Immár hetedik alkalommal állította össze a magyar Forbes a legértékesebb magyar sportolók listáját. Egyszerre hagyományőrző és rendhagyó az élcsoport sorrendje: mint eddig mindannyiszor, most is Hosszú Katinka vezeti a rangsort, de felzárkózott mellé holtversenyes elsőnek Szoboszlai Dominik. Figyelemre méltó a labdarúgók dominanciája: az első ötbe hárman kerültek be, a 25-ös lista egyharmadát ők adják.
A Forbes hagyományos – immár hetedik alkalommal összeállított – listájának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a pandémia. Egyfelől sokáig hiányoztak az igazi értékmérőnek számító nagy világversenyek a palettáról, másfelől viszont a lezárások alatt sok sportoló tudta megmutatni magát a nagyközönségnek – teljesen más oldaláról. A meccsek előtti sajtótájékoztatók helyét egyértelműen az Instagram vette át.
A járványhelyzetben az is kiderült, mit ér, ha sportolók társadalmi-közéleti ügyekben is megnyilvánulnak: viselj maszkot, maradj otthon, köszönjük az egészségügyi dolgozóknak, és a szezon legnagyobb port kavaró bejegyzése: a család az család.
Gulácsi Péter új színt vitt a sportolói kommunikációba – és tegyük hozzá, imázsának alakításába is –, amikor egy érzékeny témában egyértelműen állást foglalt. Annyi biztos, megmutatta, hogy milliók által követett sportolók igenis beszélhetnek arról, hogy mit gondolnak a köz ügyeiről. Meglátjuk, ebben mennyi követője lesz.
Aki eddig is tartalommal töltötte meg közösségimédia-felületeit, a lezárások idején erősen támaszkodhatott követőtáborára, de ez az időszak lehetőséget is adott sokaknak, hogy nekiálljanak közösségé formálni rajongótáborukat. Ebben még mindig kevés a tudatosság a magyar piacon, ahol a hirdetők aktív influenszerszerepet várnak el a sportolóktól is.
A lista első öt helyezettje a szélesebb nyilvánosságban is meg tudta mutatni egyéniségét – ki ösztönösen nyilatkozva, ki profi csapattal a háta mögött. Nem csak a foci-Eb miatt (amely a hirdetőknek is fontos időszak) léptek előre a labdarúgók a friss Forbes-listán, egyre több a nemzetközi, jegyzett ligában helytálló magyar játékos, miközben a Ferencváros a sportág csúcsát jelentő Bajnokok Ligájában (BL) vitézkedett tavaly ősszel. Látványos, ahogy visszaesett a listán a kézi- vagy vízilabda, ugyanakkor vannak új szereplők is.
Közülük is Valter „Maglia Rosa” Attila ment az egyik legnagyobbat, aki egy ideig a Giro d’Italia kerékpáros körverseny összetett mezőnyét is vezette – nem csak Magyarország, az egész világ felfigyelt rá, nem véletlenül debütált a listán, konkrétan a huszadik helyen.
Helyezés tekintetében a legnagyobb csúcsugró mindenképp Szalai Attila, a labdarúgó-válogatott tagja, aki pályafutása legjobb évén van túl – a közösségi médiában pedig kifejezetten nagy és aktív a követőtábora. Ennek is köszönhető, hogy 23 éves fejjel rögtön az ötödik helyen nyitott a listán. A huszonötös lista szereplőinek több mint a felét két sportág, a futball (nyolc) és az úszás (öt) adta. Dzsudzsák Balázs épphogy felfért még a listára, bár csak az NB II-ben futballozott, és kimaradt az Eb-keretből is, de mivel egymilliós követőtábora van az Instagramon, mindez úgy-ahogy ellensúlyozza azt, hogy a pályán már nem igazán tényező.
Az előző évek alapján az látszik, hogy hatalmas előny, ha valakit egy-egy kiugró eredménye miatt azonosítanak egy egész sportággal – kérdés, hogyan aknázza majd ki például Valter ezt a lehetőséget, miközben az átszabott Tour de Hongrie-val itthon már nem csak a városi kerékpározás növeli a sportág népszerűségét. (Szívet melengető volt megfigyelni, hogy a Giro idején egy Múzeum körúti kávézó gyakorlatilag Valter Attilára építette a forgalmát.) A hirdetők egyik kedvence továbbra is a tenisz – jó hír, hogy a sportág csendes évet zárt, a szövetségben megindult az előző vezetés által hátrahagyott kétes ügyek kivizsgálása és a rendrakás. Botrány így is akadt, de ott, ahol senki sem várta: a sportlövő-válogatott tagjainak – elsősorban Sidi Péternek és Péni Istvánnak – a nevét valószínűleg azok is tudják, akik a sportág alapjaival sincsenek tisztában.
