Nem elég, hogy egy éve birkózunk a koronavírussal, lovas berkekben már nemcsak az emberek, hanem az állatok egészségéért is aggódni kell. A négylábúak életét ugyan nem a Covid–19, hanem az EHV–1 nevű herpeszvírus veszélyezteti, de a lovak számára ez is halálos végkifejletű fertőzés – olyannyira, hogy öt állat már belehalt a vírusba.
A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) szerint a fertőzés az érintett lovak légútját és idegrendszerét támadja meg, továbbá a vemhes kancáknál vetélést idézhet elő. A herpeszvírusnak kilencféle törzse van, bizonyos törzsek azonban olyan heves reakciót váltanak ki az állatok szervezetében, hogy a lovak több hétig karanténba kényszerülnek. Azok a lovak, amelyek szervezetében kimutatják a vírust, nem utazhatnak és nem versenyezhetnek.
Az évtizedek óta nem tapasztalt súlyossággal tomboló herpeszvírus-fertőzésre 2021. február 20-án (szombaton) a FEI egy valenciai versenyén figyeltek fel.
A Quality for horses and riders Facebook-bejegyzése szerint péntekről szombatra egyre több ló lett rosszul, ezért kellett másnap lezárni a versenyt. Azért veszélyes ez a kórság, mert vannak olyan lovak, amelyek nem mutatnak semmiféle tünetet. Volt állat, amelyik negatív teszttel rendelkezett, mégis betegeskedett, de pozitív eredménnyel rendelkező, tünetmentes lovat is találtak. Ez a furcsa jelenség azt jelentheti, hogy egy mutáns vírussal állnak szemben a lovak és lovasaik.
A március 3-i adatok szerint legalább 83 ló elkapta a kórságot. A Nemzetközi Lovas Szövetség az alábbi intézkedéseket foganatosította, valamint ezeken felül is jó néhány rendeletet:
A tünetek a herpeszvírus fajtáját nézve változhatnak, az EHV–1 okozta leggyakoribb panaszok:
A herpeszvírus tünetei a kórokozóval való érintkezés után körülbelül tíz nappal jelentkeznek. Mivel a beteg lovak más kórságok tüneteit is mutathatják, az állatorvosnak orr-, garat- és vérmintát kell vennie, hogy a laboratóriumi vizsgálat helyes diagnózist eredményezzen. A beteg lovaknál másodlagos bakteriális fertőzés alakulhat ki, a neurológiai szempontból súlyosan érintett lovakat pedig el is altathatják.
A lóherpesz akár 5 méteres távolságból a levegőn keresztül is képes az egyik lóról átkerülni a másikra. Az istállóban álló lovak szoros érintkezés és köhögés által is terjeszthetik a vírust. Ám a herpeszvírust nemcsak az állatok adhatják át egymásnak, hanem emberek által is könnyen terjed. A kórt etetés közben is elkaphatják az állatok, továbbá a lovászok öltözékén és a lószerszámokon is megtelepszik. (Érdemes tehát minden állatnál külön felszerelést használni.)
A legnagyobb problémát a lószállítás jelenti, ugyanis a lovak mozgatásával megnő a vírus terjedésének kockázata. A lószállító teherautók és utánfutók melegágyai lehetnek a fertőzésnek. Létfontosságú, hogy a járműveket minden szállítás után, az istállókat pedig naponta fertőtlenítsék.
Az ördög nem alszik, így nemcsak a beteg, hanem a fertőzött lóval korábban kapcsolatban levő állatot is el kell különíteni, majd tesztelni. A FEI szerint érdemes a lovak hőmérsékletét naponta kétszer megmérni, a lázas egyedekhez pedig azonnal orvost hívni.
A vírus két törzse (EHV–1, EHV–4) ellen létezik ugyan oltás, de ez az idegrendszeri megbetegedések ellen nem véd. A vakcina segít megelőzni a terjedést, valamint véd a légzőszervi tünetek súlyosbodásától. Fontos azonban tudni, hogy az oltást a vírus kitörése idején nem szabad alkalmazni. A fertőzött lovak infúziót kapnak, a kezelésre egyes állatok jól reagálnak, míg mások kevésbé.
A Magyar Lovas Szövetség határozata értelmében hazánkban a következő versenyek maradnak el:
És felmerül a kérdés: ha a koronavírus-járvány nem is szól közbe, lehet, hogy idén a herpeszvírus miatt hiúsul meg a lovasok olimpiai viadala?
(Borítókép: Egy megmentett ló szabadon mászkál a Garraff Massiff hegységben Barcelona közelében 2020. november 27-én. Fotó: Pau Barrena / AFP)