Habár a sportélet már szinte mindenhol visszatért a koronavírus-járvány kirobbanása óta, a teljesség még hiányzik. A zárt kapus versenyek, mérkőzések atmoszférája nemcsak élőben, de még a televízió előtt is csalódást keltő, a szurkolók hiányát mindenki megérzi. Ugyan a világ némely pontján már elkezdtek visszatérni az emberek a lelátóra, de a 2020 előtti szinttől még messze vagyunk, az olimpián pedig már biztosak a korlátozások, és a futball Eb-n is elkerülhetetlennek tűnnek. Körkép a jelenlegi helyzetről.
A nyár két legfontosabb sporteseményét, a labdarúgó Eb-t és az olimpiát is egyaránt tavalyról halasztották idénre, abban bízva, hogy a járványhelyzet enyhülni fog. Nos, vakcina már van, de a pandémiát egyelőre nem sikerült legyőzni, az pedig már rég eldőlt, hogy egyik esemény sem lesz hagyományos. Szigorú egészségügyi előírásokat kell majd betartani, például a nézőszám korlátozásával.
Japán az elmúlt napokban hozott döntést arról, hogy nem enged be külföldi szurkolókat az ötkarikás játékokra, sőt, nem sokkal később a más országokból érkező önkénteseket is kitiltotta, és az sem elképzelhetetlen, hogy eljutunk a teljes egészében zárt kapus olimpiáig.
A foci-Eb más kategória, ott ugyanis (a tervek szerint) 12 európai város ad otthont a mérkőzéseknek. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke, Aleksander Ceferin arra utasította a rendező országok szövetségeit, hogy legkésőbb április 7-ig álljanak elő egy prognózissal, hogy mennyi nézőt tudnak beengedni a találkozókra. Habár erre még két hetük van, a jelenlegi helyzet kiszámíthatatlansága miatt nehéz elképzelni, hogy az lesz a végleges verzió.
Megkerestük a Magyar Labdarúgó-szövetséget, hogy a szervezet milyen eljárás mentén igyekszik kidolgozni a forgatókönyvet:
Továbbra is kitartunk az Eb-rendezés mellett, és ezt jeleztük is az UEFA felé.
Az MLSZ a járvány kirobbanása óta folyamatos kapcsolatban van az operatív törzzsel, a kormányzati szervekkel, betartja a járványhelyzettel kapcsolatos előírásokat, ajánlásokat.
A megadott határidőig a kormányzati döntések és járványügyi szakemberek álláspontja alapján jelezzük az UEFA-nak, hogy mennyi néző és milyen feltételek melletti beengedése lehet reális Budapest esetében.
Az UEFA folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket, opciókat. Glasgow-ban és Dublinban továbbra sem javul a helyzet, Anglia pedig sok ország szempontjából továbbra is embargós, miközben ott már a stadionok megnyitásán dolgoznak. Sőt, Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy ha kell, London több Eb-meccset is át tud vállalni (az angol fővárosban rendezik az elődöntőket és a döntőt is).
A miniszterelnök által kidolgozott újranyitási terv szerint az FA-kupa-döntőt, az utolsó bajnoki fordulót, valamint a másodosztály rájátszását már 10 000 ember élvezhetné élőben, akárcsak az angolok első két csoportmeccsét az Eb-n.
A harmadikat pedig már telt ház előtt játszhatná Gareth Southgate csapata, ugyanis június 21-től Johnson minden korlátozást eltörölne.
Azaz az Eb végjátéka, a wimbledoni tenisztorna és a silverstone-i F1-es futam is olyan lenne, mint régen.
Eközben az átoltással világszinten is kimagaslóan álló Izrael bejelentette, hogy szükség esetén a teljes kontinenstornát le tudja bonyolítani.
Egy másik helyszínen, az amszterdami Johan Cruyff Arénában rendhagyó kísérletnek vetnek alá 5000 embert a szombati Hollandia–Lettország vb-selejtezőn. A meccsen azt próbálják majd modellezni a koronavírus-járvány szemszögéből, hogy hány kontakthelyzet adódik egy ilyen eseményen.
Több buborékba osztják majd a kötelezően negatív teszttel rendelkező drukkereket, így a kutatók több szempont szerint is vizsgálhatják őket. Lesz olyan rész, amelyen a kilélegzett, kitüsszögött, a hangos buzdítás során kibocsátott levegő terjedését vizsgálják, és olyan is, melyben a legideálisabb ültetési rendet keresik majd. A holland szövetség sokat vár a kísérlettől, amely siker esetén felgyorsíthatja a stadionok megnyitását, akár az Eb-n is.
