagy futballbarát – San Lorenzo-szurkoló – többek között 2014-ben találkozott a futballcsillaggal egy privát audiencia keretében. Legutóbb 2016-ban beszéltek egymással telefonon.

Ma már tudjuk, ez volt kettejük utolsó beszélgetése. 

(Borítókép: Marca / L'Equipe 2020. november 26-i címlapja)