Február 16-án az RB Leipzig a Liverpoolt, 24-én a Borussia Mönchengladbach a Manchester Cityt fogadja Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő mérkőzésen – a Puskás Arénában. A semleges helyszín kiválasztásának az oka: a német csapatok nem játszhatnak saját stadionjukban angol ellenféllel, mert Németország a koronavírus brit mutánsa miatt nem fogadhat beutazókat a szigetországból, ennek megfelelően labdarúgókat sem. 

Az Index úgy értesült, hogy az RB Leipzig–Liverpool-mérkőzés Budapestre csábításában komoly szerepet játszott a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely már régóta kiváló, mondhatni meghitt viszonyt ápol a lipcsei klubbal, amelyben a magyar válogatottnak most már három kulcsjátékosa (Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szoboszlai Dominik) futballozik. A másik összecsapás, amelynek a Mönchengladbach a pályaválasztója, már elsősorban az Aréna marketingcsapata munkájának köszönhetően jött Budapestre. 

A Kicker arról írt a hétfői nyomtatott számában, hogy a lipcseieknek felajánlották a Tottenham stadionját is, ám a németek praktikusabb és olcsóbb megoldásnak vélték a budapesti helyszínt. Természetesen pályaválasztóként a Leipzig állja a költségeket, így például a létesítmény bérléséért is ő fizet.

Lapunk megkereste a klubot, hogy miért éppen a Puskás Arénára esett a választás.

Különféle alternatívákat is megvizsgáltunk korábban. Budapest könnyen megközelíthető, az általános infrastruktúra jó, mind a helyszín, mind az utazás és a szállás szempontjából. Emellett a Puskás Arénának tapasztalata is van Bajnokok Ligája-mérkőzések megrendezésében, ez pedig az UEFA számára is fontos volt

– indokolta a döntést a Leipzig az Indexnek.

Különböző okok miatt választottuk a budapesti Puskás Arénát. Köszönjük az UEFA-nak és a Magyar Labdarúgó-szövetségnek a támogatást

– ezt már Stephan Schippers, a Mönchengladbach ügyvezetője nyilatkozta a bejelentés után.

Szerkesztőségünk szeretett volna tájékozódni arról, vajon milyen és mekkora hasznot generál a két nagy presztízsű mérkőzés a 190 milliárd forintért felépült, valóban pazar létesítménynek – amely felkerült az építészeti Oscar rövidlistájára is –, de ezen túlmenően Budapestnek és Magyarországnak is. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, mennyit fizet a két német klub a stadion használatáért. 

Sikerült beszereznünk egy érdemi nyilatkozatot a 67 000 férőhelyes stadiont működtető Nemzeti Sportközpontoktól (NSK), de a tarifára vonatkozó kérdésünket nem válaszolták meg. Ez már csak azért is különös, mert tavaly a Magyar Hang konkrét adatokat kapott több mérkőzés bérleti díját illetően. Így például a szeptember 24-i UEFA Szuperkupa megrendezéséért 211,2 millió forintot fizetett az európai szövetség az NSK-nak, a 2019. november 15-i megnyitóját jelentő Magyarország–Uruguay (1–2) barátságos mérkőzést telt ház, 67 ezer néző előtt rendezték. Három nappal később pedig a Gera Zoltán vezette U21-es válogatott mérkőzött itt Ausztria korosztályos csapatával (0–1). A két találkozóért összesen 83 millió forintot számláztak az MLSZ-nek. A szeptemberi zárt kapus Magyarország–Oroszország Nemzetek Ligája-mérkőzés (2–3) tarifája 12,5 millió forint volt, a Magyar Kupa döntője – a Honvéd a Mezőkövesdet győzte le – ennél is olcsóbb volt: a szakszövetségnek 9,2 millió forintba került a stadion. Előfordult az is, hogy klubcsapat bérelte ki a létesítményt. A Budapest Honvéd kupaelődöntőn fogadta itt az MTK-t, a Honvéd több mint 7 millió forintot fizetett a stadionért.

Íme a lapunkhoz eljuttatott NSK-közlemény:

Az RB Leipzig és a Borussia Mönchengladbach azt követően kereste meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) és a Puskás Aréna üzemeltetőit, és tett technikai látogatást a helyszínen, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a létesítményt a figyelmükbe ajánlotta. Az UEFA ajánlása az eddigi rendezések tapasztalatainak köszönhető: a Puskás Aréna kifogástalan házigazdája volt a Bayern München–Sevilla UEFA Szuperkupa-mérkőzésnek, a Ferencvárosnak a Juventus és a Barcelona elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésének, továbbá számos válogatott-összecsapásnak, illetve a Magyar Kupa döntőjének.

A pályaválasztó klubok a Puskás Aréna használatáért bérleti díjat fizetnek, és a rendezéssel kapcsolatos valamennyi költség őket terheli. Az árak megegyeznek a zárt kapus válogatottmeccsek rendezési bevételeivel, de a pontos összegek üzleti okokból nem nyilvánosak.

Az RB Leipzig–Liverpool- és a Borussia Mönchengladbach–Manchester City-mérkőzésnek, természetesen a magyar hatóságok és az UEFA szigorú biztonsági előírásainak eleget téve, zárt kapuk mögött ad otthont a Puskás Aréna. A csúcsmérkőzések megrendezése így is számos előnnyel jár. A Budapestre érkező sportolók szállodai és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe, bevételhez juttatva a lezárásokat alaposan megszenvedő szektort. A Puskás Aréna is jól jár vele anyagilag, miután kényszerű okokból számos egyéb eseményt, köztük koncerteket, konferenciákat kellett lemondani vagy elhalasztani. Az immár a csoportkörön túlmutató BL-meccsek további referenciák, üzletileg is hasznosak újabb rangos nemzetközi kupamérkőzések rendezéséhez. Bízunk abban, hogy a járvány okozta kényszerű zárt kapus időszak után a magyar szurkolók mielőbb már a helyszínen élvezhetik ezeket.

Emellett a Puskás Arénáról, Budapestről és Magyarországról készülő felvételek a televízión, újságokon keresztül világszerte százmilliókhoz jutnak el, erősítve a stadion, a főváros és az ország presztízsét, hírnevét. A nagy nemzetközi sportesemények a koronavírus-járványt követően is segíteni fogják a gazdaságot, fontos és jelentős bevételhez juttatva a vállalkozásokat.

Ezek után az Index kiderítette, mennyit is fizet a két német klub azért, hogy a Puskás Arénában rendezhesse a február 16-i és a 24-i BL-nyolcaddöntőjét a Liverpool, illetve a Manchester City ellen. 

Plusz természetesen az áfa, azaz a németek alkalmanként mintegy 114 000 eurót utalnak át a stadionbérlésért. Nagyságrendileg ugyanannyit, mint amennyit az MLSZ fizet egy válogatott meccsért.

(Borítókép: A Puskás Aréna 2019. november 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)