Két uszodát, a Duna Arénát és a szomszédos Dagály strandot, a Lupa-tónál kialakított szabadtéri versenypályát, valamint hét hivatalos szállodát foglal magába az a hatalmas buborék, amely a május 10-én kezdődő budapesti vizes Európa-bajnokság résztvevőinek nyújt majd védelmet. Ezeket a létesítményeket március 3-tól senki más nem látogathatja, csak az Európa-bajnokságon részt vevő 51 nemzet küldöttségének tagjai, továbbá azok, akik kiszolgálják őket, teljesítik a kéréseiket, és biztosítják a nyugalmukat. A szállodai személyzettel, a logisztikai feladatokat ellátó szakemberekkel, a tudósítókkal, a létesítményüzemeltetőkkel, nem utolsósorban pedig az orvosokkal, ápolókkal és a szűrésben részt vevőkkel is számolva a felsoroltak száma 3500-nál is több lehet. Ezért is megalapozott Merkely Béla professzornak, az orvos-egészségügyi szolgálat vezetőjének az a kijelentése, hogy a sportvilág eddigi legnagyobb buborékját alakítják ki a magyar fővárosban.

A buborékról a kívülállóknak vélhetően egy vékonyka és ezért sérülékeny burok juthat az eszébe, és nem az az intelligens és sziklaszilárd biztonsági rendszer, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szakemberei terveztek meg és már működtetnek is.

Az a „Covid-kommandó”, amelynek a vezetésére vállalkoztam, először a tavalyi Forma–1-es Magyar Nagydíjon sorakozott fel és gondoskodott a résztvevők folyamatos Covid-szűréséről. Azóta tizenhárom hazai és nemzetközi versenyen, illetve edzőtáborban láttunk el ehhez hasonló feladatot – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a Széchenyi-díjas Merkely Béla professzor, a SOTE rektora, akinek az Eb alatt a Chief Medical Officer (CMO), azaz az orvosegészségügyi szolgálat vezetője lesz a titulusa.

Kétségtelen, hogy a Forma–1-es versenyekre, az NBA mérkőzéseire és a Grand Slam-tenisztornákra nagyobb figyelem irányul, de ezeknek az eseményeknek a résztvevői száma egytől egyig kisebb volt annál, mint amennyit most a budapesti vizes Európa-bajnokság szervezői regisztráltak. Egyelőre nincs általánosan elfogadott forgatókönyve és nemzetközi szabályzata a buborékrendszerben lebonyolított sporteseményeknek, az viszont bátran kijelenthető, hogy a budapesti minden szempontból állja a versenyt a külföldön kipróbáltakkal. Amit jól csináltak az elődök, abból bizonyos elemeket átemeltek a rendszerünkbe, de a hibáikból is tanultak a pesti szervezők. Sok energiát fektettek a sportesemények működésének tanulmányozásába, folyamatosan fejlődő világszínvonalú szűrési rendszerük pedig egyre hatékonyabban ötvözi az orvostudomány, az informatika és kommunikáció vívmányait.

Merkely professzor ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy a buborék szigorúan ellenőrzött kapuit csak azok léphetik át, legyenek azok magyarok vagy külföldiek, akik két, 48 órán belül elvégzett PCR-teszt negatív eredményével rendelkeznek. A szállodákba költözök akkreditációs igazolványát csak azok után „élesítik”, ha az ott elvégzett második szűrésen nem akadtak fenn. Az ellenőrzések 3, illetve 5 naponként ezek után ismétlődően folytatódnak, egészen az Európa-bajnokság végéig.

A versenyzőket leginkább foglalkoztató kérdés az, hogy mi történik azzal a sportolóval, aki a szállodájában arra ébred, hogy előző este elvégzett PCR-tesztje pozitív eredményt mutatott.

Annak a szobájában kell maradnia, és az eredményről késedelem nélkül tájékoztatnunk kell az Európai Úszó Szövetség irodáját, ahol az érintett versenyző akkreditációs igazolványát azonnal érvénytelenítik – mondta a szakember. – A karanténba került sportoló csak akkor kapcsolódhat be újra a versenybe, ha a megismételt PCR-szűrés, valamint az antigénteszt eredménye is negatív, de erről, és akkreditációs igazolvány letiltásának feloldásáról csak a LEN dönthet. Mint CMO, magam is felmentést adhatok, ha már megbizonyosodtam arról, hogy az első PCR-teszt kétes pozitív eredményt mutatott, és az orvosi vizsgálatok sem állapítottak meg heveny fertőzést, aminek a leggyakoribb oka, hogy a sportoló korábban esett át a Covid-fertőzésen.

Merkely professzor „kommandója” tapasztalt orvosokból, orvosegyetemi hallgatókból, ápolókból, és ahogy korábban is, a SOTE sportklubjának egészségügyi ismeretekkel rendelkező tagjaiból toborzódott. Fontos szerepet töltenek majd be a „Covid-marsallok”, szám szerint több mint harmincan, akik a helyszíneken irányítanak és ellenőrzik az egészségügyi előírások betartását. Amilyen például a kötelező távolságtartás, a maszkviselés és a számukra kijelölt zónák elhagyásának tilalma. A marsallok ugyan nem rendelkeznek hatósági jogkörökkel, de nekik kell éberen figyelniük, szükség esetén figyelmeztetniük, súlyosabb esetekben pedig tájékoztatniuk a LEN illetékeseit.

Az Eb-n szolgálatot teljesítő csapat nem von el humán erőket az egészségügyi rendszerből, és a Semmelweis Egyetem laboratóriumát sem terheli túl a szűrővizsgálatok magas száma – biztosított mindenkit a professzor. – Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy Covid-szűréseink száma és a tesztelések következetes szigora nagyfokú biztonságot teremt az Európa-bajnokságon részt vevők számára. A szervező bizottság minden tagjával, és a munkatársaimmal együtt bízunk a sportolók és más résztvevők egészségtudatos és fegyelmezett magatartásában. Rajtuk áll, hogy milyen versenyt zárhatunk május 23-án. Akkor lennénk igazán büszkék és elégedettek, hogy ha a sportvilág később nemcsak úgy emlegetné a budapesti Európa-bajnokságot, mint ahol a legnagyobb buborék volt, hanem olyan világversenyként, amely a következő nagy versenyek házigazdáinak jó példával szolgált” – hangsúlyozta Merkely professzor.

(Borítókép:  SzPress Sporthírszolgálat)