Életemben először palackkal merültem Máltán, ahol egy barlangból kifelé nézve megláttam az óriási nyílt tengert, és hirtelen azt éreztem, minden összeállt, itt még van keresnivalóm. Nagyon érdekes élmény, hogy egy elvileg természetellenes közeg hogyan tud ennyire vonzó lenni egy ember számára. Ilyesmi lehet az űrutazás – idézte fel tenger alatti első élményét Nemes Fruzsina.

Hogyan váltott át a szabadtüdős változatra?

Csak egyszer merültem palackkal, és szeretném majd újra kipróbálni, de a víz alatti lélegzés nagyon idegen számomra, és zavar, hogy nem lehet akármikor feljönni a felszínre. Emiatt kezdtem el keresgélni más lehetőségeket, és találtam rá az apneára. Megcsináltam négy éve egy alapkurzust, és elkezdtem edzeni az akkori csapattal. A régi csapatból kiszállva alapítottuk meg a többiekkel a nOxygen Apnea Clubot, aminek mai napig a versenyzője és a grafikusa vagyok.

Na hogy is volt ez a lengyelországi merülés?

Apukám Varsóban dolgozik már hosszú ideje, azért mentem ki, hogy meglátogassam a családot. Eközben hallottam, hogy hamarosan megnyílik Mszczonówban, a fővárostól 40 kilométerre ez a Deepspot nevű medence, amely a 45,5 méterével a legmélyebb a világon, két méterrel mélyebb, mint az Y-40 Deep Joy (Mély öröm), amely Észak-Olaszországban van Montegrotto és Abano Terme között. Nem akartam elhinni, hogy megnyitják a vírushelyzet alatt a medencét, de nem hagyott nyugodni a dolog. Beszéltem a lengyel edzőmmel, aki oktató is a Deepspotban, és fel szokott készíteni nemzetközi versenyekre. Ő mondta, hogy hamarosan megnyílik a medence, várjam meg. Mindennap felhívtam a céget, hogy mikor nyitnak ki, mert első akartam lenni, aki lemerül. Végül november végén, a visszautam előtt két nappal megnyílt, és így én lehettem az első, aki kipróbálhatta. Nagy mázli volt.

Mit szóltak?

Nagyot néztek, nem számítottak rá, hogy egy magyar lesz az első. Szupermodern a hely, és teljesen más élmény, mint a tengeri merülés. Nagyon érdekes, hogy csak minimális felhajtóerő van, és tíz métertől már csak zuhan le az ember, nem is kell úszni. Felfelé viszont annál megerőltetőbb. Most 35 métert mentem, nem volt reális a touchdown, a fenék elérése, mert augusztusban merültem legutóbb, és kell pár nap, amíg az ember megedzi magát ilyen mélységekhez.

Ha nagyon muszáj, még tíz métert rátett volna?

Nem, mert már éreztem, hogy a lehetőségeim határán vagyok. Mély merüléseket nem érdemes félvállról venni, életveszélyes lehet. Annyit szabad csak menni, amit az ember biztosan és élvezettel meg tud úszni, fokozatosan mélyebbeket.

Mennyi ideig tart lemenni 35 méter mélyre és visszajönni?

Körülbelül másfél perc.

Mennyi a rekordja?

Úszás nélkül lebegve (ez a statikus versenyszám) csak három és fél perc. Ebben a versenyszámban én nem vagyok jó, sajnos.

Csak?!

Ez versenyszinten tényleg nem sok. A világrekord már talán van 12 perc is. Én, ha nem mozgok, nem tudom úgy kikapcsolni az agyam, mint úszásnál, így én az úszóversenyszámokat szeretem, és abból is leginkább az uszony nélküli úszást. Eddig medencében uszony nélkül 112 méter, uszonnyal 135 méter a rekordom, és ebben a két versenyszámban jelenleg én tartom a magyar rekordot. Jó lenne mélyre is többet menni, most karácsonykor megint kimegyek Mszczonówba, és megpróbálkozom a 45 méterrel.

Egy átlagember egy percet sem bír ki.

Még ez sem igaz, én találkoztam olyan emberekkel, akik első nekifutásra négy percet is kibírtak a víz alatt levegővétel nélkül. Adottság kérdése is.

És az nem fenyeget, hogy a nagyon erős akaraterejű ember ájulásig visszatartja a levegőt, és aztán meghal?

Talán az ego a legveszélyesebb része a dolognak. Ha az ember elbízza magát, és nem figyel a teste jelzéseire, könnyen elájulhat. Ezért sem szabad soha ezt a sportot egyedül csinálni. A freedive-osok, vagyis a szabadtüdős merülők mottója: safety first!

Tengerben szokott merülni?

Igen, amikor csak tehetem, tengerben merülök. Nyáron voltam Dahabban, Egyiptomban, a Vörös-tenger partján. Igazi korallzátonyos búvárparadicsom, a szabadtüdősök Mekkája. 

Hová menne el legszívesebben, ha tehetné?

Sok helyet kipróbálnék, de nagyon vonzanak a mexikói cenoték, ezek a természetes módon kialakult kútszerű karsztképződmények, amelyekből a Yucatán-félszigeten van a legtöbb.

Mi a jó a merülésben?

Egyrészről a merülés összehozott egy csomó új emberrel, másrészt segít kicsit abban, hogy az ember a saját maga legjobb barátja legyen. Bár van biztosító búvár, leginkább magamra számíthatok minden merülésnél. Fontos része a felkészülésnek a meditáció is, így van egy nyugtató hatása is, ami kihat az ember életének a többi részére. Egyfajta terápia.

De szabad tüdővel nincs lépcsőzetes felmerülés, ugye?

Elvileg nincs, bár az az illető, aki lement 200 méter mélyre, lépcsőzött felfelé.

Most viccel? Szabad tüdővel?

Herbert Nitschnek hívják, osztrák pilóta, 2007-ben egészen pontosan 250 méter mélyre ment le, de sajnos agyvérzést kapott, élet-halál között lebegett. Nem tudom, hogy ez számít-e rekordnak, mert épségben vissza is kell jönni. Neki sajnos nem sikerült.

A merülés után érdeklődők jelentkezését szívesen várják a nOxygen Apnea Clubnál: https://www.facebook.com/noxygenapnea

(Borítókép: Nemes Fruzsina)