A városligeti szurkolói zónában illusztris vendégek jelentek meg vasárnap este az Olaszország–Anglia Európa-bajnoki döntő mérkőzés előtt. Marco Rossi szövetségi kapitány csak virtuálisan, Skype-on keresztül, Schäfer András azonban személyesen vett részt egy hangulatos pódiumbeszélgetésen a finálé kezdete előtt. Az Eb talán legjobb magyar szereplője elárulta, kapott jó néhány olyan SMS-t is az Eb-meccsek hatására jócskán megnőtt rajongótáborától, amelyeknek a barátnője nem biztos, hogy örült volna. A szombathelyi illetőségű, 22 éves fiatalember amúgy 1-1-es rendes játékidő után tizenegyesekkel olasz győzelmet jósolt.
A délutáni felhőszakadás és a jókora tócsák ellenére szép számú szurkolósereg gyűlt össze a városligeti Műjégpályán, a szurkolói zónában. Az ezerfősnél is népesebb szurkolósereget Marco Rossi Skype-on üdvözölte a szicíliai Siracusából, ahol nyári vakációját tölti családja körében, majd Schäfer András, a magyar válogatott 22 éves üdvöskéje és az őt a pódiumon faggató Somogyi Zsolt, a Nemzeti Sport labdarúgó-rovatának munkatársa vette át a főszerepe.
Schäfer a minap már játszott egy előkészületi mérkőzésen hatvan percet, amikor a Dunaszerdahely a Vasassal csapott össze, azaz mindössze tíznapos pihenőt kapott a középpályás az Európa-bajnokságot követően.
Meglepődtek a srácok, amikor edzésre jelentkeztem a DAC 1904 csapatánál – mondta mosolyogva Schäfer arra célozva, hogy játékostársai meg voltak győződve arról, hogy a remek Eb-szereplése és a németeknek fejelt szenzációs gólja hatására már valamelyik sztárklubnál kezdi meg a felkészülést. – Rövid volt a nyári szünet, igyekeztem a szeretteim körében tölteni ezeket a napokat, és közben természetesen figyeltem az Eb történéseit is.
Schäfer kitért arra, hogy egy fél évet még mindenképpen Dunaszerdahelyen szeretne játszani, és utána is csak olyan klubhoz kerülne, ahol állandó játéklehetőséghez jut. Annak ugyanis semmi értelme nincs a további fejlődése szempontjából, ha egy topcsapatnál csak a kispadot koptatja.
Én ugyanaz az ember, ugyanaz a játékos vagyok most is, mint aki az Európa-bajnokság előtt voltam, az más kérdés, hogy a népszerűségem érezhetően megnőtt, és azt sem tagadom, hogy kaptam olyan SMS-eket is a rajongóimtól, amelyeknek nem biztos, hogy a barátnőm örülne, ha felolvasnám neki – mosolyodott el a szőke labdarúgó, aki azt is elárulta, hogy kezdetben a kosárlabda ragadta magával, hiszen a bátyja is kosarazott, és különben is, szülővárosa, Szombathely igazi kosarasfellegvár.
Szóba került a párhuzamosan zajló NBA-finálé is.
Feszült figyelemmel kísérem az NBA-döntő eseményeit, a Phoenix Suns csapatánal drukkolok, örülök, hogy 2-0-ra elhúztak a Milwaukee Bucks ellen. Amúgy San Antonio Spurs-drukker vagyok, de ők még a rájátszásba sem kerültek be most – beszélt Schäfer egy másik labdás sportághoz fűződő viszonyáról. – Idehaza természetesen Falco-szurkoló vagyok, a válogatott edzőtáborában is néztem a bajnoki döntő Szolnok elleni meccseit.
A középpályás felidézte az Európa-bajnokság feledhetetlen mozzanatait. Elárulta, egy pillanatig sem volt kisebbrendűségi érzése olyan világsztárok, mint Cristiano Ronaldo, Kylian Mbappé vagy Thomas Müller ellen.
Én igazából egy csomagnak tekintem ezt az öt mérkőzést, amelyek közé sorolom a Ciprus és az Írország elleni felkészülési összecsapásokat is – hangsúlyozta. – Hiszen ezen a két találkozón bizonyítottam be, hogy ott a helyem a kezdő tizenegyben. Lámpalázról, pláne kisebbrendűségi érzésről szó sem volt az én esetemben, ellenkezőleg: minden percét élveztem ezeknek a mérkőzéseknek. Amúgy Cristiano Ronaldo a példaképem, nem akármilyen érzés volt ellene játszani, kár, hogy amikor megiramodott, nem tudtam utolérni, ezért muszáj volt keményen odalépnem, amit le is fújt a bíró. Azért egy-két párharcot megnyertem ellene. Ezek a világsztárok különben nagyszerű sportemberek, egyedül a franciák ellen éreztem, hogy egy kicsit arrogánsak voltak, de összességében ellenük is élményt jelentett a játék.
Az Eb-n szerzett élményekkel kapcsolatban András kiemelte a magyar szurkolók lelkesedését és azt, hogy mekkora lelki pluszt jelentett a portugálok, valamint a franciák ellen 60 ezer, többnyire piros-fehér-zöld érzületű drukker előtt, hazai pályán játszani.
Szenzációs és leírhatatlan, és tudom, elcsépelt kijelentés, de számunkra valóban a szurkolóink voltak a tizenkettedik játékos. Főként miattuk, vagy inkább az ő inspiráló hatásuk miatt úgy gondolom, ha lehetne olyat kívánni, amely biztosan valóra válik, akkor az lenne, hogy minél több ilyen, teltházas meccset játszhassunk hazai közönség előtt – mondta Schäfer, utalva ezzel az őszi vébéselejtezőkre, köztük a szeptember 9-i, angolok elleni derbire is.
Végezetül Schäfer elárulta, annak ellenére, hogy a Genoánál és a Chievónál kevés játéklehetőséget kapott, és az az egy idény nem sok jót tartogatott a számára, az olaszoknak szurkol a döntőben, mert nagyon megszerette Itáliát az ott töltött időszakban. A döntőre 1-1-es eredményt jósolt, és azt, hogy a tizenegyes-párbajban az olaszok kerekednek felül.