Ha nagyon le akarnánk csupaszítani a női vízilabdázók trieszti olimpiai selejtezőjét, akkor azt mondanánk: egy meccs a világ. Pontosabban az olimpia. Ugyanis a január 23-i elődöntőig mindenképpen el kell jutniuk Keszthelyi Ritáéknak, és ha azt a mérkőzést megnyerik, akkor már készülhetnek Tokióra. Ha nem... De erre ne is gondoljunk!
„Mindenki negatív.”
Ezek voltak Bíró Attila szövetségi kapitány első szavai, amikor szombat délután felvette a telefont a női vízilabda-válogatott utolsó hazai PCR-tesztje után, a trieszti olimpiai selejtezőre történő elutazás előestéjén. Ennél jobban semmi sem tudná jellemezni az elmúlt lassan egy évet a sport világában; egy csapathirdetésnél a legfontosabb rendező elvvé az lépett elő, hogy ki kapta el a koronavírust és ki nem. Szerencsére hölgypólósainknál ez idő szerint senki sem.
Aztán már sorolta is a kapitány az itthon maradókat: Máté Zsuzsanna és Horváth Brigitta, a tizenöt Triesztbe utazó között pedig a kapus Kasó Orsolya és a mezőnyjátékos Antal Dóra a tartalék. Ők is utaznak, de csak a akkor jutnak szóhoz, ha valaki netán kidőlne a sorból a tizenhármak közül. Ha 1988-ban, a labdarúgók bundabotránya és a letartóztatások idején Mezey György szövetségi kapitány azt mondhatta, hogy a rendőrség állítja össze a válogatottat, akkor most minden túlzás nélkül a tesztelő egészségügyiek.
„Ha bárki pozitív tesztet produkálna odakint, akkor lehet cserélni, Kasó és Antal akkor ugranak be – folytatta a kapitány. – A stáb a szokásos, Tóth László barátom a segítőm, Ács Bertalan a kapusedző, valaha mindketten a játékosaim voltak. És pszichológusként továbbra is Csernus Imre segíti a csapatot. Nos, két úton lehet kijutni az olimpiára, az elsőről mi már lemaradtunk, ahhoz egy éve a Duna Arénában meg kellett volna nyernünk az Európa-bajnokságot, de hát mondjon egy olyan csapatsportágat, amelyikben mi, magyarok biztosra mehetnénk! Így maradt a másik út, amelyiken végig is kell mennünk, a trieszti selejtező, ahonnan az első kettő jut tovább. Emberi számítás szerint január 23-án dől el a sorsunk, az elődöntőig akkor is el kell jutnunk, ha a fene fenét eszik, ott pedig vagy a hollandokkal találkozunk, vagy pedig a házigazda olaszokkal. Ha az elődöntőben győzünk, akkor ott vagyunk az olimpián.”
Négy éve nem volt ilyen gond, akkor Bíró válogatottja megnyerte Belgrádban az Eb-t, és ezzel kint volt Rióban.
„Most az a kérdés, hogy a budapesti Eb óta eltelt egy évben előre tudtunk-e lépni a Covid-19 által előidézett mostoha körülmények ellenére. Hazai medencében sem játszott rosszul a csapat, bronzérmet szerzett, de azóta alig volt játéklehetőség. Az Eb után Szentesen 12-7-re megvertük a hollandokat világliga-meccsen, de azon kívül semmi. És az sem igazán mérvadó, nem szabad abból a 12-7-ből kiindulnunk, annak a mérkőzésnek nem volt akkora tétje, mint annak lenne, ha Triesztben összekerülnénk az elődöntőben. Akár velük, akár az olaszokkal. Az mondjuk nem hátrány, hogy Gianni Lonzit, az európai szövetség, a LEN vízilabda szakbizottságának olasz elnökét nyugdíjazták, helyére a spanyol Ángel Moliner került.”
A kapitány érdekes szempontra hívta fel a figyelmet a koronavírus járvány okozta korlátozások, az egész világot sújtó depressziós hangulat közepette.
„Felértékelődött az edzések, az uszodába járás szerepe. A lányoknak már az is változatosságot jelent ezekben az egyhangú napokban, hogy rendszeresen eljárhatnak a világ legszebb környezetébe, a Margit-szigetre, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodába, hogy kiszabadulhatnak a Hotel Hélia luxusbörtönéből, ahol buborékban töltöttük a felkészülés heteit. És azt is értékelték a játékosok, hogy sok országgal ellentétben nem állt le a bajnokság, űzhették a foglalkozásukat, kapták a fizetésüket, ami nem eget verő, messze nem akkora, mint a futballistáké, de egy válogatott pólósnak mégis stabil megélhetést biztosít. Azért ez nem csekélység. Hiszen még az olyan nyugati megakluboknál is, mint a Barcelona, csökkenteni kellett a fizetéseket. És örömmel tapasztalom, hogy a lányok értékelik mindezt, hogy a vírushelyzet dacára sem lettek munkanélküliek.”
A magyar vízilabdát egyébként nemcsak a válogatott képviseli az olasz városban, Kemény Dénes, a FINA edzőbizottságának alelnöke, Vári Attila, a magyar szövetség elnöke, Molnár Tamás, a FINA és a LEN vízilabda bizottságának tagja és Madaras Norbert, a magyar szövetség alelnöke ott lesz a nézőtéren a fontos meccseken, amelyeket egyébként nézők nélkül, zárt kapuk mögött bonyolítanak le, úgymond buborékban. „Nehogy már zárt kapuk mögött úgy csalják el a meccseket, ahogy akarják!”, jegyezte meg Bíró, utalva Keményék jelenlétének fontosságára. A csapat egyébként vasárnap reggel autóbusszal vágott neki a mintegy hétórás túrának.
Az olimpiai selejtező résztvevői, Trieszt, január 19-24.
A-csoport: Hollandia, Franciaország, Olaszország, Szlovákia
B-csoport: Görögország, MAGYARORSZÁG , Izrael, Kazahsztán
A magyarok mérkőzései: január 19. , 14,00 óra, Izrael, január 20., 16.00 óra, Kazahsztán, január 21., 14.00 óra, Görögország, január 22. negyeddöntő (várhatóan Franciaország vagy Szlovákia ellen), január 23. szombat, elődöntő (várhatóan Hollandia vagy Olaszország ellen), január 24. helyosztók.
A magyar válogatott, kapusok: Gangl Edina (UVSE), Magyari Alda (Dunaújváros). Mezőnyjátékosok: Garda Krisztina (Dunaújváros), Gurisatti Gréta (Dunaújváros), Gyöngyössy Anikó (BVSC), Illés Anna (FTC), Keszthelyi Rita (UVSE), Leimeter Dóra (BVSC), Parkes Rebecca (UVSE), Rybanska Natasa (UVSE), Szilágyi Dorottya (Dunaújváros), Szücs Gabriella (UVSE), Vályi Vanda (FTC). Tartalékkapus: Kasó Orsolya (FTC). Tartalék mezőnyjátékos: Antal Dóra (UVSE)
A magyarok valamennyi mérkőzését közvetíti az M4 Sport.
(Borítókép: Vályi Vanda a budapesti vízilabda Európa-bajnokság női tornáján a harmadik helyért játszott Hollandia - Magyarország mérkőzésen a Duna Arénában 2020. január 25-én. Fotó: MTI/Czagány Balázs)