A TOP 25
1. Hosszú Katinka (úszó) és Szoboszlai Dominik (labdarúgó, holtversenyben), 3. Milák Kristóf (úszó), 4. Gulácsi Péter (labdarúgó), 5. Szalai Attila (labdarúgó), 6. Kapás Boglárka (úszó), 7. Willi Orbán (labdarúgó), 8. Fucsovics Márton (teniszező), 9. Cseh László (úszó), 10. Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor (rövid pályás gyorskorcsolyázó, holtversenyben), 12. Babos Tímea (teniszező) és Sallai Roland (labdarúgó, holtversenyben), 14. Szilágyi Áron (vívó), 15. Michelisz Norbert (autóversenyző), 16. Szalai Ádám (labdarúgó) és Hanga Ádám (kosárlabdázó, holtversenyben), 18. Dibusz Dénes (labdarúgó), 19. Lékai Máté (kézilabdázó), 20. Valter Attila (kerékpáros), 21. Baji Balázs (atléta), 22. Kozák Danuta (kajakozó), 23. Nagy Viktor (vízilabdázó), 24. Rasovszky Kristóf (úszó), 25. Dzsudzsák Balázs (labdarúgó).
Sporteredmények, márkaépítés, pénztermelő képesség
A listán elfoglalt helyezés a sportolók pénztermelési képességét és sporteredményeit mutatja meg, ki mennyire építi jól a márkáját és mennyire képes kihasználni az abban rejlő üzleti lehetőségeket. A Forbes a módszertanát tavaly a Deloitte segítségével dolgozta át, a cég idén is segítette a lap munkáját.
A helyezést adó értékelésben negyven százalékkal súlyozták a sporteredményeket (illetve az adott sportág népszerűségét, üzleti potenciálját), 25 százalékot adott a közösségi média (mennyire erős influenszer valaki), 15 százalékot a hírteljesítmény, 15 százalékot a legnagyobb, sportszponzorációban aktív hirdetők értékelése, és öt százalékban számított, kinek hány aktív éve van még hátra (minél több, annál magasabb pontszámot kaptak).
A hirdetőket (OTP, Magyar Telekom, Mercedes, Biotech USA, Spar) és szakértőként a Deloitte-ot arra kérték, értékeljék, kivel milyen mély és hosszú távú kapcsolatot alakítanának ki. A sporteredményeknél a hazai és nemzetközi eredményekhez – a cégértékeléshez hasonló módon – egy sportági szorzót társítottak, utóbbit a Deloitte szakembereivel az adott sportág nézettsége, az elérhető pénzdíjak és keresetek, valamint csapatsportoknál a klubtornák pénzdíjazása alapján határozták meg. (A foci például 10-est kapott, az úszás 8-ast, a vízilabda 2-est.)
A közösségi médiánál azt vizsgálták, ki milyen arányban képes interakcióra bírni követőtáborát: a Facebook- és Instagram-követők számát az úgynevezett engagement rate-tel korrigálták (a követőtábor hány százaléka reagál egy-egy posztra).
A hírteljesítményben a Sentione kontextuális online adatelemzésével azt mérték fel a legnagyobb elérésű, nem elsődlegesen sporttal foglalkozó (HVG, Mfor, 24.hu, Index.hu, Origo.hu, Nők Lapja, Világgazdaság, Telex.hu) orgánumok Facebook-oldalán, hogy az adott sportolóról szóló hírek mekkora közönséghez jutottak el, és hogy inkább negatív vagy pozitív volt a megítélésük. Ugyanezt az elemzést elvégezték a sportolók közösségimédia-felületein is (Facebook, Instagram).
A lista összeállításához használták a Phlanx közösségimédia-adatbázisát és a Nielsen televíziós nézettségi adatait is.
A vizsgált időszak: 2020. május 1.–2021. május 31.