Vannak olyan országok, ahol már most nézőkkel zajlanak az események.
Oroszországban a Zenit Szentpétervár átlagos nézőszáma 17 000 fő körül van, az óriásklub pedig ingyenes Szputnyik V vakcinával kedveskedik a drukkereknek, amelyet a stadion bejáratainál kihelyezett oltópontokon kaphatnak meg.
Grúziában ugyan kijárási tilalom van 21 óra után, de aki kimegy a helyi idő szerint szombaton 20.00-kor kezdődő, Spanyolország elleni vb-selejtezőre, az ilyen szempontból védettséget élvez. Járványügyiből viszont nem, az oltási folyamat meglehetősen lassú, azaz nincs semmilyen egészsügyi feltételhez kötve a részvétel. A stadiont körülbelül 30%-ban fogják megtölteni, azaz mintegy 15 000 szimpatizánst várnak.
Ami a tengerentúlt illeti, jelenleg két major liga zajlik Észak-Amerikában, az NBA és az NHL. Mindkét bajnokság vezetősége a klubokra bízta a döntést, hogy megnyitják-e a kapukat a nézők előtt, természetesen egyeztetve a szövetségi és az állami egészségügyi szervezetekkel, hatóságokkal. Az NBA-ben 21 csapat hazai meccsei lesznek látogathatók áprilistól, természetesen csak limitált számban, amely egyik csarnokban sem haladja meg az 5000-et.
Az NHL-ben is biztató az arány, a 24 amerikai együttesből 20 biztosan fogadhat nézőket a következő hetekben. A hét kanadai alakulat továbbra is zárt kapuk mögött játszik, rajtuk kívül Kaliforniában vannak egyelőre kitiltva a szurkolók a sporteseményekről.
A legtöbben a Dallas Stars mérkőzéseire látogathatnak ki (5000), de egyes híresztelések alapján a New York Rangers hamarosan megtöltheti a Madison Square Gardent, amennyiben elfogadják azt a javaslatot, hogy oltási igazolással rendelkező drukkerek esetén nem lesz korlátozás.
Áprilisban kezdődik a baseballbajnokság is, ahol egyelőre egyik csapat sem vetette el a szurkolók beengedésére vonatkozó ötletet, néhányan még az adott állam kormányzójának engedélyére várnak, valahol pedig a protokoll kidolgozása zajlik éppen.
Megkérdeztük dr. Duda Ernő immunológusprofesszort is, ő melyik eljárást tartja a legcélszerűbbnek:
Úgy gondolom, hogy itt egyfajta megoldás létezik: kizárólag olyanokat engedni meccsekre, akik rendelkeznek oltási igazolással. Ez egyben egy jó oltási kampány lenne, főleg azok számára, akik úgy gondolják, hogy őket úgysem fertőzi meg a vírus. Viszont, ha enélkül nem mehetnek szurkolni, az talán jobb belátásra bírja őket.
A szakember véleménye szerint egy futballmérkőzésre kimegy egy 25–35 éves, tünetmentes hordozó, akire annyira nem veszélyes a vírus, és kinn elkezd ordítani, akkor terjed a legjobban a fertőzés. Nem azok halnak meg, akik ott szurkoltak, hanem az idősebb, betegebb kontaktjaik.
Kíváncsi lettem volna, hogy ősszel, amikor itthon még lehetett meccsre menni, hány olyan ember halt meg, akihez ezen az úton, közvetve jutott el a vírus
– tette hozzá a professzor.
A nézőszám korlátozását sem gondolom jó megoldásnak, ugyanis itthon szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy mindenki betartja-e a maszkhasználatot és figyel-e a távolságtartásra. Egy szurkolói kórus elképesztő módon tud fertőzni. Ha valamikor a nyár elejére beoltják a felnőtt lakosságot, akkor onnantól szerintem nincs akadálya a meccsek látogatásának, csak legyen feltételhez kötve, mint például az oltási igazolás
– összegezte dr. Duda Ernő.
(Borítókép: Szputnyik V vakcinát kap a Zenit Szentpétervár egyik szurkolója a stadion melletti mobil oltóponton. Fotó: Getty Images)