Rakonczay Gábor számára a tervezettnél előbb véget ért az atlanti-óceáni kaland. Az extrémsportoló úgy döntött, hogy hat nap után nem folytatja tovább az evezést egy SUP-deszka tetején, és mentőhelikopterrel visszatér a szárazföldre. A kalandos napokról a saját Facebook-oldalán osztott meg részleteket egy élő videóbejelentkezésben, ugyanis jelenleg Tenerifén tartózkodik. Azt mondta:

Nincs csalódottság és elkeseredettség bennem. Egy olyan szituációból sikerült kijönnöm, ami után örülök, hogy megmaradtam. Hat napig eveztem. Az időjárás viszonylag rendben volt, 20 csomós széllel, jó széliránnyal. Jól haladtam, jó volt a sebességem is. Sajnos elég hamar átáztam, de pontosan tudtam, hogy ez vár rám.

Rakonczaynak komoly problémái voltak az alvással, és volt olyan pillanat, amikor majdnem az óceánba vetette magát.

Az alvással volt nagy problémám: első nap nem aludtam, majd mindössze 40 percet hunytam le a szemem. Ez napokkal később 1-2 órára növekedett. Úgy kellett ezt elképzelni, hogy közben jöttek a hullámok, becsapott a víz, rendkívül nehéz volt. Voltak hallucinációim is. Kapaszkodni kellett éjszaka, próbáltam csukva tartani a szemem.

Egyszer csak éjszaka úgy érezte, hogy meleg a víz, jó lenne levenni a mentőmellényt és belemenni a vízbe:

Itt már éreztem, hogy baj van, hiszen 16 fokos volt. Már egy üzenetet is nehéz volt megírnom az otthoni háttércsapatnak. Itt éreztem, hogy nagy a baj, főként fejben, ezt fizikailag nem lehet tovább csinálni.

Az ötödik napon aktiválta a mentőcsónakot, amiben fel tudott melegedni. Levette a vizes ruháit, teljesen átfázott, elfáradt, és félt, hogy fel fog borulni.

Egyszerűen kellett hozni egy döntést, hogy ez így nem oké

– folytatta az elmúlt napok történéseinek felidézését.

A magyar sportolót hajóval nem sikerült kimenteni, végül egy helikopter jött érte.

A hajóm ott kellett hagynom, ami az álmom is volt, és benne a rengeteg ember támogatása. Az, hogy meglesz-e, az a jövő zenéje, 2 hónapig él benne a jeladó. Átszóltam egy tankerhajónak rádión, amely értem is jött, de nem mertük megkockáztatni a mentést. Végül egy mentőhelikopter jött értem. Leeresztettek egy embert hozzám, aki segített felvinni a 3-4 méteres hullámok között. Leszálltunk egy reptéren, betekertek ruhákba, kaptam kávét, teljesen ki voltam hűlve

– idézte fel Rakonczay, aki most úgy véli, hogy ilyen kockázattal járó kalandba soha többé nem fog belevágni.

Azt mondom most, hogy elmentem a határig. Ilyen veszélyfaktorral bíró dolgot nem hiszem, hogy fogok már csinálni a jövőben. Fontosnak éreztem belül, hogy feszegessem a határaimat, de most úgy érzem, hogy itt a vége.