Szembetűnő különbséget nem csak az 1992-es és a mostani úszóeredmények között lát Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki 30 évvel ezelőtt második lett a perthi világbajnokság 100 méteres hátúszódöntőjében, az athéni Eb-n 100-on és 200-on is a dobogó második fokára állt, majd egy évvel később a barcelonai olimpián is ezüstérmet vett át. Véleménye szerint manapság fényévnyivel jobbak Magyarországon a versenyzés és a felkészülés lehetőségei, mint amikor 18 esztendős nyíregyházi úszóként az első és egyben utolsó olimpiáján „Egérrel”, azaz Egerszegi Krisztinával versengett az első hely megszerzéséért. Az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában ugyanakkor azt is jelezte, hogy az úszószövetség állami támogatással, mérföldköves fejlesztési program elindításával kívánja erősíteni a hazai bázisát.

Egyedülálló helyzetben

Valóban összehasonlíthatatlanul jobbak a mostani lehetőségek, és ez minden úszásnemben és minden korosztály versenyein érezteti a hatását. Olyan uszodákról versenyzői éveinkben csak álmodoztunk, amilyen a 2017-ben felavatott Duna Aréna, amelyet változatlanul a világ egyik legkorszerűbb és leginkább sportolóbarát versenyszínhelyeként emlegetnek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a közelmúltban többek között Nyíregyházán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Szegeden, Győrben, Kaposváron és Zalaegerszegen adtak át olyan modern uszodákat, amelyekben sokszorosára növekedett a vízfelület, és ez nem csupán a versenysportot, hanem az utánpótlás-nevelést, a jövő bajnokainak a fejlődését is szolgálja. Ezzel együtt közel 30 tanuszoda nyitotta meg a kapuját, amit európai összehasonlításban akár egyedülállónak is nevezhetünk. Még találgatni sem tudom, hogy mennyivel lettünk volna jobbak harminc évvel ezelőtt, ha nekünk is megadatnak a mai lehetőségek 

– nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Szabó Tünde, a LEN egyik alelnöke, aki tavaly novemberi megválasztása óta a magyar úszósport legmagasabb rangú sportdiplomatája.

A sportállamtitkár szerint a jövőben még nagyobb szükség lehet az új uszodai létesítmények átadására és a régiek felújítására. Többek között azért is, mert a mai fiatalok számára már nem vonzók azok a lehetőségek, amelyek 30 évvel ezelőtt a sportolók rendelkezésére álltak. Akiknek, ha éppen az úszást választották, be kell érniük többségében ósdi, feszített víztükörrel még nem rendelkező uszodákkal, kevés fedett medencével, sok helyen kopottas konditermekkel. Ezért is volt szükség megszállott edzőkre, akiknek a lelkesedése és kitartása nélkül sok tehetség fordított volna hátat az uszodáknak.

Szeptemberben rajt

Olyan világot élünk, amikor a fiatalok sport iránti érdeklődését egyre nehezebb fenntartani. Sokan gondolják úgy, hogy a versenysport túl sok energiájukat és idejüket köti le, így a karrierépítésük is akadályokba ütközhet. Ez a tendencia a kifejezetten munkaigényes úszásban is jól megfigyelhető. Ezért is elismerésre méltó a hazai úszósport vezetőinek előretekintő és jól kimunkált kezdeményezése, amely a magyar kormány támogatásával hosszú távú megoldást jelenthet. A szeptemberben bemutatkozó Úszónemzet Programnak köszönhetően 2026-ig országosan 200-250 ezerrel növekedhet azoknak a száma – korra, nemre és lakóhelyre való tekintet nélkül –, akik megtanulhatnak úszni, és aztán rendszeresen látogatják az uszodákat. Az Úszónemzet Program az állami tulajdonú uszodákban a MÚSZ által minősített oktatók bevonásával indul el. Az úgynevezett tesztidőszakban 3200 gyerek – nagycsoportos óvodás és első-második osztályos általános iskolás – kapcsolódik be a programba, jövő februártól viszont 25 ezerrel emelkedhet a résztvevők száma. Nem túlzás azt mondani, hogy a Magyar Úszó Szövetség óriáscsizmába lépve folytatja a jövőbe vezető útját

– hangsúlyozta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.