Maradona pályafutásának minden percét dokumentálták, mégis van egy időszak, az 1992-1993-as, Sevillában töltött idénye, amely az „elfeledett szezon” (temporada olvidada) néven vonult be a történelembe. Erről a nem túl dicsőséges időszakról viszonylag keveset írtak, nem is nagyon volt mit, legalábbis, ami az eredményeket illeti: 26 meccs, 5 gól, 7. hely a bajnokságban. 

Pedig nem volt rossz a csapat: Carlos Salvador Bilardo, az 1986-os világbajnok argentin válogatott szakvezetője volt az edző, a kapuban Monchi, napjaink mágusa, a sportigazgatók királya állt, aki összesen 200 millió eurót keresett a Sevillának fantasztikus adásvételeivel és az általa felfedezett játékosokon (Sergio Ramos, José Antonio Reyes, Jesús Navas, stb.) keresztül; a középpályán már bontogatta szárnyait Maradona honfitársa, az Atlético későbbi legendás mestere, Diego Simeone, továbbá Rafa Paz, aki játszott a spanyol válogatottban az 1990-es olaszországi vb-n; a csatársorban pedig Davor Suker, a 24 éves horvát gólvágó villogott. 

Maradona éppen, hogy letöltötte 15 hónapos eltiltását, amit még Nápolyban kapott kokainhasználat miatt. Diego hivatalosan még a Napoli labdarúgója volt, de a klub nem akarta elengedni ikonját. Luis Cuevas, a Sevilla elnöke 2,5 millió fontot kínált az argentinért, de az olaszok visszautasították az ajánlatot. Bilardo, aki a nyáron érkezett a klubhoz, már azzal fenyegetőzött, hogy lelép, ha Maradonát nem sikerül leszerződtetni. Közben elkezdődött a bajnokság, egyelőre Maradona nélkül. Ekkor lépett közbe Sepp Blatter, a FIFA akkori főtitkára; neki fontos volt, hogy a világ visszakapja Maradonát, és a sztár játsszon a közelgő 1994-es világbajnokságon, az Egyesült Államokban. Ahhoz, hogy visszatérjen az argentin válogatottba, szükség volt egy felvezető idényre, amihez ideális hátteret biztosított Sevilla; végül a Napoli csak-csak eladta a játékost, 4,5 millió fontért. Az összeg nagy részét Silvio Berlusconi állta, azzal a feltétellel, hogy a Sevilla Maradonával a soraiban elutazik majd egy világ körüli road show-ra, és annak a bevétele az olasz mágnás vállalatáé, a Mediaseté lesz.

Diego szeptember 28-án mutatkozott be új csapatában, a Bayern München ellen sebtében összehozott barátságos mérkőzésen a Ramón Sánchez Pizjuán Stadionban, ahol három évvel korábban a spanyol válogatott 4-0-ra kitömte Bicskei Bertalan magyar nemzeti tizenegyét világbajnoki selejtezőn. Maradona erősen túlsúlyos volt, több mint egy éve nem játszott már hivatalos meccset, mégis ő volt a mezőny legjobbja: adott egy-egy gólpasszt Sukernek és Monchunak, és 3-1-re legyőzte a Sevilla a többek között Lothar Matthäust és Mehmet Schollt is felvonultató bajorokat. 

Na, ekkor történt, hogy Maradona kibérelte Sevillában a leghíresebb spanyol torreádor, Juan Antonio Ruiz „Espartaco” villáját, majd miután beköltözött a fényűző palotába, november 6-án megvásárolta azt a Porsche 964 Carrera 2 Cabriolet Works Turbo Look márkajelű sportkocsit, amit a héten árverezett el tulajdonosa. (Maradona Nápolyban egy tűzpiros Ferrari Testarossával közlekedett.)

Maradona egyébként királyként élt Sevillában, néha szó szerint is, hiszen az 1993-as karneválon a napkeleti három királyok egyikének, Boldizsárnak öltözött... Íme:

A 256 lóerős, 3,5 literes gépkocsiból mindössze 1200 darabot gyártottak, összesen 120 000 kilométer volt benne, amiből Maradona mintegy 7500-at tett bele szűk egy év alatt.

Kiderült, hogy Maradona jobb lába is van olyan erős, mint a legendás bal, ugyanis felettébb jól nyomta a gázpedált, mert rengeteg büntetőcédulát szedett össze gyorshajtásért a sevillai rendőrségtől. Volt, hogy gond nélkül áthajtott a piroson, máskor meg 180 km/órás sebességnél fényképezték le Sevilla belvárosában, állt a Porschét árverésre bocsátó Bonhams aukciósház prospektusában. 

A vevő 574 700 dollárt fizetett Maradona egykori autójáért, de hogy ki volt a vásárló, azt a Bonhams nem fedte fel.

(Borítókép: Diego Armando Maradona 2020. január 24-én La Plata-ban. Fotó: Marcelo Endelli / Getty Images)